Gazdaság
BALKÁNI TIGRISKÖLYÖK: A horvát IT és csúcstechnológiai cégek rohamos fejlődésnek indultak
Egy átlagos földlakó számára Horvátország elsősorban idegenforgalmáról és sportolóiról ismert. Határain belül 56,594 négyzetkilométeren, rengeteg minden van összezsúfolva: síkság, lankás dombvidék, hegyvidék, karszt, tengerpart, szigetek (1244, ebből 67 lakott), több ezer éves történelem, úgy durva-gorombán a kőkorszaktól máig. De van-e valami más is?
A tigriskölyök körmei
Szinte mindenkinek elkerüli a figyelmét, hogy az utóbbi öt évben a horvát IT és csúcstechnológiát képviselő cégek (autóipar, robotika) rohamos fejlődésnek indultak.
A horvát statisztikai hivatal adati szerint, 2019-ben majdnem 20 százalékkal több pénzt fordítottak Horvátországban a kutatás-fejlesztésre, mint 2018-ban, és a jelek szerint ez a felívelő trend az idén is folytatódott – a koronavírus-járványtól függetlenül.
Az állami, minisztériumi szinten folyó STEM (science, technology, engineering and mathematics – természettudományok, technológia, mérnöki tudományok és matematika) alapú oktatás bevezetésére tett erőfeszítések mellett az országban komoly erőket mozgató STEM-mozgalom is működik, egyének és civil szervezetek részvételével.
Ennek köszönhetően a horvát diákok általános- és középiskolai szinten illetve egyetemi szinten évről-évre kiválóan szerepelnek a matematikai, programozási és robotikai nemzetközi versenyeken.
A 15-20 évvel ezelőtti helyzethez képest, ma már egyáltalán nem egyértelmű, hogy a kiemelkedő tehetségek nyugaton építenek karriert, hiszen a horvát cégek “fejvadászai” rendszeresen látogatják a műszaki egyetemeket, ösztöndíjakkal, attraktív nyári programokkal igyekeznek becserkészni az ígéretes diákokat.
Az embert helyettesítik
A teljes egészében magánkézben lévő zágrábi DOK- ING a világ egyik vezető cége az aknaszedő, tűzoltó és bányászati robotok gyártása terén, a robotok megtervezéséhez pedig szükség van némi technológiai felkészültségre.
A horvátországi és dél-afrikai telephely mellett a múlt hónap végén jelentette be a DOK- ING a dél-koreai leányvállalat megalapítását, amelyet azért hoztak létre, mert a dél-koreai hadsereg is a horvát aknamentesítő berendezéseket használja, és ezeket karban kell tartani.
Az elsősorban katonai/humanitárius célú horvát aknaszedő robotokat világszerte megtalálhatjuk, az amerikai és orosz hadseregben, Izraelben, Katarban, Törökországban, Svédországban, Írországban, Olaszországban, Görögországban, Sri Lankán, Kolumbiában, Ausztráliában, Líbiában, Nicaraguában, Irakban, Azerbajdzsánban, Norvégiában és Svájcban.
A különleges DOK- ING bányászati dózereket nagy sikerrel alkalmazzák Dél- Afrikában, Chileben, Ausztráliában és Oroszországban, ahol idén a zágrábi cég alacsony profilú bányászati robotjai immár a második orosz urániumbányában (Krasnokamensk, Priargunsk) kezdték meg működésüket.
Az oroszok 2018-ban megvásárolták a DOK- ING MV-4 aknaszedő és MVF-5 tűzoltó robotgép gyártásának licencét. Az általuk Uran-6-ra “átkeresztelt” aknaszedő robot részt vett a nagy moszkvai díszfelvonuláson, illetve a szíriai Palmüra aknamentesítésében.
A cég jövőre fokozni kívánja jelenlétét Ázsiában, elsősorban Kínában, ami a fenti hosszú felsorolásból kimaradt, ha egyáltalán feltűnt valakinek.
Gazdaság
DOBOZOLNAK: Csomagot hozott a posta, avagy a villámgyors növekedés titka
Az egyébként is robbanásszerűen növekvő e-commerce, azaz internetes kereskedelem, a koronavírus járvány közepette csúcsra pörgött. Az új aranyláz esetében megismétlődnek a régi történetek: nem az gazdagodott meg legjobban, aki aranyat talált, hanem az aki a bányászoknak a felszerelést, élelmet biztosította. Meg persze, a whiskyt, és a jobb sorsra érdemes, ősi mesterséget űző hölgyeket, de ez más lapra tartozik.
