Földrengés
KALÁKÁBAN SEGÍTENEK: Dejan Lovren16 család számára ajánlott fel szállást a szállodájában, érkeznek az “első vendégek”
Dejan Lovren horvát válogatott labdarúgó is segít a bajba jutott embereknek. Az orosz Zenyit játékosa – aki nemrég még a Liverpoolt erősítette – 16 családnak ajánlott fel ingyenes szállást a szállodájában. Egy zárai férfi ugyanakkor tíz apartmant ajánlott fel a rászorulóknak, az első család már el is foglalta az egyiket a Zára szomszédságában lévő Petrčaniban. A két felajánlás között van összefüggés, mint az az alábbiakból kiderül.
A felajánlások
Dejan Lovren horvát focista az Instagramon azt írta, hogy a Novaljaban épült szállodájában 16 család számára biztosít szállást, akik a leginkább veszélyeztetett kategóriába tartoznak.
Előnybe részesítette azokat a családokat, amelyeknek gyerekeik vannak.
Novalja egy kisebb település Pag szigetén. Lovren a szállodát gyerekeiről – Josip és Elena – nevezte el Joelnek, a nevek két első kezdőbetűjét használva fel.
De nem csak Dejan Lovren segít ily módon. Egy zárai férfi az apartmanjait ajánlotta fel a petrinjaiaknak.
If you are or know someone from Petrinja who lost their home and have kids. Here's a guy in Zadar giving free apartments. pic.twitter.com/QwGzgoFiPk
— Croatian Football 🇭🇷🇺🇦 (@CroatiaFooty) December 29, 2020
– Tíz apartmanunk van Zárában (Zadar) azoknak a családoknak, akik otthon nélkül maradtak Petrinjában
– olvasható Alen Perić felajánlása a Twitteren.
A bejegyzés szerint a rászorulók az apartmanokat addig vehetik igénybe, amíg nem rendeződik a helyzet Petrinjaban.
Érkeznek a rászorulók
Az első család – férj, feleség és két gyermek – már meg is érkezett a Zára közelében lévő Petrčaniba.
A Petrinja melletti Donja Budičinaból származó Jasna Kovačević elmondta, hogy a lánya véletlenül vette észre a felajánlást a Twitteren, ezt követően már csak egy telefonhívásba került, hogy megállapodjanak a tulajdonossal.
– Két gyerekünk van, és nem volt más választásunk, vagy kint alszunk az autóban a mezőn, vagy eljövünk ide. Ezt az utóbbit választottuk
– mondta az asszony, aki arról is beszélt, hogy a családi házuk tető nélkül marad, a beomló törmelékek pedig tönkretették a berendezéseket.
Alen Perić, aki a hirdetést feladta a Twitteren, elmondta, hogy nemcsak azok kezdték hívni, akiknek segítségre van szükségük, hanem azok is akik szállást ajánlanak fel a szerencsétlenül járt embereknek.
Perić úgy nyilatkozott, hogy nála is helyeztek el embereket, négy családot pedig Dejan Lovren szállodájába irányítottak.
Hozzátette, hogy érkeznek a segélyek is, azok elosztásával a felesége foglalkozik, az ő gondja a rászoruló családok elhelyezése.
A “kalákában szerveződő” segélyezés hivatalos formát is öltött, a zárai polgármester ugyanis felhívta Perićet, és arról tájékoztatta, hogy biztosítja a Petrinja térségéből érkezők élelmiszerrel történő ellátását.
Földrengés
BIZONYTALAN TALAJ: Nagy európai földrengési térkép
Horvátországban – érthető okok miatt – nagy érdeklődést váltott ki a legfrissebb európai földrengési térkép, amelyet nemrég mutattak be Svájcban az “Európai földrengésveszély- és kockázati modellek” elnevezéssel megtartott konferencián. A modelleket ábrázoló két térkép az olaszországi Eucentre, valamint az Európa-szerte folyó kutatások négy éves eredményeit foglalja össze. Horvát részről az EU-alapokból finanszírozott kutatásban a Zágrábi Egyetem Építőmérnöki Kara vett részt.
Földrengési stratégia
Az aktualizált modell megerősíti, hogy a Balkán (és szomszédsága) nemcsak lőporoshordó, hanem földrengéses terület is. Törökország, Görögország, Albánia, Olaszország és Románia a leginkább veszélyeztetett országok Európában, amelyeket más balkáni államok követnek. Az olyan városokat, mint Zágráb, Tirana, Szófia, Lisszabon, Brüsszel és Bázel átlagon felüli földrengéskockázat fenyegeti a talajmozgásnak kevésbé kitett városokhoz képest.
