Horvátország
JÁRVÁNY-HATÁROK: Egyedül Horvátország felé van nyitva az összes magyar határátkelő
Tegnap Szerbiában, ma Horvátországban egyeztetett a határok nyitva tartásáról a külgazdasági és külügyminiszter. Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy a hét szomszédos ország közül egyedül Horvátországgal van nyitva valamennyi határátkelő az ingázók számára. A magyar tárcavezető a Letenye- Muracsány (Goričan) határátkelőnél folytatott megbeszélést horvát kollégájával. A találkozón szóba került a közelgő turisztikai szezon is.
Harminc kilométeres sáv
Horvát és magyar részről március végén egyeztek meg arról, hogy a határsáv 30 kilométeres körzetében élők munkavégzés miatt átléphetik az országhatárt.
A koronavírus-járvány után új határátkelőhelyeket is szeretnének nyitni, így 2023-ig elkészül a magyar-horvát határig az M6-os autópálya, Zákánynál és Sároknál pedig már előkészítik egy-egy új átkelő infrastruktúráját.
– A két ország kölcsönösen segítette egymást a világjárvány miatt külföldön rekedt állampolgárok hazatérésében, Magyarország 16 horvát, Horvátország pedig 64 magyar hazajutásában nyújtott segítséget. Magyarország a horvátok egészségügyi védekezéséhez 100 ezer maszkot és 5 ezer védőruhát adományozott, illetve segítette az eszéki kórház felkészülését a védekezésre
– közölte a külgazdasági és külügyminiszter
Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy Magyarország és Horvátország kölcsönösen érdekelt egymás sikerében, az egészségügyi védekezésben és a gazdaság újraindítása miatt is, hiszen a legnagyobb magyar vállalatok Horvátországban is fontos gazdasági szerepet játszanak.
A legnagyobb magyar vállalat, a Mol éppen nemrég döntött arról, hogy a rekordösszegnek számító 183 milliárd forintért modernizálja az egyik horvát olajfinomítót, az OTP pedig Magyarország legnagyobb bankjaként immáron a negyedik legnagyobb piaci részesedésű bankká vált Horvátországban.
[totalpoll id=”7371″]
A “nemzetközi liberális mainstream”
– Tavaly, a két ország közötti kereskedelmi forgalom, rekordot döntve, meghaladta a 2,6 milliárd eurót. Ahhoz, hogy a magyar és horvát vállalatok közötti kapcsolatokat a világjárvány utáni időszakban is zökkenőmentessé tehessék, a magyar Eximbank 180 millió eurós hitelkeretet nyitott a két ország vállalati együttműködésének finanszírozására
– sorolta a külügyi tárca vezetője.
Kiemelte azt is, hogy a kisebbségek esetében példás az együttműködés, a határon túl élő magyarok továbbra is számíthatnak az anyaországra.
A drávaszögi gazdaságfejlesztési program keretében eddig már 3 milliárd forintot meghaladó beruházás valósult meg, ezt a programot Magyarország a jövőben is szeretné folytatni.
Szijjártó Péter megemlítette, hogy jelenleg Horvátország tölti be az Európai Unió soros elnöki tisztét, amelyet talán a legtöbb kihívással teli időszakban vett át.
Az EU előtt álló sok dilemmát illetően – mint mondta – “egy követ fújunk”, hasonlóan gondolkodnak a nyugat-balkáni bővítés fontosságáról, az illegális migrációval szembeni fellépés folytatásáról és a kohéziós források szintjének fenntartásáról is.
A külgazdasági és külügyminiszter kiemelte, hogy Horvátország “a nemzetközi liberális mainstream nyomása dacára sem állt be abba a kórusba, amely az elmúlt hetekben, hónapokban folyamatosan támadja és megbélyegzi Magyarországot”.
– A nyomásnak nehéz ellenállni, mert akik megteszik, szintén támadások céltábláivá válnak, de Horvátországtól az elmúlt hetekben komoly szolidaritást tapasztaltunk, nem állt bele Magyarország minden ok nélküli hazug támadásába
– fogalmazott Szijjártó Péter.