Szemesnek áll a dobozolás
A zágrábi székhelyű Modepack cég egyike a sikertörténet nagy nyerteseinek, öt éves fennállása alatt sikerült 32 ország piacán megvetni a lábát, partnerei között olyan óriások is vannak, mint az Amazon, H&M, Vans, Adidas, DHL, DPD, Loomis és az antwerpeni gyémánttőzsde (Antwerpen World Diamond Centre).
A Modepack egyike a világ vezető cégeinek a logisztikai szállításhoz szükséges minőségi csomagolóanyagok gyártása terén, s a hangsúlyt az e-kereskedelemre és futárkézbesítésekre, valamint a pénz és értéktárgyak szállításánál nélkülözhetetlen dobozokra fekteti.
Jure Širić a cég igazgató-tulajdonosa a Poslovni dnevniknek (Üzleti napilap) adott interjújában elmondta, hogy a céget 5 évvel ezelőtt azzal a megfontolással alapította, hogy az e-kereskedelem belátható időn belül mindennapi dolog lesz, ám erre sokkal előbb sor került, mint bárki gondolta volna.
Širić egyébként a vállalkozók második nemzedékébe tartozik, családja a bosznia-hercegovinai Weltplast reciklálással és csomagolóanyag-gyártással foglalkozó cég tulajdonosa, és mielőtt saját vállalkozásba kezdett volna, a cég európai piacokkal foglalkozó eladási osztályát vezette.
– Valami újat szerettem volna megpróbálni és minden arra utal, hogy igazam volt
– állapította meg Širić, és hozzátette, hogy a koronavírus-járvány, amely lebénította a gazdaság egy részét, cégének nem várt, robbanásszerű fejlődést hozott. Az üzlet látványos növekedése folytán a Modepack már 2020-ban a kapacitások megduplázása mellett döntött.
Októberben kezdődik a cég új Velika Gorica-i gyárának építése, egyik fontosabb üzletfele, a Horvát Posta csomagelosztó rendszerének közvetlen közelében. A projekt mintegy 50 millió kunába kerül (kicsit kevesebb mint 7 millió euró), és ebből 1 millió euró az EU-s alapokból származik.
Az új üzemben eleinte három gyártósor üzemel, de a végső kapacitása 14 gyártósor, amelyeket fokozatosan építenek a kereslet növekedésével összhangban.
A jelek szerint keresletben nem lesz hiány. 2020-ban a cég bevétele 50 millió kuna (kb. 7 millió euró) volt, azaz 60%-kal nagyobb mint 2019-ben, míg idén további 20 százalékos növekedést várnak, közel 8 millió eurós bevétellel.
Az új üzem befejezése után a bevétel várhatóan eléri a 20 millió eurót.
Az e-kereskedelem 200 százalékkal nőtt
– Az e-kereskedelem világszerte villámgyorsan növekedett, már a koronavírus járvány előtt is
– mondta Širić, s hozzátette, hogy a növekedés 2019-ben 21 százalékot tett ki világszinten.
A tavalyi adatok azt mutatják, hogy a fejlett e-kereskedelemmel rendelkező országok erőteljes fejlődést produkáltak, ám ez százalékosan nem volt annyira látványos, mint a felfutó/fejlődő országokban tapasztalható. Horvátországban például a növekvés 200 százalék volt.
Širić a továbbiakban elmondta, hogy a rendelkezésre álló adatok szerint az e-kereskedelem az EU szintjén tavaly 31 százalékkal volt nagyobb, mint egy évvel korábban.
A zágrábi cég a legkisebb a kontinens négy e-kereskedelemre specializált csomagolóanyag-gyártó cégének, és ugyanúgy csúcstechnológiával rendelkezik, mint a többiek.
Ennek tükrében nem meglepő, hogy évi 200 millió darabos termelésének 92%-át exportálja.
Miután a Modepacknál a bérek jelentősen meghaladják a horvát átlagot, nincs gondjuk a munkaerővel. A tulajdonos elmondása szerint tavaly 2539 jelentkező volt a 12 meghirdetett új állásra.
-
B A Balkanac3 nap telt el azóta
Felröhögünk a dolgok állásán (Kontrapunkt ’23)
-
Szerbia7 nap telt el azóta
Vučić etnikai tisztogatásról beszélt, Moszkva szerint Koszovó potenciális veszélyt jelent
-
Szerbia3 nap telt el azóta
Vajon mire figyelmeztetett Vučić a Presevo-völggyel kapcsolatban?
-
Koszovó6 nap telt el azóta
A koszovói eseményeket követően mindenki gyászol, még Szerbia is