Magyarország
EXKLUZÍV: A szerbiai menekültügyi hivatal reméli, hogy a röszkeihez hasonló események nem váltanak ki pánikot a lakosság körében

A Szerbiai Köztársaság Menekültügyi Hivatala (KIRS) a BALK kérésére véleményezte a Röszkénél történteket, és annak a reményének adott hangot, hogy a Szerbia és Magyarország határán történő incidensek nem adnak okot pánikra és félelemre a határmenti települések lakosságának körében. Közben a migránsok megszállták Horgost, Magyarkanizsát, Törökkanizsát, Oroszlámost, Szigetet, Majdányt és Rábét, néhol többen vannak, mint a helyiek. Magyarkanizsa tekinthető az „elosztóközpontnak”. Egyre inkább fennáll a gyanú, hogy a migránsok „szervezetten” érkeznek Magyarkanizsára, egyelőre azonban nem tudni, hogy kik, illetve milyen csoportok tartják kezükben a szálakat. A szerb rendőrség sziszifuszi munkát végez, csak ide-oda terelgeti a migránsokat, akik a lakosság életét ugyan nem veszélyeztetik, de a vagyonát már igen.
KIRS: A röszkei esetnek nincs precedensértéke
Ivan Gerginov, a szerbiai menekültügyi hivatal vezetőjének helyettese a BALK-hoz eljuttatott nyilatkozatában értékelte a magyar határnál kialakult helyzetet. Szavai szerint a Röszkénél történt eseményeknek nincs precedensértékük.
– Nem tekinthető precedensnek a Horgos 2-nél történt incidens, mert történtek már hasonló dolgok korábban is, vagyis pontosabban: a migránsok csoportjai már évek óta próbálnak meg átjutni a magyar határon, ám a magyar rendőrök megállítják és visszaküldik őket. A mostani esetnek az a jellegzetessége, hogy egy nagyobb csoportról van szó, hogy erőszakos jelenetek történtek, és hogy lövések dördültek el. Nyilvánvaló, hogy a migránsok, akik több ország határát is átlépték erőszakos jelenetek nélkül, azt gondolták, hogy ez a magyar határ esetében is így lesz. Nagyon fontos, hogy a Magyarország és a Szerbia közötti határon történő incidensek ne adjanak okot pánikra és a félelem terjedésére a határmenti településeken élő lakosság körében.
A BALK-hoz eljuttatott közlemény
A migránsok azonban folyamatosan érkeznek, amit a helyi lakosság egyre nehezebben visel, mert nem csak a határon történnek erőszakos cselekmények, illetve incidensek.
Néhol már több a migráns, mint a helyi lakos
Az utóbbi időben ezért a nagykikindai és a törökkanizsai rendőrök közösen razziáznak Majdány- Rábén, amely a magyar-román-szerb hármashatár közelében fekszik.
A helyi lakosok már jól ismerik őket, hiszen két-három hete minden nap Majdányban és Rábén gyűjtik be a migránsokat, volt olyan nap, amikor háromszáz migránst tessékeltek ki az ottani házakból.
Vagyis több volt a migráns arrafelé, mint a helyi lakos. Rábén 65-70 ember él, Majdányban körülbelül 120, ami összesen 180, így a „vendégek” tényleg többen voltak, mint a „hazaiak”.
Pénteken a BALK szemtanúja volt annak, hogy a délelőtti műszakban dolgozó öt rendőr 66 migránst gyűjtött be két házból, és a vízművek pumpaállomásáról, vagyis szivattyútelepéről.
Ilyenkor a rendőrök nem tehetnek mást, minthogy visszakísérik a migránsokat Oroszlámosra vagy Törökkanizsára, ahonnan busszal vagy taxival eljuthatnak a befogadó központokba. Ha éppen ahhoz lenne kedvük.
A rendőrök azonban sziszifuszi munkát végeznek, a migránsok ugyanis nem a befogadó központba szeretnének menni. Egyikük a BALK-nak elmondta, hogy nem adja fel, és mindenképpen be akar jutni Magyarországra.
Az első műszak este hatig dolgozott, akkor átadták a terepet az éjszakás rendőrcsapatnak, amelynek szintén akadt dolga bőven.
A BALK információi szerint a migránsok szombat reggelre megpróbáltak bejutni a majdányi imaházba, szerencsére ez nem sikerült, mert a bejáratra szerelt védőrács megakadályozta őket, de az ajtót így is megrongálták.
A majdányi imaház
Majdányban jelenleg csak egy bolt van, a bolt melletti elhagyott házban pedig már egy ideje migránsok tanyáznak, szombat reggelre azonban jobban betüzelhettek, mint máskor, mert kis híján felgyújtották a házat, a lángok már a plafont nyaldosták.
Újhullámos migránsok
A Majdányban pénteken összefogdosott migránsok elmondásuk szerint mindannyian Szíriából származnak, bár ezt dokumentumokkal nem tudták igazolni.
Szinte „végigszáguldottak” Szerbián, 6-7 napja érkeztek az országba, és már a magyar határt kezdik ostromolni. Igazából még nem viselte meg őket a migránsélet, ez a ruhájukon is látszik. Nemigen gyűröttek sem lelkileg, sem az öltözéküket tekintve.
„Újhullámos” migránsokról van szó, akik két-három hónappal, vagy legfeljebb fél évvel ezelőtt indultak el otthonról, végigmentek Törökországon és Görögországon, ahonnan az albánok által lakott területeken keresztül jutottak be Szerbiába.
A lényeg az albán szón van, mert a migránsok mostanában vagy Albánián, vagy Macedóniát érintve Koszovón keresztül jutnak be Szerbiába, ahonnan vagy a magyar határ felé, vagy esetleg Boszniába indulnak.
Az utóbbi időben tehát az áteresztő szelep Albánia vagy Koszovó, vagyis az albánok által lakott területek. És Törökország, amely a jelekből ítélve nem tartja be az Európai Unióval kötött megállapodást, és tovább engedi a migránsokat.
A majdányi házakból kiterelt migránsok saját bevallásuk szerint a harcok elől menekültek el, és azért jöttek a magyar határra, mert vannak családtagjaik Németországban vagy Belgiumban, akikhez igyekszenek.
A házakba pedig azért mennek be, mert nem kapnak szállást a befogadó központokban, amelyek már megteltek, a motelekbe vagy a panziókba pedig nem engedik be őket.
Magyarkanizsa az elosztóközpont
A szerbiai szabályok szerint bárki bárhova utazhat az országban, ha vesz jegyet, vagy a taxisoknak kifizeti a fuvart. Vagyis a migránsok utaztatását csak az utasszállításra regisztrált cégek vagy vállalkozók végezhetik.
A migránsok általában a menetrendszeri járatokkal érkeznek Magyarkanizsára, ahol az esti órákban akár százával is vannak. Innen kezdődik meg a „terítésük”.
A magyarkanizsai taxisok viszik ki őket Martonosra vagy Horgosra, illetve a másik irányba, Majdányba és Rábéba.
Akiknek nincs pénzük, azok gyalogolnak, elvégre 20-30 kilométeres távolságokról van szó, ami „migránsléptékkel mérve” nem túl nagy táv.
Lackó Róbert, a migrációs ügyekkel foglalkozó magyarkanizsai koordinátor a BALK-nak úgy nyilatkozott, hogy a migránsok ezeken a településeken „várják be a kontakt személyüket, akik megindítják őket”.
De vannak, akik nem mennek tovább, hanem maradnak Magyarkanizsán. Egy részük a buszállomás közelében lévő Nova Viktorija szállóban vesz ki szobát, mások viszont ingyenes szállás után néznek.
– Egy része, aki itt marad, azok sajnálatos módon mennek az elhagyatott házakba, amivel nekünk nagyon nagy problémánk van. Elég nagy településről van szó, és ezek az épületek főleg a periférián vannak. Ezzel a kevés rendőrrel, és ezzel a pár járőrrel nem tudjuk sajnos az egészet lefedni, ezért sokszor olyan dolgokkal szembesülünk, hogy benyomják az ajtókat, ablakokat, tüzet gyújtanak bent, és elhasználják, ami ott van, majd egyszerűen továbbállnak
– nyilatkozta a BALK-nak Lackó Róbert, aki hozzátette, hogy csak tisztelni tudja a magyarkanizsai polgárokat, akik többnyire pozitívan viszonyulnak a helyzethez.
A magyarkanizsai migrációs ügyekkel megbízott koordinátor azonban megjegyezte: a feszültséget valójában az okozza, hogy a migránsoknak nem kötelező betartaniuk azokat a szabályokat, amelyeket a szerb állam a saját polgáraitól viszont elvár.
Egy vágatlan interjú. Közben beesteledett.