A turisztikai szezon
A horvát kül- és Európa-ügyi miniszter felidézte a két ország több évszázadra visszatekintő barátságát és az elmúlt évtizedekben Magyarország kiállását Horvátország mellett a függetlenné válása vagy az európai uniós csatlakozása ügyében.
Gordan Grlić Radman megköszönte a mostani járvány leküzdésével és a néhány héttel ezelőtti zágrábi földrengéssel kapcsolatban nyújtott magyar támogatást.
Említést tett arról is, hogy a koronavírus-járvánnyal összefüggésben hozott határátlépési könnyítések mintegy 100 embert érintenek Letenye térségében.
– Nagyon fontos, hogy a muraközi borászok meg tudják művelni magyarországi szőlőiket, földjeiket, a Horvátországban dolgozó magyarok pedig elláthassák a munkájukat, mindez ráadásul az EU-n belül is mutatja, hogy a határaink nyitottak
– mondta Gordan Grlić Radman.
A horvát külügyi tárca irányítója – aki 2017-ig országa budapesti nagykövete volt – a példás kisebbségi kapcsolatokról is szót ejtett, emlékeztetve arra, hogy a Magyarországon élő mintegy 50 ezer horvát és a Horvátországban élő magyar kisebbség teljes mértékben azonos jogokat élvez.
Grlić Radman zárásként arról is beszélt, hogy április 27-én az európai uniós turisztikai miniszterek videokonferenciát tartanak a közelgő turisztikai szezon intézkedéseiről.
– Meglátjuk mi lesz a megoldás a közös európai politika keretében – figyelembe véve a járványügyi helyzetet. De úgy gondoljuk, hogy az életnek győznie kell, és győzni is fog
– nyilatkozta a horvát kül- és Európa-ügyi miniszter.
(MTI/BALK)
Horvátország
Bepirosodott a horvát külpolitikai lakmusz, és a megtalált illúziók
Valahol egy okos ember azt mondta, hogy a kis nemzetek nem engedhetik meg maguknak a nagy hibákat. A horvátok úgy tetszik ezt megtanulták, mert ezeket a viharos időket széltől védett zugban igyekeznek átvészelni. Közben ügyesen meglovagolnak minden meglovagolhatót – lásd Ukrajna -, igyekszenek kedvében járni az USA-nak, de lényegében mindenben megtalálják a számításukat.
Már nem illúzió a kínai út
Ennek tükrében, igen érdekes, hogy az Európai Néppárt spliti ülésének időtartama alatt a horvát kormány aláírta a szerződést ugyanazzal a China Road and Bridge Corporationnal, amely a pelješaci hidat építette.
Kapcsolódó cikk
SZERENCSECSILLAG: A legszerencsésebb ember a világon, illetve kicsoda is anyuci kedvenc Mikimausza?
A kormány a kínai vállalat ajánlatát választotta mint gazdaságilag legelőnyösebbet az A1-es autópálya Vučevica összekötő útjának – a D8-as állami út csomópontjának – megépítésére kiírt közbeszerzési pályázaton.
A pályaszakasz, amelynek teljes hossza 6,85 kilométer, magában foglalja a 2,5 kilométer hosszú Kozjak-alagutat és a mintegy 4,3 kilométer hosszú adriai autópályához vezető bekötőutat.
A munkálatok értéke 74,6 millió euró, és a kínaiak vállalták, hogy az alagutat 36 hónap alatt megépítik. A projekt részét képezi még három felüljáró és két viadukt, de ezt a kínaiak csuklóból úgy megcsinálják, hogy közbe szinte észre sem veszik.
Új szelek fújnak
Ennek a világszinten aprócska infrastrukturális projekt jelentőségét az adja meg, hogy a horvátok alá merték írni a szerződést a kínai céggel.
A hosszabb emlékezetű olvasók nyilván még elő tudják kotorni az agyuk valamelyik rejtett zugából, hogy annak idején mennyire rossz néven vették némelyek, hogy a horvátok a kínaiakat bízták meg egy nagy EU-alapokból támogatott projekt (pelješaci híd) kivitelezésével.
