MÉLYSÉGI VÉDELEM: Tíz kilométeres földalatti kerítés a szerb határszakaszon, szükség esetén nem ez lesz az egyetlen

Olvasási idő: 1 perc

Tíz kilométeres szakaszon épülhetett mélységi határzár a szerb-magyar határon – írta meg a hvg.hu, amely szerint a helyzethez igazítva bővülhet a “mélységi védelem”.

Védekezés a föld alatt

Az első “migránsalagutakat” tavaly év végén fedezték fel a szerb-magyar határon, később a rendőrség több alagútról is beszámolt, amelyek között szűkebb, és kevésbé szűkebb is volt.

Előfordult, hogy a rendőrség egy nap alatt három alagutat is talált, mégpedig Bács-Kiskun megyében.

Halmosi Zsolt rendészeti országos rendőrfőkapitány-helyettes augusztusban Röszkénél jelentette be a határzár föld alatti megerősítését, hogy ne lehessen alagutat ásni a Magyarország déli határán lévő kerítés alatt.

Lesz még, ha a helyzet úgy kívánja

A hvg.hu érdeklődésére a magyar belügyminisztérium közölte, hogy akár további földalatti határzárat is építenek, ha azt a határbiztonsági helyzet indokolja, azt viszont nem árulták el, hogy hol épült meg az első “mélységi védelmi vonal”.

Egyelőre azt sem tudni, hogy milyen mélységű a földalatti határzár, illetve hogy valójában miből is áll.

A hvg.hu úgy értesült, hogy aprópénznek számít az összeg, amit a határkerítés föld alatti meghosszabbítására eddig költött a magyar kormány, a határvédelem “műszaki fejlesztése” az említett tíz kilométeres szakaszon ugyanis 38 millió forintba került.

Ha a teljes szakaszon megépülne a föld alatti kerítés, akkor nagyjából 650 millió forintba kerülne, ami a töredéke a kerítésre már elköltött 12,6 milliárd forintos összegnek.



MÉLYSÉGI VÉDELEM: Tíz kilométeres földalatti kerítés a szerb határszakaszon, szükség esetén nem ez lesz az egyetlen MÉLYSÉGI VÉDELEM: Tíz kilométeres földalatti kerítés a szerb határszakaszon, szükség esetén nem ez lesz az egyetlen balkanac nagy