ÜTÖTT AZ ÓRA: Közeleg a „nagy népi felkelés”(?)

A bolgár kormány azonnali és feltételek nélküli lemondása mellett foglalt állást kedden Bulgária államfője. Rumen Radev a Katonai Akadémia tanévnyitóján elhangzott beszédében úgy fogalmazott: a Bojko Boriszov vezette kabinet erkölcsileg már megbukott, most már csak az kell, hogy forma szerint is mielőbb távozzon a hivatalából.

Az államfő és a tüntetők

Az államfő fenti nyilatkozatával a lehető legegyértelműbben csatlakozott a tüntetők legfőbb követeléséhez.

A megmozdulások résztvevői már lassan 2 hónapja Bulgária nagyvárosaiban – főképpen Szófiában – a legkülönfélébb utcai megmozdulásokon, nagygyűléseken, útblokádoknál, forgalomlassító felvonulásokon követelik Bojko Boriszov koalíciós kabinetjének azonnali lemondását, és az idő előtti választások kiírását.

Boriszov a jobbközép GERB (Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért – Граждани за европейско развитие на България) élén nyerte el a kormányfői megbízást.

Bár a demonstrálók száma az utóbbi időben jóval kevesebb volt, mint 50 nappal ezelőtt, a tüntetők azonban nem enyhítettek a követeléseiken: csak a kormány lemondását tartják elfogadhatónak.

Radev elnök is emellett foglalt állást, és elfogadhatatlannak tartaná, ha a Boriszov-kormány lemondása után szakértői kormány lépne hivatalba.

Úgy véli ugyanis, hogy egy ilyen kabinet háta mögött továbbra is Boriszovék irányítanák az országot, ők szervezhetnék meg a következő választásokat is, és így hosszú időre bebetonozhatnák magukat a hatalomba.

Mennyire lesz nagy a “nagy népi felkelés”?

Az idő előtti választások követelése a hetek óta tüntető bolgárok követelései között előkelő helyen szerepel.

A Sova Harris közvélemény-kutató legutóbbi felmérése szerint a tüntetőknek ezt a követelését a bolgár válaszadók 47 százaléka támogatja, míg 35,5 százalék szerint a mostani kabinetnek kell megszerveznie és lebonyolítania a 2021 márciusában esedékes következő választásokat.

A felmérés azt is kimutatta, hogy a hetek óta tiltakozók lakossági támogatottsága a kezdeti 60 százalékról 48 százalékra csökkent.

Ebben a helyzetben néhány nappal ezelőtt hirdették meg a protestálók szeptember 2-ra a nagy népi felkelés kezdő akcióját, amelyre reggel 8-ra várják az állampolgárokat Szófia központjába.

Az időpont nem lehet véletlen, hiszen szeptember 2-án kezdődik a parlamentnek az az ülésszaka, amelyen a 240 fős törvényhozásnak Bojko Boriszov kormányfő legújabb javaslatairól kell döntenie.

A harmadik miniszterelnöki megbízatását töltő Boriszov az alkotmány módosítását, valamint a Nagy Nemzetgyűlés összehívását kezdeményezte.

Az előbbihez 120, míg az utóbbihoz 160 képviselő támogatását kell megszereznie.

Júliusban a Boriszov-kormány 124 képviselő szavazatának és 11 honatya tartózkodásának köszönhetően kényelmesen túlélte az ellene indított bizalmatlansági indítványt, amely már az ötödik ilyen jellegű kezdeményezés volt a parlamentben a kabinet 2017 májusi hivatalba lépése óta.

Járvány és gazdaság

Boriszov azt ígérte, hogy hamarosan hatékony megoldásokat fog előterjeszteni a koronavírus-járvány sújtotta bolgár gazdaság élénkítésére, a nehezebb helyzetbe került állampolgárok megsegítésére, a közvélemény megnyugtatására.

A kormány adatai szerint jelenleg több mint 260 ezren vannak munka nélkül a mintegy 7 milliós lélekszámú Bulgáriában, bár ma már többen találnak munkát naponta, mint amennyien elveszítik az állásukat.

Sajtóhírek szerint a GDP csökkenése kétszámjegyű volt a nyáron, különösen az idegenforgalom volt kénytelen nagy bevételkieséseket elkönyvelni, s az ősszel még nehezebb napok köszönthetnek be.

A legnagyobb ellenzéki párt azonban nem mindezekkel kapcsolatban, hanem mindenekelőtt azért nyújtott be bizalmatlansági indítványt, mert úgy véli, hogy a kormány nemcsak nem akar leszámolni a korrupcióval, hanem maga is korrupt.

Bolgár oligarchák

A hetek óta utcákon tiltakozó bolgárok is úgy vélik, Bulgáriában maffia uralkodik, korrupció árasztotta el az országot, az oligarchák hatalmát semmi nem korlátozza.

Bár egy közvélemény-kutatás adataiból nehéz lenne általános következtetéseket levonni, azért az sokatmondó, hogy a pártpreferenciák tekintetében alig van különbség a jobbközép és a balközép kormányzati lehetőség lakossági támogatottsága között.

Míg az előbbit a Sova Harris felmérése szerint a válaszadók 19 százaléka, addig az utóbbit 18 százaléka támogatja.

A két ellentétes politikai erő együttes kormányzását viszont csak 5 százalék támogatná.

Sokat elmond a legnagyobb kormánypárt (GERB) és a legnagyobb ellenzéki párt (BSZP) népszerűségéről, hogy a válaszadók 36 százaléka támogatná, ha egyikük sem venne részt Bulgária következő koalíciós kormányában.

Egyelőre nehéz lenne megmondani, hogy milyen eredményre vezet majd a tiltakozók által szerdára meghirdetett nagy népi felkelés kibontakoztatása, de a legnagyobb valószínűséggel már most megjósolható, hogy Bulgáriában továbbiakban sem szünetelnek a tiltakozások.

A novinite.bg nyomán.