Szerbia
JÉGVÉDELMI RAKÉTÁK: Szabadkán szétlövik a jeget

Szabadkán is fegyverkeznek, csak nem légvédelmi, hanem jégvédelmi rakétákat vásárolnak. Ezeket a „jégvédelmi eszközöket” a klímaváltozás miatt egyre gyakrabban támadó felhők ellen vetik be.
Felveszik a harcot
Nem olcsó mulatság felhőkre lövöldözni, a cél azonban szentesíti az eszközt.
Ha sikerül megakadályozni, hogy a jég elverje a határt, akkor megérte háborúba szállni az elemekkel, amelyek közé a víz is tartozik, halmazállapotától függetlenül.
A régi közhely szerint Vajdaság Szerbia éléskamrája, ezért igyekeznek minimálisra csökkenteni a jégkárokat.
Bognár Pásztor Hajnalka, a Szabadkai Városi Tanács mezőgazdasági ügyekkel megbízott tanácsosa egy tévéműsorban elmondta, hogy a tavalyról megmaradt rakéták mellé újabb jégvédelmi eszközöket vásároltak, összesen 50 rakétát.
A városi költségvetésből erre 2 millió dinárt (közel 6 millió forintot) fordítottak, és majdnem ugyanennyit kaptak a közigazgatási és helyi önkormányzati minisztériumtól is erre a célra.
– mondta a mezőgazdasági tanácsos a vajdasági közszolgálati (állami) televízió „Yueco” című műsorának.
Tripla vagy semmi
A jelek szerint a szabadkaiak szeretnek lövöldözni, mert tavaly háromszor annyi rakétát lőttek ki, mint 2018-ban.
De az is lehet, hogy 2019-ben háromszor akkora veszély fenyegette a várost, mint egy évvel korábban.
A statisztikák alapján a szabadkaiak két évvel ezelőtt mindössze 47 rakétával támadták meg a felhőket, tavaly viszont már 141 jégvédelmi rakétát lőttek ki rájuk.
Az újonnan beszerzett jégvédelmi eszközöket már kivitték a várostól mintegy 30 kilométerre délre lévő Bajsára, ahol a radarállomás és a „kilövősilók” vannak.
A jégvédelmi helyzet tehát kitűnő, a kilövőállások működőképesek, és rakétából is van elég.
Ha a mesterlövészek is elemükben lesznek, akkor idén Szabadka környékén a jég nem veri el a határt.

Szerbia
Mégsem Szerbiában a legnagyobb a kereset a régióban, ahogy a szerb elnök állítja

A szerbiai statisztikai hivatal szerint januárban a keresetek alacsonyabbak voltak Szerbiában, mint decemberben. A fizetések tekintetében az ország nem az első helyen áll a régióban, mint ahogy azt Aleksandar Vučić állította egyik, múlt havi médiaszereplése alkalmával, és miután a szerb államfő csak 2025-re jósolja az ezer eurós átlagfizetés elérését, Szerbia így csak akkor hozza azokat a számokat, amelyeket Horvátország és Szlovénia már megugrott.
Mégsem annyira jó a kereset
A belgrádi Köztársasági Statisztikai Intézet (RZS) közlése szerint az emberek Szerbiában átlagosan 82 769 dinárt kerestek az idei év első hónapjában. Ez mintegy 268 ezer forintnak, azaz 705 eurónak felel meg, ez a nettó
bér.
A szorgos szerb statisztikusok azt is kiszámolták, hogy az előző év azonos hónapjához képest 2023 januárjában a bruttó átlagkereset és a nettó átlagkereset nominálisan 16,7%-kal, reálértéken pedig 0,8%-kal volt magasabb.
Kapcsolódó cikk
ÍGY DÜBÖRÖG SZERBIA: Mire elég a szerb átlagbér, avagy a legkisebb vásárlóerővel Európa élén
Ebből viszont logikusan következik, hogy az éves infláció januárban 15,9% volt.
A közzétett számokból az is kiderült, 2022 decemberéhez képest a 2023. januárra számított bruttó átlagkereset nominálisan 0,9%-kal, reálértéken pedig 2,3%-kal alacsonyabbnak bizonyult, míg a nettó átlagkereset nominálisan 1,7%-kal, reálértéken pedig 3,1%-kal volt kisebb havi szinten.
A nettó medián kereset 2023. januárjában Szerbiában 62 964 dinár volt, ami azt jelenti, hogy a munkavállalók 50%-a keresett ennyit, vagy ennél kevesebbet, vagyis fél országnak legfeljebb 536 eurónak megfelelő fizetéssel kellett beérnie.
Büszke a kínai táblájára
A szerb elnök televíziós szereplései alkalmával általában hatalmas gazdasági sikerekről számol be, amelyeket állítása szerint követ a bérek emelkedése is.

