Connect with us

Diplomácia

TARZAN MARADHAT: A szerb kormány visszavonta a dzsungel uráról elnevezett montenegrói diplomata kiutasítását

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

ana tarzan
play icon A cikk meghallgatása
()
Olvasási idő: 1 perc

A Montenegró és Szerbia közötti diplomáciai vitáról szóló korábbai cikkünket azzal zártuk, hogy az új podgoricai kormány valószínűleg megsemmisíti a szerb nagykövet kiutasítására vonatkozó döntést. Ezzel kapcsolatban felvetettük a kérdést, hogy Szerbia visszavonja-e a reciprocitás elve alapján hozott válaszát, vagy Tarzan Miloševićnak mindenképpen haza kell mennie. Nos fél nap múlva megkaptuk a választ, amely szerint maradhat Belgrádban a montenegrói diplomata, akit édesapja a dzsungel urának a nevét adta.

A válasszal egyenesen Ana Brnabić miniszterelnök szolgált, aki kijelentette, hogy Szerbia visszavonja a Tarzan Milošević Szerbiából történő kiutasításáról szóló döntését.

A szerb kormányfő a változást azt követően jelentette be, hogy megbeszélést folytatott Aleksandar Vučić, szerb államfővel és Nikola Selaković külügyminiszterrel, és ezzel Vučić elnök kérésének tett eleget.

– Az elnök megérti és támogatja azt a kölcsönöség alapján hozott döntést, amely szerint Tarzan Milošević montenegrói nagykövetet persona non gratává nyilvánítjuk. Az elnök elmondta, hogy a konvenciók fontosak, de az élet, valamint a Montenegróval fenntartott kapcsolataink fontosabbak, és ezért ismételten baráti kezet kell nyújtanunk nekik.

– mondta a szerb miniszterelnök, aki bejelentette, hogy ezt a lehető leggyorsabban megteszik.

– Visszavonjuk a montenegrói nagykövet kiutasításáról szóló döntést. Ezt még ma este megtesszük.

Ana Brnabić ugyanakkor megjegyezte, hogy Vladimir Božović szerb nagykövet montenegrói kiutasítását nem lehet a nyilatkozataira alapozni, különösen azért nem, mert többször is testvériségre szólított fel.

A szerb miniszterelnök annak a várakozásának adott hangot, hogy Tarzan Milošević kiutasítását a fekete hegyek országában a jószándék megnyilvánulásának tekintik, és Szerbia jó kapcsolatokat alakíthat ki Montenegróval.

Tetszett a cikk?

Osztályozd a csillagokkal!

Átlag: / 5. Szavazatok:

Ha tetszett ez a cikk,

kövess bennünket ezeken a csatornákon:

Sajnáljuk, hogy nem tetszett a cikk!

Segíts nekünk, hogy jobb cikkeket írjunk,

Ezért mondd el a kifogásod

Az olvasás folytatása




BALK könyvek Balkán

Balkán

SEECP: Regionális balkáni fórum kevés együttműködéssel, de legalább egy asztalhoz ülnek

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

kerekasztal uj
play icon A cikk meghallgatása
()
Olvasási idő: 2 perc

 
Mától, azaz július 1-től veszi át egy évre Görögország Törökországtól a Délkelet-európai Együttműködési Folyamat (angolul: South East European Cooperation Process – SEECP) elnökségét. Az 1996-ban, Bulgáriában alapított szervezet az utóbbi évtizedekben a balkáni régió legfontosabb egyeztetőfórumává vált, ahol mind a 13 ország állam- és kormányfője megjelenik. A mai napig ez az egyetlen, a régió összes államát magába foglaló szervezet. A jugoszláviai háború lezárása után Albánia, Bulgária, Görögország, (ma már) Észak- Macedónia, Románia, Szerbia és Törökország részvételével alakult, majd a következő évtizedekben további államok csatlakoztak hozzá, így Bosznia- Hercegovina (2001), Horvátország (2004), Moldova (2006), Montenegró (2007), Szlovénia (2010) és Koszovó (2014).

