KÉT ÉVTIZED UTÁN: Hamarosan megépül a pelješaci híd, avagy mit adtak nekünk a rómaiak?

A cikk meghallgatása

Monty Python után, szabadon: mit adott Horvátországnak az Európai Unió? Például hidat. A 2018-ban az EU öt legnagyobb infrastrukturális fejlesztése közé sorolt pelješaci híd, amely szárazföldi összeköttetést hoz létre Dél- Horvátország és az ország egyéb részei között, a jelek szerint időben elkészül, és az előrejelzések szerint jövőre átadják a forgalomnak. A horvátok alig hisznek a szemüknek.

Régóta dédelgetett álom

A pelješaci híd a horvát politika régi ígérete, elsőként még a múlt század kilencvenes éveiben Ivan Šprlje, Dubrovnik- Neretva megye főispánja hozakodott elő vele, aki így akarta megkerülni a horvát tengerpartot megszakító parányi Boszniai- Hercegovinai tengeri kijáratot Neumnál.

Annak ugyanis, aki szárazföldi úton igyekezett Horvátország legdélibb részei felé, kétszer is át kellett kelni a bosznia-hercegovinai határon.

Miután teljesen világos volt, hogy Horvátországnak nincs pénze egy ilyen nagyszabású projektre, napirendre tértek felette.

Ivo Sanader (jelenleg fegyenc, akkoriban miniszterelnök) jött rá elsőként, hogy a jóformán még papíron sem létező hídból némi politikai tőkét lehetne kovácsolni, így 2005-ben nagy pompával “megnyitotta” a híd előkészítő munkálatait, annak ellenére, hogy erre még a pályázatot sem írták ki.

A munkálatok két évvel később, 2007 októberében kezdődtek el, Sanader pedig – mivel éppen választások előtt állt az ország – a munkálatokat másodszor is megnyitotta.

Ekkorra eldőlt, hogy a híd megépítését egy háromtagú horvát konzorcium (Konstruktor, Viadukt és Hidroelektra-niskogradnja) végzi, 1,9 milliárd kuna, azaz hozzávetőlegesen 200 millió euró értékben.

Miután kiderült, hogy a munkálatok valós költsége meghaladja a 4 milliárd kunát, azaz a 400 millió eurót, a hídavatást elodázták 2012-re.

És akkor mit adnak a rómaiak?

Sanader 2009-ben váratlanul lemondott, üres államkasszát hagyva maga után, ezért a híd építését lemondták, miután a munkálatok csupán 3 százalékát sikerült elvégezni.

2011-ben Zoran Milanović kerül kormányra, és a balközép koalíció leállította a híd építését.

A kormányzási idő vége felé közeledve a Milanović-kormány ráébred arra, hogy Horvátország területének szárazföldi összeköttetése szempontjából a pelješaci híd valóban a legjobb megoldás.

Némi politikai előnyök bezsebelése céljából bejelentették, hogy mégis meg kell építeni a hidat, ha ehhez sikerül pénzt szerezni az uniós alapokból.

Az EU-támogatást 2017-ben végül a Plenković-kormány kapta meg, 357 millió euró értékben, miután az Európai Unió magára vállalta a költségek 85%-át.

A Neretva-csatorna fölött 55 méterre magasodó, 2404 méter hosszú, mintegy 24 méter széles hidat a kivitelező, a China Road and Bridge Corporation a tervek szerint a jövő év vége előtt fejezi be, míg a bekötő utakat és az egyéb közlekedési infrastruktúra befejezését az osztrák Strabag és a görög Avax 2022-re ígéri.

A nemrégiben az építkezés színhelyére látogató Oleg Butković közlekedési miniszter elégedettséget fejezte ki a kivitelezők munkájával kapcsolatban, és hangsúlyozta, hogy a koronajárvány miatt sem fognak számottevően késni a munkálatok.

Egyúttal bejelentette, hogy ideiglenesen, amíg nem készülnek el teljesen a bekötőutak, a helyi úthálózat igénybevételével biztosítják a híd használatát.