Földrengés
FELJEGYZÉSEK A VÖRÖS ZÓNÁBÓL: Amikor mozog a föld, az ember a mákszemnél is kisebb
Hivatásos újságíróként, hányatott életem folyamán megéltem ezt-azt. Légitámadást, tűzérségi tüzet, autóstoppal utazgattam Hercegovinában a háborús övezetben, stb. De a földrengés, garantálom, hogy mindennél szörnyűbb.
Mi, zágrábi lakosok, tavasz óta többezer földrengést éltünk túl, szerencsére ezek zömét alig érzékeltük. Viszont a nagyok…
Szavakkal lehetetlen visszaadni a borzalmat, amit az ember akkor érez, amikor vadul hánykolódni kezd a föld. Minden hintázik, recseg-ropog, a föld mélyéből dübörgő hangok törnek elő, és teljesen tehetetlenek vagyunk. Ha áll, megkapaszkodik valamiben, ha ül, önkéntelenül is összekuporodik, a világ pedig rázkódik, imbolyog óráknak tűnő másodpercekig. Az ember érzi, hogy belsejében atavisztikus félelmek tombolnak, ott visít benne a majomős, kiutat keres, de kiút nincs. Van aki sikoltozik, van aki sír. Én káromkodni szoktam, feleségem, szegény, meg csak hallgat, de szemében ott ül a páni félelem.
Amikor végre véget ér a szörnyűség, kezdődik a barátok, ismerősök végigtelefonálása. Éltek? Jól vagytok? Minden rendben? Közben meg az ember minden idegszála feszült, önkéntelenül is hallgatózik, hogy lesz-e még egy. A földrengés meg hitchcocki tökéllyel rendez, az utórezgések szinte rendre akkor következnek be, amikor már az ember megnyugszik egy kicsit.
Ez a mostani, Petrinja melletti nagy földrengés-sorozat azért érintett mindennél kellemetlenül bennünket, mert úgy tűnt, hogy végérvényesen megnyugodott a föld és lassacskán kezdtük feledni a földanya egy nappal korábbi vonaglását. Karácsonyra készülődtünk és szidtuk a koronát. Aztán csak felkerültek a díszek a karácsonyfára, jött a szenteste. Béke borult a világra, összejöttek a családok, ahol lehetett. És akkor…
Megint jött két nagy, és utánuk a legnagyobb. Az egész nem tarthatott 15 másodpercnél tovább, de úgy tűnt, hogy soha nem ér véget. Csikorgott-sírt a beton, táncolt a szobabútor, jeges kezekkel zsigerekbe markolt a félelem. Amikor végre elmúlt, percekig csak a feleségem nyugtatgattam, babusgattam, míg erőt nem vett magán, és nem indult el ellenőrző körútjára. A lakásban szinte semmi nyoma nem volt a kataklizmának. Leesett a karácsonyfa alól a diótörő figura, a polcról néhány, megboldogult anyósom által megfestett fatányér, és mint kiderült, az éléskamrában sem esett kár, ott sorakoztak rendületlenül a lekvárosüvegek, italos palackok, és miegymás a polcon, egyedült ismét a szerencsés pálinkásüveg zuhant alá, de megint a porszívó műanyagcsövén kötött ki, mint tavasszal. Az idegfeszültséget magyar és balkáni emberként pálinkával kezeltem, majd mikor a feleségem odanyújtotta az ásványvizes üveget, hogy nyissam ki, a fél asztal lefröcskölte az üvegből kiszabaduló víz. A földrengés annyira felrázta a szénsavas vizet, hogy a nyitás pillanatában nyomás alatt, sugárban szökött ki a kupak alól.
A körbetelefonálás során aztán kezdtek érkezni az értesülések, és a sztorik. Az egyik azt mesélte, hogy a szomszéd házáról csak két cserép esett le, de mindkettő a ház előtt veszteglő autóra, a másiknak az anyósa lakik Petrinján, azt mondta, a földrengés felszagatta az aszfaltot az úton, a harmadik arról regél, hogy éppen munkahelyén, a piszoár előtt érte a földindulás, nem is ért rá törődni vele, inkább arra koncentrált, hogy ne maradjon szégyenben.
És ezek csak a mi kis csip-csup sztorijaink, akik minden baj nélkül éltük túl a katasztrófát, szemben a sokezer petrinjai, glinai, sziszeki károsulttal, akik megsérültek, a romok alól húzták ki őket, mindenük nélkül maradtak. A halálos áldozatokról és hozzátartozóikról nem is beszélve. Az esetet csak súlyosbítja, hogy Horvátország legszegényebb vidékéről van szó, amelyik nemrégiben tért csak kissé magához a háborús pusztításoktól és a gazdasági válságtól. Az ország egy emberként sietett a károsultak megsegítésére, a polgárok és a szurkolói csoportok spontán szervezkedtek, olyannyira, hogy a Vöröskereszt képviselője ma arra kérte a polgárokat, hogy szüneteltessék az adományok küldését, mert azokat már nincs hol tárolni.
Földrengés
BIZONYTALAN TALAJ: Nagy európai földrengési térkép
Horvátországban – érthető okok miatt – nagy érdeklődést váltott ki a legfrissebb európai földrengési térkép, amelyet nemrég mutattak be Svájcban az “Európai földrengésveszély- és kockázati modellek” elnevezéssel megtartott konferencián. A modelleket ábrázoló két térkép az olaszországi Eucentre, valamint az Európa-szerte folyó kutatások négy éves eredményeit foglalja össze. Horvát részről az EU-alapokból finanszírozott kutatásban a Zágrábi Egyetem Építőmérnöki Kara vett részt.