A SEECP legfontosabb feladata, hogy lehetőséget adjon az állam legfelsőbb szintű vezetőinek, hogy a különböző vitás kérdéseket vagy éppen együttműködési lehetőségeket megvitassák. A SEECP ezen kívül további, miniszteri szintű találkozóknak ad helyet, a külügyminiszteri találkozókból rendszerint kettőt szoktak szervezni (egy formálisat, egy informálisat). A parlamentek közötti együttműködés erősítése érdekében 2014-ben megalakult a SEECP Parlamenti Közgyűlése, amelyet az épp elnökséget betöltő állam aktuális házelnöke vezet.

A Regionális Együttműködési Tanácsot (Regional Cooperation Council – RCC) a SEECP programjainak végrehajtó szervezeteként hozták létre az EU társfinanszírozásával 2008-ban, Szarajevó központtal. Az RCC-hez kapcsolódó programok köre a SEECP által elfogadott együttműködési nyilatkozatokban foglaltakhoz hasonlóan széleskörű, azonban nagy hangsúlyt fektetnek a különböző versenyképességi, turisztikai, roma integrációs, foglalkoztatási, fiatalokat támogató projektek megvalósítására. Ezen kívül a szervezet adja ki immár hetedik éve a Balkan Barometer nevű, átfogó közvéleménykutatási jelentését, amely azonban csak Albániára, Bosznia- Hercegovinára, Koszovóra, Észak- Macedóniára, Montenegróra és Szerbiára terjed ki.

SEECP: Regionális balkáni fórum kevés együttműködéssel, de legalább egy asztalhoz ülnek

A SEECP igazi jelentősége abban áll, hogy lehetőségként szolgál az amúgy rendkívül megosztott régió vezetőinek a találkozásra. Egyúttal külső nagyhatalmi befolyás nélkül rendezhetik a vitás kérdéseket, az elfogadott nyilatkozatok – tagállami érdektől függően mediatizálhatóak. A közös fórum azonban néha leképezi az államok közötti vitákat. Így például a 2019-es bosznia-hercegovinai elnökség idején Koszovó akkori elnöke, Hashim Thaçi visszautasította a részvételt arra hivatkozva, hogy Bosznia Szerbiát támogatja az akkori koszovói-szerb vámtarifa vitában. Szolidaritásból az albán kormányfő sem ment el a rendezvényre.

A 2021. júniusi találkozó a törökországi Antalyában jóval kellemesebb légkörben és kevesebb feszültséggel zajlott. A rendezvényhez ráadásul Josep Borell, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője is csatlakozott. A résztvevő vezetők által elfogadott nyilatkozat a Covid-19 elleni fellépésről szólt, de előirányozta a migráció, regionális összeköttetés, turizmus, ifjúságpolitika és oktatás, valamint a biztonsági kérdésekben való együttműködést.

A balkáni államok közötti ellentétek figyelembe vételével érdemes ezeket a bürokratikus nyelven megírt nyilatkozatokat szkeptikusabban kezelni, ahogy a tagállamok közötti bilaterális viszony alapvetően felülírja a SEECP jelentőségét. Ezek pedig megakadályozzák, hogy az amúgy is elég népes tagság mellett a SEECP belátható időn belül egy olyan formációvá, vagy ha úgy tetszik érdekvédelmi/érdekérvényesítő szervezetté váljék, mint például a Visegrádi Négyek. Az antalyai találkozón amúgy sem ment el mindenki, Görögországot csak a külügyminiszter-helyettes, Szlovéniát pedig csak a nagykövete képviselte.

Tetszett a cikk?

Osztályozd a csillagokkal!

Átlag: / 5. Szavazatok:

Ha tetszett ez a cikk,

kövess bennünket ezeken a csatornákon:

Sajnáljuk, hogy nem tetszett a cikk!

Segíts nekünk, hogy jobb cikkeket írjunk,

Ezért mondd el a kifogásod

Az olvasás folytatása

KÖVETÉS

A BALK Hírlevele


Azonnali értesítés

Meteorológia

A szerző cikkei

Könyvek kedvezménnyel

B.A. Balkanac

Balkanac

in english

Könyvek kedvezménnyel

Tíz nap legjava