Szerb Köztársaság
ÖSSZEÖLELKEZTEK: A boszniai szerb elnök Ankarában fotózkodott Orbán Viktorral

A boszniai szerb elnök is részt vett Recep Tayyip Erdoğan ankarai beiktatásán, és ebből az alkalommal találkozott Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel, amit a Twitteren szorgalmasan dokumentált. A magyar miniszterelnök a Facebookon számolt be a beiktatási ünnepségről, ő viszont nem posztolt fotót arról, hogy összeölelkezett Milorad Dodikkal.
A „békepárti” Erdoğan
A magyar miniszterelnök úgy fogalmazott a Facebookon, hogy Magyarországnak és általában is nagyon kellett Erdoğan győzelme, mert ő Orbán megfogalmazása szerint a kihívójával, a „háborúpárti” Kemal Kılıçdaroğluval ellentétben az újraválasztott török elnök „békepárti” politikus.
Ebből már világossá válik, hogy Orbán melyik oldalra szurkolt, és hogy a továbbiakban is változatlanul „jól fejlődnek” a török magyar kapcsolatok.
Akárcsak a magyar-boszniai szerb kapcsolatok, bár erről nem a magyar miniszterelnöktől értesülhettünk, hanem Milorad Dodik boszniai szerb elnöktől, aki általában a Twitteren közli „magvas” gondolatait.
Most azt írta, hogy mindig szívesen találkozik Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel, akit a boszniai Szerb Köztársaság barátjának nevezett, miután Ankarában találkozott vele.

