Diplomácia
TARZAN MARADHAT: A szerb kormány visszavonta a dzsungel uráról elnevezett montenegrói diplomata kiutasítását
A Montenegró és Szerbia közötti diplomáciai vitáról szóló korábbai cikkünket azzal zártuk, hogy az új podgoricai kormány valószínűleg megsemmisíti a szerb nagykövet kiutasítására vonatkozó döntést. Ezzel kapcsolatban felvetettük a kérdést, hogy Szerbia visszavonja-e a reciprocitás elve alapján hozott válaszát, vagy Tarzan Miloševićnak mindenképpen haza kell mennie. Nos fél nap múlva megkaptuk a választ, amely szerint maradhat Belgrádban a montenegrói diplomata, akit édesapja a dzsungel urának a nevét adta.
A válasszal egyenesen Ana Brnabić miniszterelnök szolgált, aki kijelentette, hogy Szerbia visszavonja a Tarzan Milošević Szerbiából történő kiutasításáról szóló döntését.
A szerb kormányfő a változást azt követően jelentette be, hogy megbeszélést folytatott Aleksandar Vučić, szerb államfővel és Nikola Selaković külügyminiszterrel, és ezzel Vučić elnök kérésének tett eleget.
– Az elnök megérti és támogatja azt a kölcsönöség alapján hozott döntést, amely szerint Tarzan Milošević montenegrói nagykövetet persona non gratává nyilvánítjuk. Az elnök elmondta, hogy a konvenciók fontosak, de az élet, valamint a Montenegróval fenntartott kapcsolataink fontosabbak, és ezért ismételten baráti kezet kell nyújtanunk nekik.
– mondta a szerb miniszterelnök, aki bejelentette, hogy ezt a lehető leggyorsabban megteszik.
– Visszavonjuk a montenegrói nagykövet kiutasításáról szóló döntést. Ezt még ma este megtesszük.
Ana Brnabić ugyanakkor megjegyezte, hogy Vladimir Božović szerb nagykövet montenegrói kiutasítását nem lehet a nyilatkozataira alapozni, különösen azért nem, mert többször is testvériségre szólított fel.
A szerb miniszterelnök annak a várakozásának adott hangot, hogy Tarzan Milošević kiutasítását a fekete hegyek országában a jószándék megnyilvánulásának tekintik, és Szerbia jó kapcsolatokat alakíthat ki Montenegróval.
Balkán
SEECP: Regionális balkáni fórum kevés együttműködéssel, de legalább egy asztalhoz ülnek
Mától, azaz július 1-től veszi át egy évre Görögország Törökországtól a Délkelet-európai Együttműködési Folyamat (angolul: South East European Cooperation Process – SEECP) elnökségét. Az 1996-ban, Bulgáriában alapított szervezet az utóbbi évtizedekben a balkáni régió legfontosabb egyeztetőfórumává vált, ahol mind a 13 ország állam- és kormányfője megjelenik. A mai napig ez az egyetlen, a régió összes államát magába foglaló szervezet. A jugoszláviai háború lezárása után Albánia, Bulgária, Görögország, (ma már) Észak- Macedónia, Románia, Szerbia és Törökország részvételével alakult, majd a következő évtizedekben további államok csatlakoztak hozzá, így Bosznia- Hercegovina (2001), Horvátország (2004), Moldova (2006), Montenegró (2007), Szlovénia (2010) és Koszovó (2014).
A SEECP legfontosabb feladata, hogy lehetőséget adjon az állam legfelsőbb szintű vezetőinek, hogy a különböző vitás kérdéseket vagy éppen együttműködési lehetőségeket megvitassák. A SEECP ezen kívül további, miniszteri szintű találkozóknak ad helyet, a külügyminiszteri találkozókból rendszerint kettőt szoktak szervezni (egy formálisat, egy informálisat). A parlamentek közötti együttműködés erősítése érdekében 2014-ben megalakult a SEECP Parlamenti Közgyűlése, amelyet az épp elnökséget betöltő állam aktuális házelnöke vezet.
A Regionális Együttműködési Tanácsot (Regional Cooperation Council – RCC) a SEECP programjainak végrehajtó szervezeteként hozták létre az EU társfinanszírozásával 2008-ban, Szarajevó központtal. Az RCC-hez kapcsolódó programok köre a SEECP által elfogadott együttműködési nyilatkozatokban foglaltakhoz hasonlóan széleskörű, azonban nagy hangsúlyt fektetnek a különböző versenyképességi, turisztikai, roma integrációs, foglalkoztatási, fiatalokat támogató projektek megvalósítására. Ezen kívül a szervezet adja ki immár hetedik éve a Balkan Barometer nevű, átfogó közvéleménykutatási jelentését, amely azonban csak Albániára, Bosznia- Hercegovinára, Koszovóra, Észak- Macedóniára, Montenegróra és Szerbiára terjed ki.
A SEECP igazi jelentősége abban áll, hogy lehetőségként szolgál az amúgy rendkívül megosztott régió vezetőinek a találkozásra. Egyúttal külső nagyhatalmi befolyás nélkül rendezhetik a vitás kérdéseket, az elfogadott nyilatkozatok – tagállami érdektől függően mediatizálhatóak. A közös fórum azonban néha leképezi az államok közötti vitákat. Így például a 2019-es bosznia-hercegovinai elnökség idején Koszovó akkori elnöke, Hashim Thaçi visszautasította a részvételt arra hivatkozva, hogy Bosznia Szerbiát támogatja az akkori koszovói-szerb vámtarifa vitában. Szolidaritásból az albán kormányfő sem ment el a rendezvényre.
A 2021. júniusi találkozó a törökországi Antalyában jóval kellemesebb légkörben és kevesebb feszültséggel zajlott. A rendezvényhez ráadásul Josep Borell, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője is csatlakozott. A résztvevő vezetők által elfogadott nyilatkozat a Covid-19 elleni fellépésről szólt, de előirányozta a migráció, regionális összeköttetés, turizmus, ifjúságpolitika és oktatás, valamint a biztonsági kérdésekben való együttműködést.
A balkáni államok közötti ellentétek figyelembe vételével érdemes ezeket a bürokratikus nyelven megírt nyilatkozatokat szkeptikusabban kezelni, ahogy a tagállamok közötti bilaterális viszony alapvetően felülírja a SEECP jelentőségét. Ezek pedig megakadályozzák, hogy az amúgy is elég népes tagság mellett a SEECP belátható időn belül egy olyan formációvá, vagy ha úgy tetszik érdekvédelmi/érdekérvényesítő szervezetté váljék, mint például a Visegrádi Négyek. Az antalyai találkozón amúgy sem ment el mindenki, Görögországot csak a külügyminiszter-helyettes, Szlovéniát pedig csak a nagykövete képviselte.
-
Szerbia7 nap telt el azóta
Vučić etnikai tisztogatásról beszélt, Moszkva szerint Koszovó potenciális veszélyt jelent
-
B A Balkanac3 nap telt el azóta
Felröhögünk a dolgok állásán (Kontrapunkt ’23)
-
Szerbia3 nap telt el azóta
Vajon mire figyelmeztetett Vučić a Presevo-völggyel kapcsolatban?
-
Koszovó6 nap telt el azóta
A koszovói eseményeket követően mindenki gyászol, még Szerbia is