Horvátországban a leginkább földrengéses területnek Zágráb, Varasd, Csáktornya, Zára (Zadar), Split, Dubrovnik, Ston valamint Imotski és környéke számít.
Földrengési térkép az utóbbi egy évben a 3 fokosnál nagyobb földrengésekről Horvátország térségében (Forrás: Volcano Discovery)
A földrengéseket nem lehet megakadályozni vagy pontosan megjósolni, de a földrengések kockázati modelljein alapuló hatékony mérséklési intézkedések jelentősen csökkenthetik a hatásukat.
A 2020-as európai földrengésveszély- és kockázati modellek összehasonlítható információkat nyújtanak a földrengések miatt várható talajmozgási szintek térbeli eloszlásáról, gyakoriságáról, valamint az épített környezetre és az emberi jólétre gyakorolt hatásáról.
Ez a megközelítés elengedhetetlen olyan hatékony transznacionális katasztrófaelhárítási stratégiák kialakításához, amelyek támogatják a biztosítási kötvények vagy az aktualizált építési szabályzatok európai szintű meghatározását, például Eurocode 8 esetében, de nemzeti szinten is.
A 20. században az európai földrengések több mint 200 000 áldozatot követeltek, és több mint 250 milliárd eurós veszteséget okoztak. A földrengések veszélyeinek és kockázatainak átfogó értékelése elengedhetetlen a katasztrofális földrengések hatásainak csökkentéséhez.
Az újonnan közzétett földrengésveszély-modell és az első európai földrengéskockázati modell képezi az alapját a mérséklési intézkedések bevezetésének, és hozzájárul a közösségek ellenálló képességének növeléséhez. Ráadásul jelentősen javítja annak megértését, hogy hol a legvalószínűbb egy erős földrengés, és milyen következményekkel járhatnak az újabb európai földrengések.
A földrengésveszély előrejelzése a múltbeli földrengések, valamint a geológia, tektonika és helyi talajviszonyok ismeretében készült, és ezek alapján a talaj jövőbeli lehetséges mozgását írja le Európa bármely pontján.
Az új modell
Az európai földrengésveszéllyel kapcsolatos új modell (ESHM20) felváltja a korábbi, 2013-as modellt. A modell új verziójába ágyazott adatkészletek átfogóbb értékeléshez vezettek. Következésképpen kiigazították a talajmozgásra vonatkozó becsléseket, ami alacsonyabb veszélyességi fokot eredményezett Európa legtöbb részén, kivéve néhány nyugat-törökországi, görögországi, albániai, romániai, dél-spanyolországi és dél-portugáliai régiót, ahol a talajmozgással kapcsolatban erősebb folyamatokat figyeltek meg.
Rejtélyes lyukak keletkeztek a legutóbbi horvátországi földrengést követően (Forrás: Twitter)
Az aktualizált modell azt is megerősíti, hogy Törökország, Görögország, Albánia, Olaszország és Románia a legveszélyeztetettebb országok Európában, őket követik a balkáni országok. De még azokban a régiókban is, ahol alacsony vagy mérsékelt becslések vannak a talajmozgásról, bármikor előfordulhatnak pusztító földrengések.
Az Európai Földrengéskockázati Modell 2020 (ESRM20) szerint az 1980-as évek előtti épületek, a városi területek és a földrengésveszélyes zónák a leginkább veszélyeztetett övezetek.
Bár a legtöbb európai országban újabb szabályozásokat és szabványokat alkalmaznak a megfelelő földrengésvédelem biztosítása érdekében, még mindig sok a régebbi vagy az alulerősített épület, ami nagy kockázatot jelent a lakók számára.
A földrengések leginkább néhány nagyváros számára jelentenek veszélyt, mint például Isztambul és Izmir Törökországban, Catania és Nápoly Olaszországban, Bukarest Romániában és Athén Görögországban, amelyek a múltban számos földrengés történt. A földrengések miatt évente átlagosan 7 milliárd eurós gazdasági veszteség keletkezik, ennek 80%-a a szóban forgó négy országra esik.
-
B A Balkanac3 nap telt el azóta
Felröhögünk a dolgok állásán (Kontrapunkt ’23)
-
Szerbia7 nap telt el azóta
Vučić etnikai tisztogatásról beszélt, Moszkva szerint Koszovó potenciális veszélyt jelent
-
Szerbia3 nap telt el azóta
Vajon mire figyelmeztetett Vučić a Presevo-völggyel kapcsolatban?
-
Koszovó6 nap telt el azóta
A koszovói eseményeket követően mindenki gyászol, még Szerbia is