CSALÁDI FOTÓ: A képen látható szőke hölgy nem Dodik felesége (Forrás: Twitter, Milorad Dodik)
A Dodik mellett látható „szőkített hölgy” nem a boszniai szerb elnök felesége, hanem Dodik „politikai dalárdájának” lelkes énekese, név szerint Željka Cvijanović, a boszniai államelnökség 1/3 tagja a szerbek képviseletében.
Orbán az 1/3 taggal az európai közösség moldovai találkozóján is elbeszélgetett, amit viszont már a magyar miniszterelnök dokumentált a Facebookon közzétett videóban.
Orbán a moldovai csúcson Balkán-napot tartott, Cvijanović mellett megbeszélést folytatott a horvát miniszterelnökkel, valamint a szerb elnökkel és a macedón miniszterelnökkel is. Erről mindről van fotó, de már nem fért ide.
Dodik és a törökök
A boszniai szerb elnöknek nem lehetett ilyen „sűrű napja” Ankarában, legalábbis erre lehet következtetni az internetre kiakasztott fotókból.

Milorad és Mevlüt erősen vigyorognak Ankarában az örökkévalóság kedvéért (Forrás: Twitter, Milorad Dodik)
Ezek azt igazolják, hogy Dodik a magyar miniszterelnökön csak Mevlüt Çavuşoğlu török külügyminiszterrel futott össze a folyosón, amit a boszniai szerb elnök az interneten találkozóként emlegetett, Çavuşoğlu viszont nem tartotta szükségesnek, hogy a világhálón (Twitter és Facebook) eldicsekedjen a Dodikkal folytatott „folyosói beszélgetésről”.
Milorad Dodik a dodik.net címen található internetes honlappal is erősíti médiajelenlétét, ez olyan, mint ha a magyar miniszterelnöknek lenne egy orban.net vagy orban.hu oldala.
A boszniai szerb elnök ezen is beszámolt ankarai útjáról, és magáról a beiktatási ünnepségről. Az ott készült fotón jól látható, hogy Dodik és Cvijanović egy sorral a magyar miniszterelnök előtt ült.

Ankarában Dodik egy sorral hátrébb kapott helyett, mint Milorad Dodik (Forrás: Twitter, Milorad Dodik)
A fotóhoz csatolt bejegyzésben a boszniai szerb elnök gratulált a török államfőnek, ha úgy tetszik, akkor a „török szultánnak”, a hatalom átvétele alkalmából, ami helyesebben mondva a hatalom továbbvitelét jelenti.
A boszniai szerb tévécsatornáknak nyilatkozva (Una, RTRS) Dodik visszalapozott a múltban, és felidézte azokat az időket, amikor a boszniai államelnökség szerb tagjaként találkozott Erdoğannal.
– Szerintem egy komoly elnökről van szó. Természetesen nincsenek illúzióim, de tény, hogy lehetőség van a párbeszédre (tudunk beszélni), és minden partnernek kijár a tisztelet
– mondta az őt meginterjúvoló újságíróknak a boszniai szerb elnök, aki a Twitteren ehhez még hozzátette, hogy a daytoni békemegállapodáshoz nyújtott eddigi határozott támogatás Erdoğan részéről kulcsfontosságú a jó együttműködés folytatásához.
A dodik.net által közölt cikk címe szerint Erdoğan minden partnerét tiszteletben tartja, és a (belső) megállapodást támogatja Bosznia-Hercegovinában, és amint ezt a fenti mondatból láthattuk, mindezt a daytoni szerződés szellemében teszi.
Dodik gyakran hozakodik elő a daytoni szerződésre utaló frázisokkal, amivel magát – függetlenül a szecesszionista törekvésektől – a boszniai békét megalapozó dokumentum védelmezőjeként igyekszik feltüntetni, azokat viszont rendszeresen kiosztja, akik nem követik az ilyen-olyan boszniai békét megteremtő és szavatoló dokumentum általa értelmezett iránymutatását.
-
Koszovó6 nap telt el azóta
KOSZOVÓI ELNÖK: Szerbiának nincs helye az európai nemzetek között, plusz 1 kecske
-
Szerb Köztársaság3 nap telt el azóta
Dodik Moszkvába utazgat, mégis kap pénzt az Európai Uniótól
-
English2 nap telt el azóta
Dodik travels to Moscow, yet receives money from the European Union
-
Szlovákia6 nap telt el azóta
GLOBSEC 2023: Szlovák biztonságpolitikai fesztivál, amelyre az egész világ odafigyelt