Bosznia
„KÖLCSÖNÖS” SEGÍTSÉG: Az Európai Bizottság üzleti alapra helyezte a szomszédos- és partnerországok megsegítését

Már nemcsak a Nemzetközi Valutaalap, hanem az Európai Bizottság is „kölcsönként folyósítja” a segélyeket. Ebben nincs semmi meglepő, miután a brüsszeli vezetés éppen az IMF-fel szövetkezve nyújt „rendkívül alacsony kamatozású” kölcsönöket a koronavírus miatt bajba jutott szomszédos- és partnerországoknak. Az Európai Bizottság azt is eltanulta az IMF-től, hogy konkrét politikai feltételekhez kösse a támogatások folyósítását.
Könyvek kedvezménnyelA BALK nem kalapozik, csak annyit kérünk tőled, hogy könyvet rajtunk keresztül vásárolj! Te kedvezményt kapsz, és mi is jól járunk.Könyvek kedvezménnyel, kattints ide!
Alcímek
Nincs tovább ingyen leves
Az Európai Bizottság segít a koronavírus-járvány miatt gazdaságilag legyengült szomszédos- és partnerországokon, de ezúttal már üzleti és politikai alapon.
Ennek érdekében összefogott a Nemzetközi Valutaalappal, amelynek közreműködésével tíz országot segítenek ki a bajból „rendkívül alacsony kamatozású” kölcsönökkel, uniós részről összesen 3 milliárd euró értékben.
Az Európai Bizottság ezzel az úgynevezett „makroszintű pénzügyi támogatással” kiegészíti a Nemzetközi Valutaalap által nyújtott pénzügyi segítséget.
A „rendkívül kedvező kamatozású kölcsönök” célja a rászoruló országok makrogazdasági stabilitásának javítása, valamint a nemzeti források felszabadítása a polgárok védelme és a gazdasági problémák szociális hatásának enyhítése érdekében.
[totalpoll id=”7491″]
Kik kapnak kölcsönbe segítséget?
A megsegített országok között öt balkáni, valamint öt más európai, afrikai és közel-keleti ország van.
A jóváhagyott pénzeszközök több mint egyharmadát Ukrajna kapja, amelynek 1,2 milliárd eurót folyósít az Európai Bizottság, az összeg 20%-a, vagyis 600 millió euró Tunéziának megy, nyilván nem szomszédsági, hanem partnerségi alapon.
Ukrajna esetében a bizottsági szóvivő külön hangsúlyozta, hogy az uniós segély megszerzésének feltétele, hogy Ukrajna miként halad előre az IMF-program megvalósításában.
Az előbb említett számokból már nem nehéz kiszámolni, hogy a maradék 40%-ot osztják fel a többi nyolc ország között.
A tervek szerint Albánia 180 millió, Bosznia- Hercegovina 250 millió, Grúzia 150 millió, Koszovó 100 millió, Moldova 100 millió, Montenegró 60 millió, Észak- Macedónia pedig 160 millió euróhoz juthat.
Jordánia is kap 200 millió eurót, ami szintén nem szomszédsági, hanem partnerségi szempontokkal indokolható.
Az Európai Bizottság azt tervezi, hogy a kölcsönök első részletének folyósítását megelőzően minden egyes országgal „egyetértési nyilatkozatot” ír alá, amelyben meghatározza a segélynyújtás „gazdaságpolitikai és pénzügyi feltételeit”.
Ezek a feltételek a strukturális reformok végrehajtására és az államháztartás stabilitásának megőrzésére vonatkoznak.
A 3 milliárd eurós segélyre utalva Ursula von der Leyen bizottsági elnök mindennek ellenére azt írta a Twitteren, hogy az Európai Bizottság kiáll a Balkán és a közvetlen szomszédai mellett, amihez még hozzábiggyesztette az „együtt erősebbek vagyunk” jelszót.
.@EU_Commission proposes €3 billion in macro-financial assistance for Albania, BiH, Georgia, Jordan, Kosovo, Moldova, Montenegro, North Macedonia, Tunisia & Ukraine to mitigate the impact of the #coronavirus. The EU stands by our Balkan and immediate neighbours #StrongerTogether
— Ursula von der Leyen (@vonderleyen) April 22, 2020
Ki nem kap pénzt?
A kedvezményezettek sorából kimaradt Szerbia, amely a legnagyobb úgynevezett nyugat-balkáni ország, miután nem kért sürgős likviditási segítséget a Nemzetközi Valutaalaptól.
– A szerb hatóságok jelenleg nem látják szükségét annak, hogy külső pénzügyi segítség igényeljenek, és ezért úgy döntöttek, hogy nem fordulnak az IMF-hez
– közölte a brüsszeli bizottsági a szóvivő az EURACTIV uniós hírportállal.
Pedig tíz nappal ezelőtt a Nemzetközi Valutalap küldöttsége Belgrádot is felkereste, ám a szerb elnök kikosarazta a delegációt.
Erről maga Aleksandar Vučić szerb elnök beszélt egy tévéinterjúban, amelyben elmondta, hogy a kérdést megvitatta a szerb miniszterelnökkel és a Szerb Nemzeti Bank kormányzójával, valamint a pénzügyminiszterrel is.
A szerb elnök ezzel kapcsolatban úgy nyilatkozott, hogy a Világbanktól és az Európai Központi Banktól Szerbia elfogadja a támogatást, a Nemzetközi Valutalaptól viszont nem kérnek pénzt.
Könyvek kedvezménnyelA BALK nem kalapozik, csak annyit kérünk tőled, hogy könyvet rajtunk keresztül vásárolj! Te kedvezményt kapsz, és mi is jól járunk. Könyvek kedvezménnyel, kattints ide!

- Magyarország7 nap telt el azóta
Milyen üzleti tevékenységet folytatnak a Balkáni thrillerben említett személyek, magyar vonatkozások is vannak
- Szerbia6 nap telt el azóta
Az egyetemisták Újvidékről taxival mentek vissza Belgrádba
- Balkán5 nap telt el azóta
Kikerül a forgalomból a színes forradalmakat generáló NED is?
- Bosznia5 nap telt el azóta
Az amerikai kitoloncolások miatt lesznek visszatérők Boszniába is