Gazdaság
BALKÁNI TIGRISKÖLYÖK: A horvát IT és csúcstechnológiai cégek rohamos fejlődésnek indultak
Egy átlagos földlakó számára Horvátország elsősorban idegenforgalmáról és sportolóiról ismert. Határain belül 56,594 négyzetkilométeren, rengeteg minden van összezsúfolva: síkság, lankás dombvidék, hegyvidék, karszt, tengerpart, szigetek (1244, ebből 67 lakott), több ezer éves történelem, úgy durva-gorombán a kőkorszaktól máig. De van-e valami más is?
A tigriskölyök körmei
Szinte mindenkinek elkerüli a figyelmét, hogy az utóbbi öt évben a horvát IT és csúcstechnológiát képviselő cégek (autóipar, robotika) rohamos fejlődésnek indultak.
A horvát statisztikai hivatal adati szerint, 2019-ben majdnem 20 százalékkal több pénzt fordítottak Horvátországban a kutatás-fejlesztésre, mint 2018-ban, és a jelek szerint ez a felívelő trend az idén is folytatódott – a koronavírus-járványtól függetlenül.
Az állami, minisztériumi szinten folyó STEM (science, technology, engineering and mathematics – természettudományok, technológia, mérnöki tudományok és matematika) alapú oktatás bevezetésére tett erőfeszítések mellett az országban komoly erőket mozgató STEM-mozgalom is működik, egyének és civil szervezetek részvételével.
Ennek köszönhetően a horvát diákok általános- és középiskolai szinten illetve egyetemi szinten évről-évre kiválóan szerepelnek a matematikai, programozási és robotikai nemzetközi versenyeken.
A 15-20 évvel ezelőtti helyzethez képest, ma már egyáltalán nem egyértelmű, hogy a kiemelkedő tehetségek nyugaton építenek karriert, hiszen a horvát cégek “fejvadászai” rendszeresen látogatják a műszaki egyetemeket, ösztöndíjakkal, attraktív nyári programokkal igyekeznek becserkészni az ígéretes diákokat.
Az embert helyettesítik
A teljes egészében magánkézben lévő zágrábi DOK- ING a világ egyik vezető cége az aknaszedő, tűzoltó és bányászati robotok gyártása terén, a robotok megtervezéséhez pedig szükség van némi technológiai felkészültségre.
A horvátországi és dél-afrikai telephely mellett a múlt hónap végén jelentette be a DOK- ING a dél-koreai leányvállalat megalapítását, amelyet azért hoztak létre, mert a dél-koreai hadsereg is a horvát aknamentesítő berendezéseket használja, és ezeket karban kell tartani.
Az elsősorban katonai/humanitárius célú horvát aknaszedő robotokat világszerte megtalálhatjuk, az amerikai és orosz hadseregben, Izraelben, Katarban, Törökországban, Svédországban, Írországban, Olaszországban, Görögországban, Sri Lankán, Kolumbiában, Ausztráliában, Líbiában, Nicaraguában, Irakban, Azerbajdzsánban, Norvégiában és Svájcban.
A különleges DOK- ING bányászati dózereket nagy sikerrel alkalmazzák Dél- Afrikában, Chileben, Ausztráliában és Oroszországban, ahol idén a zágrábi cég alacsony profilú bányászati robotjai immár a második orosz urániumbányában (Krasnokamensk, Priargunsk) kezdték meg működésüket.
Az oroszok 2018-ban megvásárolták a DOK- ING MV-4 aknaszedő és MVF-5 tűzoltó robotgép gyártásának licencét. Az általuk Uran-6-ra “átkeresztelt” aknaszedő robot részt vett a nagy moszkvai díszfelvonuláson, illetve a szíriai Palmüra aknamentesítésében.
A cég jövőre fokozni kívánja jelenlétét Ázsiában, elsősorban Kínában, ami a fenti hosszú felsorolásból kimaradt, ha egyáltalán feltűnt valakinek.
- Horvátország6 nap telt el azóta
Kis ország, nagy cirkusz
- Szerbia3 nap telt el azóta
Đajić: Az újvidéki építkezés ellenőrzését az Utiber végezte
- Szerbia22 óra telt el azóta
Az Utiber felszólította a kínaiakat, hogy tiltsák be az újvidéki vasútállomás egy részének használatát(?)
- Cúger7 nap telt el azóta
Cúger, a politika és a sakk viszonya a délszláv térségben