Connect with us

Gazdaság

BALKÁNI TIGRISKÖLYÖK: A horvát IT és csúcstechnológiai cégek rohamos fejlődésnek indultak

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

doking 1
trauma betegseg ?c=4784&m=0&a=438898&r=&t=pi
Olvasási idő: 2 perc

Egy átlagos földlakó számára Horvátország elsősorban idegenforgalmáról és sportolóiról ismert. Határain belül 56,594 négyzetkilométeren, rengeteg minden van összezsúfolva: síkság, lankás dombvidék, hegyvidék, karszt, tengerpart, szigetek (1244, ebből 67 lakott), több ezer éves történelem, úgy durva-gorombán a kőkorszaktól máig. De van-e valami más is?

A tigriskölyök körmei

Szinte mindenkinek elkerüli a figyelmét, hogy az utóbbi öt évben a horvát IT és csúcstechnológiát képviselő cégek (autóipar, robotika) rohamos fejlődésnek indultak.

A horvát statisztikai hivatal adati szerint, 2019-ben majdnem 20 százalékkal több pénzt fordítottak Horvátországban a kutatás-fejlesztésre, mint 2018-ban, és a jelek szerint ez a felívelő trend az idén is folytatódott – a koronavírus-járványtól függetlenül.

Az állami, minisztériumi szinten folyó STEM (science, technology, engineering and mathematics – természettudományok, technológia, mérnöki tudományok és matematika) alapú oktatás bevezetésére tett erőfeszítések mellett az országban komoly erőket mozgató STEM-mozgalom is működik, egyének és civil szervezetek részvételével.

Ennek köszönhetően a horvát diákok általános- és középiskolai szinten illetve egyetemi szinten évről-évre kiválóan szerepelnek a matematikai, programozási és robotikai nemzetközi versenyeken.

A 15-20 évvel ezelőtti helyzethez képest, ma már egyáltalán nem egyértelmű, hogy a kiemelkedő tehetségek nyugaton építenek karriert, hiszen a horvát cégek „fejvadászai” rendszeresen látogatják a műszaki egyetemeket, ösztöndíjakkal, attraktív nyári programokkal igyekeznek becserkészni az ígéretes diákokat.

Az embert helyettesítik

A teljes egészében magánkézben lévő zágrábi DOK-ING a világ egyik vezető cége az aknaszedő, tűzoltó és bányászati robotok gyártása terén, a robotok megtervezéséhez pedig szükség van némi technológiai felkészültségre.

A horvátországi és dél-afrikai telephely mellett a múlt hónap végén jelentette be a DOK-ING a dél-koreai leányvállalat megalapítását, amelyet azért hoztak létre, mert a dél-koreai hadsereg is a horvát aknamentesítő berendezéseket használja, és ezeket karban kell tartani.

Az elsősorban katonai/humanitárius célú horvát aknaszedő robotokat világszerte megtalálhatjuk, az amerikai és orosz hadseregben, Izraelben, Katarban, Törökországban, Svédországban, Írországban, Olaszországban, Görögországban, Sri Lankán, Kolumbiában, Ausztráliában, Líbiában, Nicaraguában, Irakban, Azerbajdzsánban, Norvégiában és Svájcban.

A különleges DOK-ING bányászati dózereket nagy sikerrel alkalmazzák Dél-Afrikában, Chileben, Ausztráliában és Oroszországban, ahol idén a zágrábi cég alacsony profilú bányászati robotjai immár a második orosz urániumbányában (Krasnokamensk, Priargunsk) kezdték meg működésüket.

Az 2018-ban megvásárolták a DOK-ING MV-4 aknaszedő és MVF-5 tűzoltó robotgép gyártásának licencét. Az általuk Uran-6-ra „átkeresztelt” aknaszedő robot részt vett a nagy moszkvai díszfelvonuláson, illetve a szíriai Palmüra aknamentesítésében.

A cég jövőre fokozni kívánja jelenlétét Ázsiában, elsősorban Kínában, ami a fenti hosszú felsorolásból kimaradt, ha egyáltalán feltűnt valakinek.

hajnal bolygo 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=IsaacAsimov%3AAHajnalbolyg%C3%B3robotjai&t=pi




Gazdaság

DOBOZOLNAK: Csomagot hozott a posta, avagy a villámgyors növekedés titka

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

pipi 1024x710 1
?c=5941&m=425288&a=438898&r=&t=html
Olvasási idő: 2 perc

Az egyébként is robbanásszerűen növekvő e-commerce, azaz internetes kereskedelem, a járvány közepette csúcsra pörgött. Az új aranyláz esetében megismétlődnek a régi történetek: nem az gazdagodott meg legjobban, aki aranyat talált, hanem az aki a bányászoknak a felszerelést, élelmet biztosította. Meg persze, a whiskyt, és a jobb sorsra érdemes, ősi mesterséget űző hölgyeket, de ez más lapra tartozik.

