A cikk meghallgatása

Tegnap Szerbiában, ma Horvátországban egyeztetett a határok nyitva tartásáról a külgazdasági és külügyminiszter. Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy a hét szomszédos ország közül egyedül Horvátországgal van nyitva valamennyi határátkelő az ingázók számára. A magyar tárcavezető a Letenye- Muracsány (Goričan) határátkelőnél folytatott megbeszélést horvát kollégájával. A találkozón szóba került a közelgő turisztikai szezon is.

Harminc kilométeres sáv

Horvát és magyar részről március végén egyeztek meg arról, hogy a határsáv 30 kilométeres körzetében élők munkavégzés miatt átléphetik az országhatárt.

A koronavírus-járvány után új határátkelőhelyeket is szeretnének nyitni, így 2023-ig elkészül a magyar-horvát határig az M6-os autópálya, Zákánynál és Sároknál pedig már előkészítik egy-egy új átkelő infrastruktúráját.

– A két ország kölcsönösen segítette egymást a világjárvány miatt külföldön rekedt állampolgárok hazatérésében, Magyarország 16 horvát, Horvátország pedig 64 magyar hazajutásában nyújtott segítséget. Magyarország a horvátok egészségügyi védekezéséhez 100 ezer maszkot és 5 ezer védőruhát adományozott, illetve segítette az eszéki kórház felkészülését a védekezésre

– közölte a külgazdasági és külügyminiszter

Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy Magyarország és Horvátország kölcsönösen érdekelt egymás sikerében, az egészségügyi védekezésben és a gazdaság újraindítása miatt is, hiszen a legnagyobb magyar vállalatok Horvátországban is fontos gazdasági szerepet játszanak.

A legnagyobb magyar vállalat, a Mol éppen nemrég döntött arról, hogy a rekordösszegnek számító 183 milliárd forintért modernizálja az egyik horvát olajfinomítót, az OTP pedig Magyarország legnagyobb bankjaként immáron a negyedik legnagyobb piaci részesedésű bankká vált Horvátországban.

A “nemzetközi liberális mainstream”

– Tavaly, a két ország közötti kereskedelmi forgalom, rekordot döntve, meghaladta a 2,6 milliárd eurót. Ahhoz, hogy a magyar és horvát vállalatok közötti kapcsolatokat a világjárvány utáni időszakban is zökkenőmentessé tehessék, a magyar Eximbank 180 millió eurós hitelkeretet nyitott a két ország vállalati együttműködésének finanszírozására

– sorolta a külügyi tárca vezetője.

Kiemelte azt is, hogy a kisebbségek esetében példás az együttműködés, a határon túl élő magyarok továbbra is számíthatnak az anyaországra.

A drávaszögi gazdaságfejlesztési program keretében eddig már 3 milliárd forintot meghaladó beruházás valósult meg, ezt a programot Magyarország a jövőben is szeretné folytatni.

Szijjártó Péter megemlítette, hogy jelenleg Horvátország tölti be az Európai Unió soros elnöki tisztét, amelyet talán a legtöbb kihívással teli időszakban vett át.

Az EU előtt álló sok dilemmát illetően – mint mondta – “egy követ fújunk”, hasonlóan gondolkodnak a nyugat-balkáni bővítés fontosságáról, az illegális migrációval szembeni fellépés folytatásáról és a kohéziós források szintjének fenntartásáról is.

A külgazdasági és külügyminiszter kiemelte, hogy Horvátország “a nemzetközi liberális mainstream nyomása dacára sem állt be abba a kórusba, amely az elmúlt hetekben, hónapokban folyamatosan támadja és megbélyegzi Magyarországot”.

– A nyomásnak nehéz ellenállni, mert akik megteszik, szintén támadások céltábláivá válnak, de Horvátországtól az elmúlt hetekben komoly szolidaritást tapasztaltunk, nem állt bele Magyarország minden ok nélküli hazug támadásába

– fogalmazott Szijjártó Péter.

A turisztikai szezon

A horvát kül- és Európa-ügyi miniszter felidézte a két ország több évszázadra visszatekintő barátságát és az elmúlt évtizedekben Magyarország kiállását Horvátország mellett a függetlenné válása vagy az európai uniós csatlakozása ügyében.

Gordan Grlić Radman megköszönte a mostani járvány leküzdésével és a néhány héttel ezelőtti zágrábi földrengéssel kapcsolatban nyújtott magyar támogatást.

Említést tett arról is, hogy a koronavírus-járvánnyal összefüggésben hozott határátlépési könnyítések mintegy 100 embert érintenek Letenye térségében.

– Nagyon fontos, hogy a muraközi borászok meg tudják művelni magyarországi szőlőiket, földjeiket, a Horvátországban dolgozó magyarok pedig elláthassák a munkájukat, mindez ráadásul az EU-n belül is mutatja, hogy a határaink nyitottak

– mondta Gordan Grlić Radman.

A horvát külügyi tárca irányítója – aki 2017-ig országa budapesti nagykövete volt – a példás kisebbségi kapcsolatokról is szót ejtett, emlékeztetve arra, hogy a Magyarországon élő mintegy 50 ezer horvát és a Horvátországban élő magyar kisebbség teljes mértékben azonos jogokat élvez.

Grlić Radman zárásként arról is beszélt, hogy április 27-én az európai uniós turisztikai miniszterek videokonferenciát tartanak a közelgő turisztikai szezon intézkedéseiről.

– Meglátjuk mi lesz a megoldás a közös európai politika keretében – figyelembe véve a járványügyi helyzetet. De úgy gondoljuk, hogy az életnek győznie kell, és győzni is fog

– nyilatkozta a horvát kül- és Európa-ügyi miniszter.

(MTI/BALK)