Vučić egy hónappal ezelőtt arról tájékoztatta az ország apraját és nagyját a közszolgálati televízióban tartott „vendégszereplése” alkalmával, hogy Szerbiában gyorsabban nőnek a fizetések, mint a régió összes országában, és – mint mondta – ma már ők az elsők, amit a kínaiaktól kapott digitális tábláján le is vezetett.
A szerb elnök a digitális tábláját legutóbb már az élőben közvetített „nemzeti sajtótájékoztatójára” is bevitte, de nem használta, pedig „fenyegetődzött vele”.
Vučić tavaly még a prezentációkat papíralapú flipchartok segítségével tartotta a Good Will Hunting főszereplőjét megszégyenítő gyorsasággal, a gondos kínaiak azonban látván, hogy a szerb elnök született matematikai zseni, ajándékoztak neki egy-két digitális táblát.
Azon mégis csak jobban festenek a számok a gazdasági jólétről, mellékesen szólva Vučić büszke is a tábláira, szinte gyermeki infantilizmussal ragaszkodik hozzájuk, amivel jó reklámot csinál a kínai IT-iparnak, bár név szerint egyik céget sem említette meg eddig.
Parasztvakítás elnöki szinten
A belgrádi Vreme című hetilap közben vette a fáradságot, hogy összehasonlítsa a szerbiai statisztikai hivatal számait a hasonló régiós közlésekkel.
Mondani sem kellene, hogy a számok egyáltalán nem azt mutatták, amit a szerb elnök állít, mert Montenegróban az átlagkereset 757 euró, Észak-Macedóniában 560 euró, Bosznia-Hercegovinában 616 euró, Horvátországban 1094, Szlovéniában pedig 1399 euró.
A belgrádi hetilap Koszovót külön nem említette, hiszen Szerbiában azt nem tekintik ország, de mi tagadás Koszovó a maga 432 eurós nettó keresetével (2021-es adat) aligha veszélyezteti a „szerb elsőséget”.
Szlovénia, Horvátország és Montenegró viszont igen, így Szerbia csak a negyedik helyen kullog a volt Jugoszlávia területén létrejött országok „versenyében”.

SZERB GOOD WILL HUNTING: A szerb elnök a kínai tábláján bizonyítja, hogy 718 nagyobb 726-nál (Forrás: Screenshot)
A szerb elnök az említett táblára Horvátországot és Szlovéniát azonban nem vitte fel, pedig a horvátokkal történő rivalizálás gyakran előkerül, ezért csak négy ország maradt a keresetekkel kapcsolatos nyugat-balkáni selejtező csoportban.
Ahhoz viszont kicsit csalni kellet, hogy Szerbia ebben a csoportban megszerezze az első helyet, így fordulhatott elő, hogy 718 nagyobb 726-nál.
Szerbia
Homokvihar okozott tömegszerencsétlenséget Szabadka és Topolya között

Homokvihar idézett elő tömegszerencsétlenséget Szabadka és Topolya között, mindössze 20-30 kilométerre a magyar határtól. A Vajdaságban szokatlan természeti jelenség következtében 14 autó szaladt egymásba, miután a sofőrök semmit sem láttak.
Homokvihar miatt ütköztek össze
A járművek egy pillanat alatt eltűntek a viharban a Szabadkáról Nagyfény (Žednik) felé vezető „régi úton”, amikor a szél a környező földeken felkavarta a homokot.
Az ütközések következtében több jármű totálkárosra tört, de a tömegszerencsétlenség – valami csoda folytán – emberéleteket nem követelt.
Az ütközések következtében tizenegy ember került a szabadkai kórházban, de egyikük sincs életveszélyben, ketten szenvedtek súlyosabb, kilencen pedig könnyebb sérüléseket.
A videóban látható autó utasai megpróbálták kikerülni az egymásba szaladt autókat, amikor nagy valószínűséggel valaki nekik ütközött.
Ekkor kiszálltak az autóból, hogy megállítsák az újonnan érkezők autókat a nagyobb a baj elkerülése érdekében.
-
Montenegró2 nap telt el azóta
Nincs aki dolgozzon a montenegrói tengerparton, 30 százalékkal nőhetnek az árak
-
Szerbia19 óra telt el azóta
Homokvihar okozott tömegszerencsétlenséget Szabadka és Topolya között
-
English5 nap telt el azóta
Arrests are piling up in Montenegro, after a police chief now the „crypto king” has also been caught
-
Oroszország15 óra telt el azóta
OVSZJANNYIKOVA: Putyin mindörökre megalázta az oroszokat