Magyarország és Szerbia kapcsolatai soha nem voltak olyan jók, mint jelenleg – mondta immár sokadszor Szijjártó Péter Budapesten, amikor Nikola Selaković szerb külügyminisztert fogadta. A magyar külgazdasági és külügyminiszter úgy nyilatkozott, hogy az elmúlt időben sokat dolgoztak azért, hogy ezt el lehessen mondani. Szerinte a két ország sorsa és jövője szorosan összefügg nemcsak a történelmük, hanem a vajdasági magyarok és a stratégiai partnerségből fakadó újabb projektek miatt is, amelyek alapvetően meghatározzák meg a fejlődést.

Gazdaság, gáz, vasúti vonalak és a kínai áru

A magyar külgazdasági és külügyminiszter kifejtette: annyi ponton kötötték össze a két országot, hogy gazdaságuk együtt, közösen növekedhet az elkövetkező években. Példaként említette a legnagyobb magyar vállalatoknak számító OTP bank és a Mol szerepét a szerb gazdaságban.

Hozzátette: a magyar cégek érdeklődése Szerbia irányába nem csökken, a Magyarországon kívüli beruházásokra kiírt pályázat keretében 24 magyar cég összesen 49 milliárd forintnyi szerbiai beruházást hajt végre a magyar kormány támogatásával.

Szijjártó elmondta: a Szeged és Szabadka közötti vasútvonal fejlesztését illetően megállapodtak, hogy 2022 tavaszára használható lesz, új összekötő kapcsot jelentve a két ország között.

A külügyminiszter arról is beszélt, hogy a Budapest- Belgrád vasútvonal a Nyugat- Európába szánt, Görögországba behajózott kínai áruk leggyorsabb szállítási útvonala lesz, és ezért a pozícióért nagy verseny van.

Szijjártó arról is beszélt, hogy Magyarországnak és Közép- Európának a gázellátás mindig is kritikus kérdés volt.

Törökországból Bulgárián és Szerbián keresztül újabb vezetéket építenek, és 2021 októberére lesz kész az a szakasz, amely a magyar-szerb határt és a nemzeti gázvezetékrendszert összeköti, új útvonalat hozva létre a gázellátás biztosítására.

Öt fejezet

A magyar külgazdasági és külügyminiszter ugyancsak fontosnak nevezte a vajdasági gazdaságfejlesztési programot, amelynek keretében 116 milliárd forintnyi beruházás valósult meg.

Hangsúlyozta: a szomszédos országok közül Szerbia biztosítja a legtöbb jogot és a legnagyobb megbecsülést a magyar nemzeti közösségnek, bevonták a VMSZ-t a kormányzati munkába és lehetővé tették, hogy a vajdasági tartományi parlament elnöke magyar legyen.

– Mindez mutatja azt a hozzáállást, amely elfogadhatatlanná és felháborítóvá teszi, hogy Brüsszelből ki akarják oktatni Szerbiát, hogy milyen jogokat adjon a kisebbségeknek

– mondta Szijjártó Péter, aki úgy vélte, hogy ha Magyarország európai uniós szomszédai úgy bánnának a területükön élő magyarokkal, ahogyan Szerbia, akkor “a Kárpát-medence boldogabb és nyugodtabb hely lenne”.

Miután öt ilyen ország van, a kritika miatt akár több helyen is megsértődhetnek, mivel ami Szerbia esetében dicséret volt, az mások felé bírálatnak tűnhet.

A tárcavezető hangsúlyozta, hogy Szerbia a Nyugat- Balkán kulcsországa, uniós csatlakozása európai, szerb és magyar érdek, ezért a jövőben is mindent megtesznek a folyamat felgyorsításáért.

Szerb sajtójelentések szerint Nikola Selaković – már a szerb sajtónak nyilatkozva – rámutatott, hogy magyar kollégája arról biztosította: ha Magyarország kérdezték volna, akkor Szerbia idén mind az öt előkészített tárgyalási fejezetet megnyithatta volna.

A köszönetek

Selaković közölte: országa hálás azért a támogatásért, amelyet Magyarországtól kap az európai integrációs folyamatban, és Magyarországnak köszönhetően az ő véleményük is jobban hallható Brüsszelben.

A szerb külügyminiszter ugyancsak köszönetet mondott a járvány elleni védekezéshez kapott segítségért.

A szerb tárcavezető kiemelte a kisebbségek fontosságát, hiszen ők – mondta – összekötő kapcsot jelentenek a két ország között. Szerbia célja, hogy a magyar kisebbség minden tagjának szavatolja a törvényben foglalt jogokat, és jó, hogy erről Magyarország minden európai fórumon megemlékezik.

A szerb külügyminisztert fogadta Orbán Viktor magyar miniszterelnök is.

A találkozót követően Selaković elmondta, hogy Magyarország az egyik leghangosabb szószólója Szerbia uniós csatlakozásának, és jó hírnek tekintette, hogy Magyarország ezen a téren továbbra is támogatja Szerbiát.

A szerb külügyminiszter arról is beszélt, hogy Szerbia több közös beruházást szeretne Magyarországgal, amit – szavai szerint – Orbán Viktor is fontosnak tartott.

Selaković jelezte, hogy a következő szerb-magyar kormányülést Magyarországon tartják, és hozzátette, hogy Szerbia bármikor készen áll rá amikor a járványhelyzet lehetővé teszi, valamint a magyar kormány is elérkezettnek látja az időt.

A szerb külügyminiszter reményét fejezte ki, hogy erre hamarosan sor kerül, mert ezen az ülésen a két ország stratégiai partnerségi megállapodást ír alá, és ezzel Magyarország lesz az első Szerbia szomszédai közül, amellyel ilyen egyességet kötnek.