Horvátország és az intelligens együttműködés elmélete

A horvát–német kapcsolatok új szintje: a Balkán stabilitását már közvetlen európai biztonsági kérdésként kezelik

Nem szándékozom rendszert csinálni belőle, de ismét csak meg kell említenem két apróságot, aminek semmi köze sincs a címben bejelentett tudósításhoz. Az első, hogy Zágrábban elindult a Rimac-féle Verne robottaxi-szolgáltatása, a második pedig az, hogy John Malkovich neves amerikai színész kedden átvette Davor Božinović belügyminisztertől a horvát állampolgárságot bizonyító okiratot, hogy azután fogadja Andrej Plenković miniszterelnök is. Malkovich horvát felmenőkkel rendelkezik, dédanyja és dédapja a Károlyváros (Karlovac) melletti Ozaljból emigrált a tengeren túlra.

Az intelligens együttműködés elmélete

Mint ezt az örmény fővárosban kinyilatkoztatta, Plenković miniszterelnök tíz éves kormányfői pályafutása egyik alapelveként az intelligens együttműködést nevezte meg.

Ezt sokféleképpen lehet értelmezni – csak a hecc kedvéért, milyen lehet az unintelligens együttműködés? – de úgy hiszem, hogy a horvát miniszterelnök arra gondolt, hogy mindig és mindenkor Horvátország érdekei vezették a nemzetközi pozicionálás terén, a szervezetekkel, szövetségekkel, más országokkal való együttműködés kialakítása folyamán.

Zágrábban elindult Európa első robottaxi szolgáltatása (Forrás: X platform)

Magyarán szólva minden egyes külpolitikai megmozdulás mögött az az igyekezet működött, hogy ezt az ország hasznára fordítsák.

Ennek tükrében nem meglepő, ám kissé váratlan, hogy Gordan Grlić Radman ma hivatalos látogatásba érkezett Németországba, ahol Berlinben német kollégájával Johann Wadephullal egy új, részletesebb akciótervet ír alá.

Ez a terv, amely lényegesebben részletesebb, mint az aktuális, 2019-es akcióterv, ez határozza meg, hogyan működik majd a horvát–német partnerség a gyakorlatban, és egészen más körülmények között, mint ez hét évvel ezelőtt volt.

Ma Európa intenzív biztonsági nyomás alatt áll, az ukrajnai háború, a növekvő geopolitikai feszültségek és a felszínesebb külső hatások miatt, ezért a két ország a stabilitást és a biztonságot helyezi az együttműködés középpontjába.

Berlini tartózkodása során Gordan Grlić Radman horvát külügyminiszter találkozott német kollégájával Johann Wadephullal. Ennek keretében közös nyilatkozatot és cselekvési tervet írtak alá. A Nagy Előd pedig hátat fordított nekik (Forrás: Facebook)

A zágrábi Večernji list (Esti Újság) értesülései szerint, Horvátország és Németország abból a közös álláspontból indul ki, miszerint Délkelet-Európa stabilitása közvetlen kérdése az Európai Unió biztonságának, és hogy a régióra egyre nagyobb nyomás nehezedik.

Ezért rendszeres és operatív konzultációkat, valamint folyamatos információcserét vezetnek be, hogy időben és koordinált módon tudjanak reagálni a külső hatásokra.

Ez a politikai keret egyúttal kiterjed számos más biztonsági témára is, az Ukrajna elleni orosz agresszió következményeitől és Kijev támogatásától kezdve a Közel-Keletig, a transzatlanti- és a Kínával való kapcsolatokig, de olyan fenyegetésekre is, amelyek egyre hangsúlyosabbak, mint például hibrid tevékenységek, kibertámadások és a hírszerzés.

Ezért a védelem kérdését nem különálló részlegként, hanem központi operatív eszközként kezelik.

Mindenféle gyilok, hadiipar, belügyminisztériumi együttműködés

A két ország közötti együttműködés közös modernizációs projektek révén bontakozik ki, a Leopard 2A8 harckocsiktól a PzH 2000 önjáró tarackig, a légvédelem és a pilóta nélküli rendszerek elleni harci képességek megerősítésével egyetemben.

A terv továbbá állandó operatív együttműködést foglal magában: fegyveres erők közötti közös gyakorlatok, kiképzések és csereprogramok révén, valamint rendszeres vezérkari tárgyalásokat, illetve védelmi konzultációkat a védelmi politikai igazgatóságok között.

Az akcióterv különös hangsúly fektet az együttműködési képességekre, beleértve az ASCA-n belül megvalósított tevékenységet (A Tüzérségi Rendszerek Együttműködési Tevékenysége – ASCA egy létfontosságú, régóta működő multinacionális szoftverfelület, amely lehetővé teszi a NATO és szövetséges országok számára, hogy digitálisan összekapcsolják tűzirányítási rendszereiket gyors, automatizált célzási adatcseréhez.

Kapcsolódó cikk

Jó bolt Berlinben, Horvátország Leopard 2-es harckocsikat vásárol

A felület megszünteti a nyelvi akadályokat és a kézi bevitelt, lehetővé téve a közvetlen tűztámogatás zökkenőmentes, valós idejű koordinációját körülbelül 20 ország között, a tüzérségi és rakétarendszerek terén, valamint a légierők integrációját a kiképzés és közös akció területén.

Új mozzanat az integrált légvédelmi rendszerek és az autonóm rendszerek elleni képességek fejlesztése, ahol a multinacionális kezdeményezések és koordinációs formátumok bevonását is megfontolják. Ugyanakkor a védelmi ipari együttműködés is erősödik, ösztönözve a két ország vállalatainak hálózatépítését.

Az EU kontextusában a terv közös munkát lát elő a védelmi képességek fejlesztésében, beleértve az európai formátumok közös beszerzési és képességfejlesztés alkalmazását, valamint részvételt a védelmi szektor jogi és szakértői hálózataiban.

Ezen túlmenően a Horvát Fegyveres Erők tagjainak részvétele a németországi oktatási programokban és a NATO intézményeiben, mint például a Marshall Center és az oberammergaui NATO Iskola, erősíti a hosszú távú kapcsolatokat és a tudáscserét.

A terv biztonsági dimenziója magában foglalja a belügyminisztériumokat is, a rendőri együttműködés megerősítése közvetlenül kapcsolódik a Nyugat-Balkánhoz, azzal a céllal, hogy megerősítsék a migrációs útvonal mentén a kapacitásokat, és enyhítsék a nyomást, mielőtt az problémává válna az Európai Unión belül.

Ebben az összefüggésben említik a jelölt országok vízumpolitikájának harmonizációja kérdését és az európai ügynökségek, például a Frontex nagyobb részvételét is.

Ugyanakkor, a horvát–német munkacsoport rendszeres találkozóit tervezik, amely intézményeket és üzletembereket hoz össze, azzal a céllal, hogy konkrét kérdéseket oldjanak meg és erősítsék a vállalatok közötti együttműködést.

Ebben a kontextusban különösen kiemelt a horvát kikötők, különösen Fiume és Zára (Rijeka és Zadar) szerepe, amelyeket az európai ellátási és szállítási útvonalak szélesebb keretében vizsgálnak, abban az időszakban, amikor Európa biztonságosabb és ellenállóbb logisztikai útvonalakat keres.