Bulgária
ÚJ SZÖVETSÉG: A bolgár és szerb most már tényleg két jóbarát?

A Balkánon a legnagyobb marakodás a testvérnépek között folyik. A bolgárok viaskodnak a macedónokkal és a szerbekkel, a szerbek nem nem kedvelik a bosnyákokat és a horvátokat, a horvátok nem imádják a szerbeket és a szlovénokat, a szlovénoknak borsódzik a hátuk, ha a horvátokról van szó. De ne gondoljuk, hogy itt lezárult a kölcsönös gyűlölködések sora. A macedónok és a szerbek undorodnak az albánoktól, az albánok üldözik a romákat, meg állítólag a szerbeket is. A Balkánon ezért kimondottan sok az üldözött, és így sok az üldöző is, miközben „érdekbarátságok” néha azért köttetnek.
Könyvek kedvezménnyelA BALK nem kalapozik, csak annyit kérünk tőled, hogy könyvet rajtunk keresztül vásárolj! Te kedvezményt kapsz, és mi is jól járunk. Könyvek kedvezménnyel, kattints ide!
Alcímek
Jóbarátok?
Bojko Boriszov bolgár kormányfő és Aleksandar Vučić szerb elnök november 9-én találkoztak a 10. Páneurópai folyosó újabb szakaszának, a Niš- Dimitrovgrád autópálya ünnepélyes átadása alkalmából. A találkozót rendkívül szívélyes hangulat jellemezte.
– Ma leomlott a berlini fal Bulgária és a volt Jugoszlávia között. Mától Szerbiának kikötője van Várnában és Burgaszban, és Szerbiából Isztambulig jelzőlámpa nélkül lehet eljutni
– jelentette ki Boriszov.
Válaszában Vučić kifogástalan bolgár nyelven fogadta vendégeit.
– Szívélyes üdvözlet kedves Bojko Boriszovnak és minden bolgár barátomnak. Nagyon boldog vagyok, hogy Szerbia mindent megtett azért, hogy a két baráti országot a legmodernebb autópálya kösse össze”. Majd a következő szavakkal fordult a bolgár kormányfőhöz. „Szerbia az Önök földje is. Azoké a bolgároké, akik Dimitrovgrádban, Boszilegrádban és sok más térségben laknak.
Tényleg áttörés következett volna be a két ország közötti történelmi viszályban?
https://www.youtube.com/watch?v=s9M8N7889rk
Ezeréves harc
A két testvérnép között már közel ezer éve folyik a harc, hogy kié legyen a Balkán „szíve”, és ki egyesítse maga köré a többi délszláv népeket.
Az 1878 után létrejött független harmadik bolgár állam az öt háborújából négyet Szerbia ellen folytatott.
A két ország dominanciája a térségben ciklikusan változott a történelem során. A korai középkorban három évszázadon át a VII. században megalakult bogár állam volt a domináns.
A szerbek nem tudtak ellenállni a bolgár hódításoknak, Belgrád hol bolgár, hol magyar kézen volt.
A rácok, a bolgárok, a magyarok és a bizánciak gyűrűjébe szorultak.
A bolgár-szerb állam
Első államalakulatuk 1190-ben jött létre, majd 1217-ben létrejött a Szerb Királyság.
Akkoriban sok dinasztikus kapcsolat kötötte össze Bulgáriát és Szerbiát.
Szerbia a legnagyobb kiterjedését Dusán István idejében érte el, amikor birodalma magához csatolta az Égei-tenger, Albánia, Észak- Görögország térségét, egyúttal megkezdődött Bulgária hanyatlása.
Mindkét ország függetlenségének a török hódítások vetettek véget.
Mivel Szerbia az oszmán birodalom peremvidékén, az osztrák és magyar határ szomszédságában, Bulgária pedig közvetlenül a török főváros, Isztambul mellett terült el, Belgrád közel 70 évvel korábban szabadult fel a török elnyomás alól.
Ebben az időszakban született meg a Nagy- Szerbia eszméje, amely magába foglalta volna az adriai Split-től a fekete-tengeri Várnáig, illetve Szalonikitől a Dunáig tartó területeket.
A testvérháborúk
A nagy eszme beteljesülése helyett azonban 1885-ben létrejött az egységes bolgár állam, amelyben Milán király vetélytársat látott és annak megalakulásakor nyomban rátámadt.
Az első testvérháborút a bolgárok nyerték, de a XX. században folytatódtak a harcok a két ország közötti a véres balkáni háborúkban, illetve az első világháborúban, mindkét oldalról ment az adok-kapok.
A második világháború befejezéséig Szerbia Oroszországot, Bulgária Németországot képviselte a Balkánon.
Mindkét világháborúból Bulgária vesztesen, Szerbia győztesen került ki, ezáltal jelentős bolgár területek kerültek át a szerb oldalra.
A Balkán Föderáció
A második világháborút követően a nemzetközi kommunista mozgalom két legnagyobb tekintélye, Joszip Broz Tito, Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság államfője és Georgi Dimitrov, a Komintern főtitkára, Bulgária első számú vezetője tárgyalásokat kezdett Jugoszlávia és Bulgária egyesüléséről, a Balkán Föderáció létrehozásáról, amelynek kontúrjai 1947 nyarára már körvonalazódtak.