Szemesnek áll a dobozolás

A zágrábi székhelyű Modepack cég egyike a sikertörténet nagy nyerteseinek, öt éves fennállása alatt sikerült 32 ország piacán megvetni a lábát, partnerei között olyan óriások is vannak, mint az Amazon, H&M, Vans, Adidas, DHL, DPD, Loomis és az antwerpeni gyémánttőzsde (Antwerpen World Diamond Centre).

A Modepack egyike a világ vezető cégeinek a logisztikai szállításhoz szükséges minőségi csomagolóanyagok gyártása terén, s a hangsúlyt az e-kereskedelemre és futárkézbesítésekre, valamint a pénz és értéktárgyak szállításánál nélkülözhetetlen dobozokra fekteti.

Jure Širić a cég igazgató-tulajdonosa a Poslovni dnevniknek (Üzleti napilap) adott interjújában elmondta, hogy a céget 5 évvel ezelőtt azzal a megfontolással alapította, hogy az e-kereskedelem belátható időn belül mindennapi dolog lesz, ám erre sokkal előbb sor került, mint bárki gondolta volna.

Širić egyébként a vállalkozók második nemzedékébe tartozik, családja a bosznia-hercegovinai Weltplast reciklálással és csomagolóanyag-gyártással foglalkozó cég tulajdonosa, és mielőtt saját vállalkozásba kezdett volna, a cég európai piacokkal foglalkozó eladási osztályát vezette.

Valami újat szerettem volna megpróbálni és minden arra utal, hogy igazam volt
DOBOZOLNAK: A postás csomagot hozott, avagy a villámgyors növekedés titka

– állapította meg Širić, és hozzátette, hogy a koronavírus-járvány, amely lebénította a gazdaság egy részét, cégének nem várt, robbanásszerű fejlődést hozott. Az üzlet látványos növekedése folytán a Modepack már 2020-ban a kapacitások megduplázása mellett döntött.

Októberben kezdődik a cég új Velika Gorica-i gyárának építése, egyik fontosabb üzletfele, a Horvát Posta csomagelosztó rendszerének közvetlen közelében. A projekt mintegy 50 millió kunába kerül (kicsit kevesebb mint 7 millió euró), és ebből 1 millió euró az EU-s alapokból származik.

Az új üzemben eleinte három gyártósor üzemel, de a végső kapacitása 14 gyártósor, amelyeket fokozatosan építenek a kereslet növekedésével összhangban.

A jelek szerint keresletben nem lesz hiány. 2020-ban a cég bevétele 50 millió kuna (kb. 7 millió euró) volt, azaz 60%-kal nagyobb mint 2019-ben, míg idén további 20 százalékos növekedést várnak, közel 8 millió eurós bevétellel.

Az új üzem befejezése után a bevétel várhatóan eléri a 20 millió eurót.

Az e-kereskedelem 200 százalékkal nőtt

Az e-kereskedelem világszerte villámgyorsan növekedett, már a koronavírus járvány előtt is

– mondta Širić, s hozzátette, hogy a növekedés 2019-ben 21 százalékot tett ki világszinten.

A tavalyi adatok azt mutatják, hogy a fejlett e-kereskedelemmel rendelkező országok erőteljes fejlődést produkáltak, ám ez százalékosan nem volt annyira látványos, mint a felfutó/fejlődő országokban tapasztalható. Horvátországban például a növekvés 200 százalék volt.

Širić a továbbiakban elmondta, hogy a rendelkezésre álló adatok szerint az e-kereskedelem az EU szintjén tavaly 31 százalékkal volt nagyobb, mint egy évvel korábban.

A zágrábi cég a legkisebb a kontinens négy e-kereskedelemre specializált csomagolóanyag-gyártó cégének, és ugyanúgy csúcstechnológiával rendelkezik, mint a többiek.

Ennek tükrében nem meglepő, hogy évi 200 millió darabos termelésének 92%-át exportálja.

Miután a Modepacknál a bérek jelentősen meghaladják a horvát átlagot, nincs gondjuk a munkaerővel. A tulajdonos elmondása szerint tavaly 2539 jelentkező volt a 12 meghirdetett új állásra.