Hogy mennyire nem volt szabad még gondolni sem arra, hogy Kínával, illetve kínai cégekkel kössön bárki is üzletet, ott van az ugyancsak horvátországi példa, amikor semmissé nyilvánították a rijekai konténer-terminál kiépítésére vonatkozó tendert, amelyen szintén a kínaiak nyertek, így a megismételt tendert már egy politikailag elfogadható cég, a skandináv Maersk nyerje meg.
A horvátok újabb szerződést írtak alá Kínával, az unió már nem akadékoskodik (Forrás: X-platform,
Andrej Plenković)
Más lapra tartozik, hogy ez nem vonatkozott a németekre és franciákra, spanyolokra és olaszokra, azaz a nagy és nagyobbacska nemzetekre, de hát így élünk mi az EU-ban.
Akárhogy is, most úgy tetszik, megváltozott a helyzet, mert nemcsak hogy nagyban folyik Pekingben az európai búcsújárás, de a horvátok is léptek, ami annak jele, hogy ismét szabad a vásár.
Az amerikaiaknak nyilván nem tetszik ez az egész, de a közelgő választások miatt nem érnek rá annyira foglalkozni vele.
Lehet, hogy 2024-et úgy fogjuk majd számon tartani, mint a nagy változások évét, illetve azt az évet, amikor az európaiak rájöttek, hogy a nagy geopolitikai játszmában mindenki nyer, csak Európa veszít. Fogalmazzunk inkább úgy, hogy ez távolról sem biztos, csupán elképzelhető.
Hétvégi csemege
Szokásomhoz hívem, ilyenkor a hétvégén igyekszem valamilyen érdekességet felkutatni – az élet közel sem olyan komoly dolog, mint ezt a sok kockafejű hirdeti – ezért beszéljünk a zágrábi Illúziók Múzeumáról.
Azok számára, akik eddig nem hallottak róla, ajánlom, hogy feküdjenek neki a guglinak, mert rendkívül érdekes múzeumról van szó, de visszatérve a hírhez, a zágrábiak ezüstérmet nyertek a brüsszeli European Franchise Awardon (Európai Franchise Nagydíj) a nemzetközi márkák (brandek) versenyében.
A megtalált illúziók (Forrás: Muzej illuzija)
Ennek kapcsán derült ki, hogy az Illúziók Múzeuma a világ legnagyobb magánmúzeum-lánca. A világ 25 országában, több mint 40 helyszínnel és 10 millió látogatóval.
Jelenleg új múzeumok megnyitásán dolgoznak Denverben, San Diegóban, Seattle-ben és Koppenhágában.
Teo Širola, a Metamorphosis horvát vállalat igazgatója, amely a franchise tulajdonosa és az Illúziók Múzeuma globális hálózatának vezetője, örömmel látja, hogy az emberek valóban felismerték ennek a projektnek az értékét szerte a világon, miszerint szórakozva is lehet tanulni.
Teó úr ugyanakkor bejelentette, hogy egyre közelebb kerülnek céljukhoz, a kereken 100 múzeum megnyitásához 2026 végéig.
Ha valaki a közeljövőben Zágrábba látogat, és kedve támad felkresni a múzeumot, az illúziókat nem adják ingyen: 1 felnőtt számára a belépődíj 9 euró, gyerekek (5-15 év) 7 euró, míg a családi (két felnőtt és két gyermek) látogatásra feljogosító belépő kerek 30 euróba kerül.
Mit lehet mondani? Kicsi a horvát, de erős.
-
Koszovó7 nap telt el azóta
Lelőttek egy rendőrt Koszovóban, akár magyar katonák élete is veszélybe kerülhet
-
Szerbia6 nap telt el azóta
Vučić etnikai tisztogatásról beszélt, Moszkva szerint Koszovó potenciális veszélyt jelent
-
B A Balkanac2 nap telt el azóta
Felröhögünk a dolgok állásán (Kontrapunkt ’23)
-
Szerbia2 nap telt el azóta
Vajon mire figyelmeztetett Vučić a Presevo-völggyel kapcsolatban?