Connect with us

Bosznia

“KÖLCSÖNÖS” SEGÍTSÉG: Az Európai Bizottság üzleti alapra helyezte a szomszédos- és partnerországok megsegítését

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

euszilidaritas
A cikk meghallgatása

Már nemcsak a Nemzetközi Valutaalap, hanem az Európai Bizottság is “kölcsönként folyósítja” a segélyeket. Ebben nincs semmi meglepő, miután a brüsszeli vezetés éppen az IMF-fel szövetkezve nyújt “rendkívül alacsony kamatozású” kölcsönöket a koronavírus miatt bajba jutott szomszédos- és partnerországoknak. Az Európai Bizottság azt is eltanulta az IMF-től, hogy konkrét politikai feltételekhez kösse a támogatások folyósítását.

Nincs tovább ingyen leves

Az Európai Bizottság segít a koronavírus-járvány miatt gazdaságilag legyengült szomszédos- és partnerországokon, de ezúttal már üzleti és politikai alapon.

Ennek érdekében összefogott a Nemzetközi Valutaalappal, amelynek közreműködésével tíz országot segítenek ki a bajból “rendkívül alacsony kamatozású” kölcsönökkel, uniós részről összesen 3 milliárd euró értékben.

Az Európai Bizottság ezzel az úgynevezett “makroszintű pénzügyi támogatással” kiegészíti a Nemzetközi Valutaalap által nyújtott pénzügyi segítséget.

A “rendkívül kedvező kamatozású kölcsönök” célja a rászoruló országok makrogazdasági stabilitásának javítása, valamint a nemzeti források felszabadítása a polgárok védelme és a gazdasági problémák szociális hatásának enyhítése érdekében.


[totalpoll id=”7491″]

Kik kapnak kölcsönbe segítséget?

A megsegített országok között öt balkáni, valamint öt más európai, afrikai és közel-keleti ország van.

A jóváhagyott pénzeszközök több mint egyharmadát Ukrajna kapja, amelynek 1,2 milliárd eurót folyósít az Európai Bizottság, az összeg 20%-a, vagyis 600 millió euró Tunéziának megy, nyilván nem szomszédsági, hanem partnerségi alapon.

Ukrajna esetében a bizottsági szóvivő külön hangsúlyozta, hogy az uniós segély megszerzésének feltétele, hogy Ukrajna miként halad előre az IMF-program megvalósításában.

Az előbb említett számokból már nem nehéz kiszámolni, hogy a maradék 40%-ot osztják fel a többi nyolc ország között.

makro segítség európai unió

A tervek szerint Albánia 180 millió, Bosznia- Hercegovina 250 millió, Grúzia 150 millió, Koszovó 100 millió, Moldova 100 millió, Montenegró 60 millió, Észak- Macedónia pedig 160 millió euróhoz juthat.

Jordánia is kap 200 millió eurót, ami szintén nem szomszédsági, hanem partnerségi szempontokkal indokolható.

Az Európai Bizottság azt tervezi, hogy a kölcsönök első részletének folyósítását megelőzően minden egyes országgal “egyetértési nyilatkozatot” ír alá, amelyben meghatározza a segélynyújtás “gazdaságpolitikai és pénzügyi feltételeit”.

Ezek a feltételek a strukturális reformok végrehajtására és az államháztartás stabilitásának megőrzésére vonatkoznak.

A 3 milliárd eurós segélyre utalva Ursula von der Leyen bizottsági elnök mindennek ellenére azt írta a Twitteren, hogy az Európai Bizottság kiáll a Balkán és a közvetlen szomszédai mellett, amihez még hozzábiggyesztette az “együtt erősebbek vagyunk” jelszót.

Ki nem kap pénzt?

A kedvezményezettek sorából kimaradt Szerbia, amely a legnagyobb úgynevezett nyugat-balkáni ország, miután nem kért sürgős likviditási segítséget a Nemzetközi Valutaalaptól.

– A szerb hatóságok jelenleg nem látják szükségét annak, hogy külső pénzügyi segítség igényeljenek, és ezért úgy döntöttek, hogy nem fordulnak az IMF-hez

– közölte a brüsszeli bizottsági a szóvivő az EURACTIV uniós hírportállal.

Pedig tíz nappal ezelőtt a Nemzetközi Valutalap küldöttsége Belgrádot is felkereste, ám a szerb elnök kikosarazta a delegációt.

Erről maga Aleksandar Vučić szerb elnök beszélt egy tévéinterjúban, amelyben elmondta, hogy a kérdést megvitatta a szerb miniszterelnökkel és a Szerb Nemzeti Bank kormányzójával, valamint a pénzügyminiszterrel is.

A szerb elnök ezzel kapcsolatban úgy nyilatkozott, hogy a Világbanktól és az Európai Központi Banktól Szerbia elfogadja a támogatást, a Nemzetközi Valutalaptól viszont nem kérnek pénzt.

A BALK Hírlevele


Meteorológia



B.A. Balkanac

Balkanac

Magyarország

Szlovákia

Oroszország

Kína

Európai Unió

IN ENGLISH

Egy hét legjava