Szerbia
A STADION, MINT MÉRTÉKEGYSÉG: Gigantikus méretű erőműfarm épülhet Szabadka közelében

Hatalmas kiterjedésű területre telepíthetnek szélerőműveket a Szabadka közelében lévő Csantavér határában. A szabadkai városi tanács karácsony előtt fogadta el az ezzel kapcsolatos terveket, és ezzel elhárult az utolsó akadály is a beruházás előtt. A erőműfarm 15 ezer focipálya területen létesül, és évi 600 MW áram előállítására lesz képes, ami a 2010-es adatok szerint majdnem duplája a Magyarországon működő közel kétszáz szélerőmű teljesítményének. Köztudomású, hogy 2010 óta ilyen célú beruházás nem kapott engedélyt Magyarországon, tehát a számok körülbelül megfelelnek a mai kapacitásoknak.
A stadion, mint mértékegység
Kevés embernek mond valamit, ha azt látja leírva, hogy egy földterület hány hektár, ezért a területmérésbe érdemes lenne bevezetni mértékegységként a stadiont.
Sokkal közérthetőbben lehetne ezáltal kifejezni egy szóban forgó terület nagyságát, amire rögtön itt is egy példa.
A Szabadka közelében épülő erőműpark nagysága 10 800 hektár, vagyis közérthetőbben mondva körülbelül 15 ezer focipálya, ami megközelítőleg ugyanennyi stadiont jelent szorosan egymás mellé helyezve. Ha olyan faltól-falig stadionra gondolkodunk, mint amilyen az MTK-é.
A szerbiai Kevevára közelében nemrég nyitották meg az évi 160 MW előállítására képes szélerőmű farmot, ám a Csantavér közelében létesülő szélerőművek kapacitása ennek közel négyszerese lesz, hiszen 600 MW-ra tervezik.
Ez félmillió háztartás, vagyis mintegy kétmillió ember ellátására elegendő, ami körülbelül a Vajdaság nagyságának felel meg.
A beruházás 700 millió euróba kerül, és ez lesz a legnagyobb szerbiai beruházás a következő években, pedig ott sem fúj jobban a szél, mint Magyarországon.
A beruházás értéke tehát majdnem annyi, mint amennyit a most közzétett öt éves terv szerint Szerbia költ az egészségügyi dolgozók bérére.
A legnagyobb európai erőműfarm
A beruházást a szélerőművekre szakosodott belgrádi „Maestrale Ring” elnevezésű cég hajtja végre, amelynek alapítója a „Fintel Energija” részvénytársaság. Ennek hátterében az olasz „Fintel Energia Group S.p.a.” keresendő.
Tiziano Giovannetti, a „Fintel Energija” részvénytársaság vezérigazgatója 2019 februárjában úgy nyilatkozott, hogy ennek a projektnek köszönhetően Szerbia lehet az egyike azoknak az országoknak, amelyek a leggyorsabban állnak át a fosszilis energiáról a „tiszta energiára.
A tervek szerint a legközelebbi szélerőművek egy kilométerre lesznek a lakott településektől, ami merően eltér a magyarországi szabályozástól.
Magyarországon a lakott területek határához legközelebb 12 kilométerre építhető szélerőmű.
Ezt gyakorlatilag lehetetlen teljesíteni, ezért itthon nincs előrelépés ebben az ügyben, pedig a szabályozás óta mind a szélturbinák, mind a hozzájuk kapcsolódó technológiák hatalmasat fejlődtek.
A magyar kormány hosszú távon nem is számol ezzel az energiaforrással, a jelenlegi tervek szerint tíz év múlva egyetlen szélerőmű sem fog üzemelni Magyarországon.
Szerbiai kifogások
A szerbiai ellenzéknek voltak kifogásai a szabadkai erőműfarmmal kapcsolatban, amely véleményük szerint túl közel lesz a lakott területekhez.
A másik kifogás az volt, hogy a szélerőművek termőterületeken „nőnek majd ki a földből”, nem pedig mezőgazdasági értelemben hasznot nem hozó vidékeken.
A szabadkai polgármester valahogy úgy fogalmazott, hogy ő nem kíván beleavatkozni a nagyok dolgába.
– A szélerőművek megépítéséről magasabb szinteken döntöttek. Nekünk az a dolgunk, hogy hatékonyak legyünk, és készítsünk elő mindent annak érdekében, hogy ez a beruházás megvalósulhasson
– jelentette ki az üggyel kapcsolatban Bogdan Laban.
A szélerőműfarm kiépítését 39-4 arányban fogadták el a képviselők.
A gyanú árnyéka
A horvát Nacional 2018 tavaszán arról cikkezett, hogy Ana Brnabić szerb miniszterelnök a posztra történt kinevezése előtt szélerőművekben utazott.
A Nacional szerint Brnabić 2017-ben a Continental Wind Srbija igazgatójaként tisztában lehetett a szélenergia hasznosítására alakult szerbiai offshore struktúrák működésével.
Az „adóoptimalizálásra” hajtó cégek már annak idején 523 millió eurót szerettek volna kipumpálni a szerbiai áramszolgáltatóból, amire az elkövetkező tizenkét évben kerítettek volna sort.
– Nem voltam érintett, és nincs semmi közöm a törvényhozási döntésekhez, amelyek a megújuló energiát illetik
– nyilatkozta az üggyel kapcsolatban a szerb miniszterelnök.
De ez egy másik történet része, és most csak azért került említésre, hogy gyanítani lehessen: honnan is fúj a szél valójában.
Csantavéren azonban örülnek
A subotica.com beszámolója szerint a szerb ellenzékkel ellentétben a csantavériek örülnek, hogy erőműfarm létesül a falu közvetlen közelében.
A faluban abban bíznak, hogy az Európa legnagyobb szélerőmű telepét megépítő cég jó pénzeket fizet a földek bérletéért.
Balassa Miklós csantavéri képviselő szerint az erőműfarm jót tesz a falunak és Szabadka városnak egyaránt.
-75 kilométer kőutat ki fognak építeni, ami a nyári utakból lesz, tehát azt nem kell majd aszfaltozni. Azt majd tudják ugyanúgy használni a földművesek és a kivitelezők is azokat az utakat. Plusz még energiatakarékosság lesz majd és gazdasági oldala is lesz az egész programnak
– mondta a csantavéri politikus.
Egyelőre azonban még csendes a csantavéri határ. A friss búzavetések éppen hogy kikeltek. Egy-két éven belül azonban gigantikus, három szirmú virágok jellemezhetik a tájat.

Szerbia
STRATÉGIA NÉLKÜL: Kedden meglepetésszerűen befejeződik a tanév Szerbiában

Jó két héttel a tervezett tanévzárás előtt, egy június elsején hozott döntés alapján a szerb kormány meglepetésszerűen június 6-ra, vagyis keddre bejelentette a második félév végét, és ezzel mindössze öt napot adott a 2023-as tanév lezárására. A légből kapott döntésnek talán még a diákok sem örülnek, na jó, ők lehet, hogy egy kicsit mégis, de a tanárok, az őket képviselő szakszervezetek és a szakemberek is azt mondják, hogy ez az intézkedés mindenki számára káros. Egyedül a szerb elnök, Aleksandar Vučić gondolja úgy, és erről beszélt is, hogy az iskolaév szinte azonnali lezárása a lehető legjobb döntés, és minderre azért kerülhet sor, mert ő „megértette a szülők igényeit”.
Aki akar, járhat iskolába
A tanév tehát június 6-án véget ér, vagyis addig a tanároknak minden jegyet le kell zárniuk, viszont kötelesek az eredeti dátumig, vagyis június 20-ig megszervezni az egésznapos foglalkozást az iskolákban.
Ez azt jelenti, hogy hivatalosan tanítás ugyan nem lesz, de azok a diákok, akik szeretnének, továbbra is járhatnak iskolába.
Az iskolaigazgatóknak június 2-án megküldött utasítás szerint a 2022/2023-as tanévre vonatkozó eredeti iskolai naptárban szereplő oktatási napoktól öt százalékban lehet eltérni, és a Vladislav Ribnikar Általános Iskolában történt május 3-i tragédia miatt a kormány él is ezzel a lehetőséggel.

A tanároknak és az iskoláknak így június 6-áig javaslatot kell tenniük a záróosztályzatokra – mindenki a magasabb osztályzatot kapja – amiről időben tájékoztatni kell a diákokat és a szülőket, illetve adott esetben a gyerekek törvényes képviselőit.
A tanároknak meg is kell indokolniuk a jegyeket, és arra is javaslatot kell tenniük, hogy aki javítani szeretne, azt hogyan teheti meg.
Június 7-étől 20-áig az iskolákban tarthatók pótórák, valamint kiegészítő és felkészítő órák, de folyhat egyéb, az éves munkatervben szereplő oktatói-nevelői tevékenység is.
A napköziket továbbra is működtethetik az iskolák június 20-áig, de erről a szülőkkel való egyeztetés után javasolt dönteni. Ugyanez vonatkozik az egész napos oktatásra is.
Érettségik az eredeti terv szerint
A nyolcadikosok kisérettségijére és a középiskolások záróvizsgájára az eredeti tervek szerint kerül majd sor, ahogy az összes pótvizsgára, zeneiskolai és egyéb éves iskolai vizsgákra is.
A szakiskolákban a gyakorlati órákat és a munka mellett történő tanítást az éves munkaterv alapján folytathatják az iskolák.
Ami a kirándulásokat illeti, azok is a terv szerint zajlanak, sok általános iskolában ugyanis éppen a júniusi időszak az, amikor a diákok valamelyik szerbiai nevezetességhez látogatnak el.
Mi történik a belgrádi Vladislav Ribnikar Általános Iskolában?
Abban a belgrádi iskolában, ahol az összesen tíz halálos áldozatot követelő tömeggyilkosság történt, napról napra több egyre több diák tért vissza az iskolapadba az elmúlt egy hónapban.
Kapcsolódó cikk
A szellem nem mászott vissza a palackba, az iskolai lövöldözőnek nincs bűntudata +18
A diákok többsége úgy döntött, hogy tanulni és barátkozni szeretnének, és ezzel egyetemben az iskola és a szakemberek is úgy ítélték meg, hogy a tanítás klasszikus formája nagyon megterhelő lenne a diákok számára.
Hétről hétre új tantervek készültek, beszélgetések folynak a diákokkal és a szülőkkel, pszichoterápiás foglalkozások zajlanak, és ezek nagyon látogatottak.
Mindezeket a foglalkozásokat addig szervezik meg, amíg az illetékesek úgy érzik, hogy szükség van rájuk.
Elnöki vélemény
A tanév lezárása a lehető legjobb megoldás Aleksandar Vučić szerb elnök szerint, aki azt mondta, hogy erről megbeszélést folytatott a Vladislav Ribnikar Általános Iskolában történt gyilkosság áldozatainak szüleivel.
– Megértettem a szülőket, akik kisebbségben vannak, de tisztelem a többséget is, akik úgy gondolják, hogy a gyerekeknek az iskolában a helyü, hogy barátkozzanak, szocializálódjanak
– mondta a szerb elnök, aki ezáltal tudatta, hogy megérti mindazokat a szülőket, akik ez a tragédia után képtelenek visszaengedni az iskolába a gyerekeiket.
Az elnök szerint a szerb kormánynak kicsit több időt kellett volna fordítania annak elmagyarázására, hogy miként zajlik az idő előtti tanévzárás.
A sajtóból értesültek
Vesna Vojvodić Mitrović, az oktatásügyi dolgozók Függetlenség ágazati szakszervezetének szóvivője a döntést követően azt mondta, hogy a kormány rendelete a tanév szinte azonnali befejezéséről erőszakos, átgondolatlan és minden szempontból káros az oktatásügyi rendszerre.
– Mi ezt a döntést az erőszak egyik formájaként éltük meg, emellett pedig megalázónak érezzük, hiszen mi is a sajtóból értesültünk a kormány rendeletéről, amit a gyakorlatban tulajdonképpen lehetetlen betartani. Keddig le kell zárni az osztályzatokat, miközben vannak kollégák, akiknek csak szerdán lesz órája egyes osztályokkal.
A szakszervezet tagjai felhívták a figyelmet arra a technikai problémára is, hogy az elektronikus napló nem teszi lehetővé, hogy a már lezárt jegyeket esetleg javítsák, vagyis felvetődik a kérdés, hogy miként zárják le a gyerekeknek az osztályzatait, akik elégedetlenek a jegyeikkel.
A szakszervezet szóvivője szerint az oktatás megszakítása nem a legmegfelelőbb módja annak, hogy a gyerekeket empátiára, erőszakmentességre neveljék.
Milorad Antić, a Szakközépiskolák Fórumának elnöke hangsúlyozta, hogy komolytalan és elfogadhatatlan egy ilyen döntést az utolsó pillanatban meghozni.
-Az intézményeink csődöt mondtak. Egy ilyen döntés pedig teljesen komolytalan. Meg vagyok döbbenve
– jelentette ki a döntést követően Antić. Véleménye szerint legalább a gyerekeknek mondhatták volna, hogy előbb véget ér a tanév, de van egy hetetek, hogy kijavítsátok az osztályzataitokat.
Az oktatásban dolgozók szerint „ez nem módszer”, véleményük szerint ugyanis mintha azok hozták volna a tanév befejezésére vonatkozó döntést, akik nem értenek az oktatáshoz, és nem tudják, hogyan működik a tanítási rendszer.

A miniszterek felkeresték a Vladislav Ribnikar Általános Iskolát (Forrás: Tanjug)
Hasonlóan vélekedik Dobrivoje Marjanović, az Oktatásügyi Dolgozók Szakszervezeti Uniójának elnökségi tagja is, szerinte ez a döntést egy nem létező terv és stratégia nélkül született, és semmi jót nem hoz, csak kárt okoz az egyébként is válságban lévő oktatási rendszernek.
Elég furcsa az is, hogy az iskolai erőszak megelőzésére alakult tanács három nappal korábban tartott ülésén, amelyen a kormányfő és a miniszterek is jelen voltak, fel sem merült ennek a döntésnek a lehetősége.
Marjanović ezért feltette a kérdést, hogy vajon ki javasolta a kormánynak, hogy a tanárok és a diákok véleményének kikérése nélkül hozza meg a tanév korai lezárására vonatkozó döntését, ami után már nem marad más hátra, minthogy az okozott kárt, a tanügyi dolgozók amennyire tudják, elhárítsák.
-
Koszovó4 nap telt el azóta
KOSZOVÓI ELNÖK: Szerbiának nincs helye az európai nemzetek között, plusz 1 kecske
-
English6 nap telt el azóta
HYPOCRITICAL PROTEST: 52 Serbian and 41 KFOR soldiers injured in Kosovo, including Hungarians
-
Szlovákia4 nap telt el azóta
GLOBSEC 2023: Szlovák biztonságpolitikai fesztivál, amelyre az egész világ odafigyelt
-
Szerb Köztársaság1 nap telt el azóta
Dodik Moszkvába utazgat, mégis kap pénzt az Európai Uniótól