Földrengési stratégia
Az aktualizált modell megerősíti, hogy a Balkán (és szomszédsága) nemcsak lőporoshordó, hanem földrengéses terület is. Törökország, Görögország, Albánia, Olaszország és Románia a leginkább veszélyeztetett országok Európában, amelyeket más balkáni államok követnek. Az olyan városokat, mint Zágráb, Tirana, Szófia, Lisszabon, Brüsszel és Bázel átlagon felüli földrengéskockázat fenyegeti a talajmozgásnak kevésbé kitett városokhoz képest.
Horvátországban a leginkább földrengéses területnek Zágráb, Varasd, Csáktornya, Zára (Zadar), Split, Dubrovnik, Ston valamint Imotski és környéke számít.
Földrengési térkép az utóbbi egy évben a 3 fokosnál nagyobb földrengésekről Horvátország térségében (Forrás: Volcano Discovery)
A földrengéseket nem lehet megakadályozni vagy pontosan megjósolni, de a földrengések kockázati modelljein alapuló hatékony mérséklési intézkedések jelentősen csökkenthetik a hatásukat.
A 2020-as európai földrengésveszély- és kockázati modellek összehasonlítható információkat nyújtanak a földrengések miatt várható talajmozgási szintek térbeli eloszlásáról, gyakoriságáról, valamint az épített környezetre és az emberi jólétre gyakorolt hatásáról.
Ez a megközelítés elengedhetetlen olyan hatékony transznacionális katasztrófaelhárítási stratégiák kialakításához, amelyek támogatják a biztosítási kötvények vagy az aktualizált építési szabályzatok európai szintű meghatározását, például Eurocode 8 esetében, de nemzeti szinten is.
A 20. században az európai földrengések több mint 200 000 áldozatot követeltek, és több mint 250 milliárd eurós veszteséget okoztak. A földrengések veszélyeinek és kockázatainak átfogó értékelése elengedhetetlen a katasztrofális földrengések hatásainak csökkentéséhez.
Az újonnan közzétett földrengésveszély-modell és az első európai földrengéskockázati modell képezi az alapját a mérséklési intézkedések bevezetésének, és hozzájárul a közösségek ellenálló képességének növeléséhez. Ráadásul jelentősen javítja annak megértését, hogy hol a legvalószínűbb egy erős földrengés, és milyen következményekkel járhatnak az újabb európai földrengések.
A földrengésveszély előrejelzése a múltbeli földrengések, valamint a geológia, tektonika és helyi talajviszonyok ismeretében készült, és ezek alapján a talaj jövőbeli lehetséges mozgását írja le Európa bármely pontján.
Az új modell
Az európai földrengésveszéllyel kapcsolatos új modell (ESHM20) felváltja a korábbi, 2013-as modellt. A modell új verziójába ágyazott adatkészletek átfogóbb értékeléshez vezettek. Következésképpen kiigazították a talajmozgásra vonatkozó becsléseket, ami alacsonyabb veszélyességi fokot eredményezett Európa legtöbb részén, kivéve néhány nyugat-törökországi, görögországi, albániai, romániai, dél-spanyolországi és dél-portugáliai régiót, ahol a talajmozgással kapcsolatban erősebb folyamatokat figyeltek meg.
Rejtélyes lyukak keletkeztek a legutóbbi horvátországi földrengést követően (Forrás: Twitter)
Az aktualizált modell azt is megerősíti, hogy Törökország, Görögország, Albánia, Olaszország és Románia a legveszélyeztetettebb országok Európában, őket követik a balkáni országok. De még azokban a régiókban is, ahol alacsony vagy mérsékelt becslések vannak a talajmozgásról, bármikor előfordulhatnak pusztító földrengések.
Az Európai Földrengéskockázati Modell 2020 (ESRM20) szerint az 1980-as évek előtti épületek, a városi területek és a földrengésveszélyes zónák a leginkább veszélyeztetett övezetek.
Bár a legtöbb európai országban újabb szabályozásokat és szabványokat alkalmaznak a megfelelő földrengésvédelem biztosítása érdekében, még mindig sok a régebbi vagy az alulerősített épület, ami nagy kockázatot jelent a lakók számára.
A földrengések leginkább néhány nagyváros számára jelentenek veszélyt, mint például Isztambul és Izmir Törökországban, Catania és Nápoly Olaszországban, Bukarest Romániában és Athén Görögországban, amelyek a múltban számos földrengés történt. A földrengések miatt évente átlagosan 7 milliárd eurós gazdasági veszteség keletkezik, ennek 80%-a a szóban forgó négy országra esik.
-
Koszovó3 nap telt el azóta
Lelőttek egy rendőrt Koszovóban, akár magyar katonák élete is veszélybe kerülhet
-
Románia6 nap telt el azóta
KÖLCSÖNÖS ZSAROLÁS: Ausztria nyomná a gázt, Románia behúzta a féket
-
Montenegró5 nap telt el azóta
Szerbiai állampolgárok ásták az alagutat Montenegróban, 19 fegyver tűnt el
-
English5 nap telt el azóta
Turkish companies bypass the Western sanctions, USA tappes their head