?c=30395&m=1559903&a=438898&r=&t=html




Az olvasás folytatása

Európai Unió

GAZDASÁGI FELLENDÜLÉS: A miniszterelnök könnyű álmot ígért

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

plenkovic kapronca
hajnal bolygo 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=IsaacAsimov%3AAHajnalbolyg%C3%B3robotjai&t=pi
Olvasási idő: 2 perc

2023-ig 1000 euró lesz a nettó átlagfizetés – mondta Andrej Plenković horvát miniszterelnök a hétfőn Kaproncán (Koprivnica) tartott gazdasági konferencián, amelyet immár negyedik éve rendeznek meg a Podravka védnöksége alatt, „Hrvatska kakvu trebamo” (Horvátország, amilyent szeretnénk) elnevezéssel. A nyilvánvaló propagandisztikus célok mellett, a konferencia gyakorlatilag egyfajta fórumként is funkcionál, ahol a gazdaság vezetők közvetlenül is elmondhatják a gazdasági politikával kapcsolatos észrevételeiket a kormánynak.

A kormány „berúgta” az országot

Elöljáróban Plenković miniszterelnök emlékeztetett rá, hogy a tavalyi konferencia a koronavírus-járvány jegyében zajlott. Véleménye szerint, a kormány ebben az időszakban kijátszotta legerősebb ütőkártyáját, határozottan támogatva a magánszektort és a dolgozókat.

Ennek köszönhetően a legnagyobb válság közepette Horvátországnak sikerült megőriznie a munkahelyeket és a vállalkozások fizetőképességét: így fennmaradhatott Horvátország pénzügyi egyensúlya, és létrejöttek a gazdasági fellendülés feltételei.

Plenković szerint a kormány a járványügyi válsághelyzet előtti eredményei- az államadósság csökkentése, költségvetési többlet megvalósítása és az eurózónához való csatlakozás előfeltételeinek megteremtése – azt eredményezték, hogy Horvátországnak sikerült megőriznie a nemzetközi intézmények, a pénzintézetek és a pénzügyi piacok bizalmát.

A választásokon biztosított politikai stabilitás ez a másik dolog, ami kulcsfontosságúnak bizonyult az elmúlt időszakban

– tömjénezte magát, és az általa vezetett kabinetet Plenković.

Horvátországban a járvány és a két nagy földrengés által okozott 35 milliárd kuna összegű rendkívüli költség ellenére az elmúlt időszakban növekedett a foglalkoztatottság, amely elérte a 66,9 százalékot, miközben csökkent a munkanélküliség, ami jelenleg 7,4 százalék.

Az átlagfizetés júniusban 7175 kuna (közel 950 euró) volt, ami 23%-os növekedést jelent a megbízatási időszak kezdetéhez képest, azaz 1533 kunával (kb. 200 euró) volt több.

Az a célunk, hogy 2023-ig, az euró bevezetéséig az átlagfizetés elérje a nettó 1000 eurót

– mondta a horvát miniszterelnök.

Plenković ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a beruházások továbbra is növekednek, ami a sikeres idegenforgalmi idénnyel karöltve azt eredményezte, hogy a GDP idén valószínűleg 7 százalékkal lesz nagyobb éves szinten.

Egy nemzedék legnagyobb esélye

Plenković felszólalásában kitért arra is, hogy Horvátország arányosítva a legtöbb támogatást kapta az EU újrakezdési alapjaiból.

Ez egy pénzügyi injekció: ilyesmiben ez idáig soha nem volt részünk, és ezért mondjuk azt, hogy ez a mi nemzedékünk legnagyobb esélye

– nyilatkozta Plenković.

A horvát kormány tervezi, hogy a következő időszakban mintegy 5 milliárd kunát (több mint 600 millió eurót) fordítanak kutatásra/fejlesztésre, a kezdő fiatal vállalkozókat 130 ezer kunával (18 ezer euró) támogatják, az országfejlesztési projektek keretében az északi megyékbe mintegy 15 milliárd kunát (2 milliárd euró) fektetnek, de hasonló projektek készülnek a dalmát hátország, Lika, a Bánság (Banovina) és Gorski Kotar számára is.

A miniszterelnök meggyőződése szerint az energia és az élelmiszer előállítása terén az ország önellátóvá válhat, ami jelentősen növeli az Horvátország biztonsági helyzetét.

?c=4784&m=1603755&a=438898&r=&t=html




Az olvasás folytatása

Meteorológia

KÖVETÉS

Napi hírlevél


A szerző cikkei

B.A. Balkanac

Balkanac

Letöltések

Könyvek a Lírától

Utazás

Hirdetés

A BALK a világban

Tíz nap legjava

Spelling error report

The following text will be sent to our editors: