A koszovói hatóságok bejelentették, hogy befejezték az Albániával szomszédos Gjakova (szerbül Đakovica) községben található gjakovai repülőtér és a Babaj i Bokës település körüli földek kisajátítási eljárását. Armend Mehaj koszovói védelmi és Liburn Aliu környezetvédelmi, területrendezési és infrastrukturális miniszter közölte, hogy ezeknek a földeknek a kisajátítása és a koszovói kormány tulajdonába történő adása lehetővé teszi a koszovói hadsereg számára a stratégiai projektek végrehajtásának megkezdését.

Az amerikaiakkal közösen

Armend Mehaj úgy nyilatkozott, hogy a gjakovai repülőteret védelmi céllal helyezik üzembe, miközben Babaj i Bokës a Koszovói Biztonsági Erők (Kosovo Security Force, KSF) hadműveleti területévé válik, ahol a NATO-szabványoknak megfelelő taktikai lőtereket építenek ki

A Kosovo Security Force logója

A védelmi miniszter azt is közölte, hogy a gjakovai repülőtéren különféle hadműveleti célú létesítmények építését is tervezik a koszovói hadsereg számára.

Ezek a projektek megvalósítása szerinte a hadsereg szerepét betöltő Koszovói Biztonsági Erők (KSF) kiképzési kapacitásának növelését szolgálja.

Mehaj azt sem titkolta, hogy ezek az infrastrukturális beruházások Koszovó stratégiai partnereivel, mindenekelőtt az Egyesült Államokkal együttműködve valósulnak meg.

– magyarázta a koszovói védelmi miniszter.

Az 1999-ben a Kis-Jugoszlávia ellen végrehajtott légicsapások során a NATO négyszer is bombázta Gjakova környékét, a Human Rights Watch egyik jelentése szerint a szerbek elől menekülő albán civileket is megszórta piszkos bombákkal, mert szerb katonai menetoszlopnak nézte a koszovói albán menekültek menetét. Csak az egyik ilyen légicsapás során legalább 70 civil vesztette életét.

A gjakovai repülőtér újjáépítése

A gjakovai repülőteret az 1998/99-es szerb-koszovói háború után a NATO koszovói missziója, a KFOR, illetve az olasz békefenntartók építették újjá, és 2013-ig a NATO-misszió katonai tevékenységének támogatását szolgálta.

Ugyanezen év decemberében az akkori olasz és koszovói kormány között aláírt megállapodást követően a Gjakova repülőteret minden működési eszközzel átadták Koszovónak.

Hat évvel később a koszovói kormány döntésével összhangban a védelmi minisztérium a Koszovói Biztonsági Erők szolgálatába állította.

A djakovai reptér elhelyezkedése

A repülőtér Gjakova városától mintegy 5 kilométerre északra található. Viszonylag sík területen, körülbelül 400 méterrel a tengerszint felett, a Koszovói Polgári Légiközlekedési Hatóság 2016-ban auditálta.

A repülőtérnek mobil légiforgalmiirányító tornya van, amelyet felszereltek a zavartalan működést biztosító kommunikációs rendszerekkel. A repülőgépek üzemanyaggal történő feltöltéséhez szükséges eszközök is rendelkezésre állnak.

A repülőtér egyetlen kifutópályával rendelkezik, párhuzamos gurulóúttal. A kifutópálya 1.799 méter hosszú és 30 méter széles.

A gjakovai repülőteret a második világháború után alakították ki és helyezték üzembe mezőgazdasági célokra, a 90-es években azonban a működése megszűnt egészen addig, amíg a KFOR nem vette át.

Gjakova egyébként az albán határ közvetlen közelében fekszik, és mivel Albánia NATO-tagállam, a koszovói védelmi fejlesztések kihatnak Albánia védelmi struktúrájára is.

Anthony Blinken, az Egyesült Államok külügyminisztere az amerikai szenátus külügyi bizottságának ülésén kijelentette, hogy ha megvalósul a Koszovó és Szerbia közötti ideiglenes megállapodás, akkor meggondolná magát az az öt uniós tagország is, amely eddig vonakodott Koszovó függetlenségének elfogadásától, és maga is elismerné Koszovót. Blinken mindezt Jeanne Shaheen demokrata szenátor kérdésére válaszolva mondta, aki arról érdeklődött, milyen erőfeszítéseket tesz a külügyminiszter annak az öt uniós tagállamnak a meggyőzésére, amelyek még nem ismerik el Koszovó függetlenségét.

Öt ország helyett gondolkodik

Az Európai Unió tagállamai közül Spanyolország, Szlovákia, Románia, Ciprus és Görögország nem ismeri el Koszovót függetlenségét, bár az utóbbi időben Görögország és Koszovó között történt némi közeledés.

Blinken szerint az öt európai országot érintő kérdés valóban felvetődik, de ha Szerbia és Koszovó között létrejön a megállapodás, akkor az megnyitja az utat abba az irányba, hogy az említett öt uniós ország is elismerje Koszovót.

– mondta az amerikai külügyminiszter, aki ugyanakkor nem kételkedett abban, hogy Koszovó függetlenségének elismerése Szerbia részéről más kérdés, és egy ilyen lépés megtétele szerb részről még biztosan időbe fog telni.

Blinken és az ohridi megállapodás

Az amerikai külügyminiszter az ülésen reménykeltőnek nevezte a Szerbia és Koszovó között elért előrelépést, különösen az ohridi megállapodást, amely szerint a szerb elnök (szóban) beleegyezett a két ország közötti kapcsolatok rendezésére vonatkozó európai (korábban francia-német) útiterv végrehajtásába.

– mondta a demokrata külügyminiszter a demokrata szenátornak, az utóbbi pedig úgy vélte, hogy mind a koszovói, mind a szerbiai emberek számára az lehet fontos, hogy lássák, milyen előnyökkel jár egy ilyen megállapodás a saját életükre való tekintettel, és remélte, hogy ez mindkét országot közelebb viszi az EU-hoz.

Blinken, szenátusi meghallgatás (Forrás: Twitter, Anthony Blinken)

Erre Blinken megjegyezte, hogy „az Egyesült Államok nagyon részt vett ebben a folyamatban”.

– jelentette ki az amerikai külügyminiszter, aki szerint „óriási segítség lenne, ha a két ország törvényhozóival folytatott kapcsolataiban az amerikai kongresszus
& szenátus például egyértelműen támogatná az előrelépést a Szerbia és Koszovó közötti megállapodások végrehajtásában.

– jegyezte meg Blinken, aki nyomatékként még hozzátette, hogy határozottan támogatja a szenátorok és a kongresszusi képviselők kapcsolatát a két ország parlamentjeivel, valamint a két ország vezetőivel.

Ezekután aligha kell meglepődni majd azon, hogy a közeljövőben különböző amerikai politikusok – főleg a demokrata sorokból – netalán szétspriccelnek a Balkánon és környékén, hogy előmozdítsák a szerb államfő és a koszovói miniszterelnök közötti szóbeli megállapodások végrehajtását.

Az pedig még inkább biztosra vehető, hogy az amerikai szenátorok & képviselők szívesen fogadják a térségből érkező delegációkat, akik lobbizni kívánnak a maguk ügye mellett, mint ahogy erre már mindkét részről volt példa, bár a koszovói albán küldöttségek gyakrabban fordulnak meg Amerikában.