HARMADIK NÉPI FELKELÉS: Elfordult a jelenlegi miniszterelnöktől az egykori bolgár cár

A cikk meghallgatása

A bulgáriai tüntetések résztvevői mellé állt az egykori bolgár cár, aki hétfőn az internetes oldalán foglalt állást a tiltakozók által meghirdetett “3. nagy népi felkelés” előestéjén. Szófia központjából már lassan 3 hónapja nem tágítanak a tüntetők, akik mindenekelőtt Bojko Boriszov miniszterelnök és Ivan Gesev főügyész lemondatása céljából protestálnak.

“Itt az idő a változásokra”

Szimeon Szakszkoburggotszki 1943-ban apja halála után hatéves korában lett Bulgária cárja II. Simeon néven, ám életkora miatt az ország élére régenstanácsot állítottak.

A Bolgár Köztársaság 1946-os kikiáltásakor kellett elhagynia a hazáját, ahova félévszázados emigráció után tért vissza, hogy majd a nevét viselő mozgalom élén 2001-ben győzzön a parlamenti választásokon, és így 4 évre Bulgária miniszterelnöke lehessen.

Szakszkoburggotszki szerint mára már mindenki számára világos, hogy itt az idő a változásokra, éspedig nem is annyira a személyiekre, mint inkább az irányítás és a politikai gyakorlat stílusát érintőkre.

– Nem lehet, és nem szabad becsuknunk a szemünket az adminisztráció működésében tapasztalható rendellenességek sokasága láttán. Nem sikkadhatunk el a nyilvánvalóan korrupciós jelenségek vagy a bírói hatalom modernizációjának a szükségessége felett

– mondta az egykori cár, aki kiemelte, hogy az elégedetlenkedő tüntetőknek joguk van arra, hogy változásokat akarjanak, az irányítóknak pedig megfelelő választ kell adniuk erre.

Az elfojtás a totalitárius rezsimekre jellemző

A volt uralkodó és kormányfő a tiltakozó hangok elfojtásával szemben foglalt állást, szerinte ugyanis az elfojtás a totalitárius rezsimekre jellemző, és Bulgária azt már túlélte, elítélte és szerencsére már maga mögött is hagyta.

– Amikor az állampolgárok egy része úgy véli, hogy sérült a demokratikus szabályok megóvásáról a kormányrúdnál állókkal kötött társadalmi szerződés, akkor joguk van a tiltakozáshoz.

Véleménye szerint nem lehet negligálni a tüntetőket azért, mert egyes feltételezések szerint vannak közöttük fizetett protestálók, illetve provokátorok.

– Látható, hogy a tüntetők nagy százaléka fiatal. Sokan közülük külföldön tanulnak vagy élnek. Olyasmit is hallani velük kapcsolatban, hogy nekik nem kellene véleményt alkotniuk a bulgáriai folyamatokról, de akkor elfelejtenénk, hogy a többségük anyagilag is támogatja a szüleit, akik nem nagyon tudnának megélni kizárólag a bulgáriai nyugdíjukból. Egykori száműzöttként mindig is arra ösztönöztem a külföldön élő bolgár közösségeket, hogy tagjaik minél előbb térjenek haza, mert otthon szükség van rájuk. És visszatérnének, ha azt hallanák, hogy a véleményüknek nincs jelentősége?

– tette fel a kérdést az egykori cár és miniszterelnök, majd megállapította, hogy teljes bizonyossággal provokatív érdekek is vannak a jelenlegi helyzetben, ám ezek a soknapos tiltakozások társadalmi érzületet fejeznek ki, és ezt meg kell hallaniuk a kormányrúdnál állóknak.

– A társadalmi elégedetlenség javítóerő lehet az irányítás szempontjából, valamint ez annak a módja is, hogy az állampolgárok kifejezzék akaratukat. A demokrácia privilégiuma, hogy különféle véleményeket halljunk, és különféle téziseket szabadon fejtsünk ki. Az Európai Unió példát adott nekünk a politikai pluralizmushoz, ami alapelv a megértéshez és az együttéléshez.

A tőke fél a korrupciótól és a fordulatoktól

Szakszkoburggotszki megállapította, hogy Bulgária eredményesen kezelte a koronavírus-járványt, a gazdasági aktivitás várt visszaesése ellenére a következmények összehasonlíthatatlanul könnyebbek, mint más országokban.

-Ám ahelyett, hogy erre a jó példára hívnánk fel a figyelmet, valamint azokra a lehetőségekre koncentrálnánk, amelyeket az egyre globálisabb Európában javasolunk, mi a politikai instabilitás környezetével tűnünk ki. Mint tudjuk, a tőke pedig fél az előre nem látható politikai fordulatoktól és az ellenőrizhetetlen korrupció üzeneteitől

– szögezte le, majd kifejtette:

– Hosszú időre energiát veszítünk majd a politikai válságokban, ha csak az egyik kabinetet egy másikkal váltjuk fel anélkül, hogy megszüntetnénk azokat a káros politikai gyakorlatokat, amelyek megrontják nálunk a demokratikus folyamatot.

Mindenképpen figyelmet érdemel, hogy Szakszkoburggotszki nyíltan azoknak a tüntetőknek az oldalára állt, akik Bojko Boriszov miniszterelnök lemondását akarják elérni, jóllehet korábban kiváló kapcsolatok fűzhették össze a két politikust.

Boriszov a belügyminisztérium főtitkára lett abban az időszakban, amikor Szakszkoburggotszki volt a miniszterelnök, majd a 2005-ös választásokon a II. Simeon Nemzeti Mozgalom parlamenti képviselője lett, miután két régióban is megválasztották, ám végül a belügyi főtitkári poszt mellett maradt, s elváltak útjai Szakszkoburggotszkitól.