A két politikus közötti legfőbb vitát Bulgária státusza jelentette: Tito azt akarta, hogy Bulgária Jugoszlávia 7. tagköztársasága legyen, míg Dimitrov egyenrangú társországa kívánt lenni Jugoszláviának.
A terv végül Sztálin nemtetszésén bukott el, aki mindkét politikust magához rendelte.
Míg Tito elutasította a kérést, addig Dimitrov elfogadta és kiutazott. A bolgár kommunista vezér később tisztázatlan körülmények között hunyt el 1949-ben Moszkvában.
Bár Leninhez hasonlóan Dimitrovnak is mauzóleumot emeltek Szófiában, a nemzetközi közvélemény tisztában volt vele, hogy Sztálin tetette el láb alól a Komintern egykori főtitkárát.
Mindig az ellentétes oldalon
A kommunista rezsimek alatt újabb szerepcsere történt a Balkánon, Jugoszlávia Nyugat-orientált országgá vált a hidegháború alatt és semleges maradt, a délszláv ország szoros kapcsolatokat ápolt az el nem kötelezett országok mozgalmával.
Közben Bulgária a Szovjetunió leghűségesebb csatlósává vált, Szófia kétszer is kérte felvételét a Szovjetunióba, ám sem Hruscsov, sem Brezsnyev nem támogatta az ötletet.
Sok évtizeden át úgy tűnt, Jugoszláviára fényes jövő vár, ám a történelem ismét közbeszólt.
A délszláv háborúk és Jugoszlávia szétesése Bulgáriára is hatással voltak.
Nem csak Szerbia, Bulgária is elszigetelődött ebben a helyzetben, mivel a jelcini Oroszországra sem számíthatott, Szófiának nem volt más választása, mint hogy a nyugati orientáció útjára lépjen, kérje felvételét az Észak- Atlanti Szövetségbe.
A délszláv háboruk kapcsán Szerbiának ugyanaz a sors jutott mint Bulgáriának a balkáni háborúk után: jelentős területeket veszített el és agresszornak kiáltották ki, amiért megpróbálta területeit megvédeni.
Ki van a hátad mögött?
A NATO jugoszláviai bombázásakor Bulgária teljes semlegességet hirdetett, de megengedte a katonai szövetségnek, hogy harci repülőgépei használják a bolgár légteret a jugoszláv légtér elhagyásakor, támadásra viszont nem adott engedélyt.
A bombázások idején a bolgár lakosság 80 százaléka elítélte a NATO-támadásokat, nem kárörvendett Szerbia nemzeti tragédiáján, részvétét fejezte ki a szerb nép iránt. Akkoriban Bulgáriában divatba került minden, ami szerb, a szerb népzene, a szerb grill-konyha, a szerb szokások.
Sajnos a bolgárok jobban ismerik Szerbiát és a szerb kultúrát, mint ahogy a szerbek a bolgárt.
A szerbek földrajzi adottságaiknak megfelelően mindig Közép- Európa felé tekintettek, miközben Bulgária a hátuk mögött volt. Mindig ment a vita a két ország között, melyik az európaibb ország.
Infrastruktúra terén Szerbia európaibb, egy főre jutó GDP tekintetében azonban Bulgária előrébb van a tavalyi világranglistán 11 hellyel. (9 314/7 223 USD)
A közös értékek
A délszláv polgárháború és Jugoszlávia szétesése után a Balkán központja ismét Bulgáriába helyeződött át.
Szófia súlyát a régióban tovább erősítette az ország NATO- és EU-tagsága, mivel Görögország figyelmét lekötötte az adósságválságának a kezelése.
Szerbiának rendeznie kell viszonyát Bulgáriával, amennyiben nem szeretné egy szövetségben látni Szófiát Albániával és Koszovóval.
A két ország közötti megbékélés fontos eleme lenne a két ország közös értékeinek a feltárása.
Szent Száva, az önálló szerb ortodox egyház megalapítója közeli kapcsolatokat ápolt a bolgár cárokkal, Tarnovóban hunyt el, sírját később a törökök felégették.
A Rilai Kolostor több harangját Mihály szerb fejedelem adományozta a kolostornak, amelyet nem csak a bolgárok, hanem a szerbek is látogatják.
A bolgár-szerb határ két oldalán olyan közel állnak egymáshoz a két nyelv és a vallási szokások, hogy szinte alig lehet megkülönböztetni őket.
Bolgár-szerb megbékélés
A bolgár-szerb megbékélést a balkáni infrastrukturális projektek is segítik.
Az A10 Páneurópai folyosón kívül még a Török Áramlat is összeköti a két országot, az orosz gáz várhatóan 2020. végén jut el majd Szerbiába.
Felvetődik azonban a kérdés, hogy a november 10-én bejelentett mini-schengeni térség létrehozása, Észak- Macedónia, Albánia és Szerbia közös integrációja nem egy kísérlet-e Kis- Jugoszlávia feltámasztására, annak érdekében, hogy visszaállítsa Szerbia megtépázott hegemóniáját a térségben?

- Szerbia7 nap telt el azóta
Rettegés egy baljós, ismeretlen erőtől: a hangágyú-eset
- B A Balkanac7 nap telt el azóta
Élet és karambol: Szajkó István emlékére
- Szerbia5 nap telt el azóta
Fico: Az EU zsarolja Szerbiát és elárulta a demokráciát
- Szerbia7 nap telt el azóta
Megkezdődtek az előállítások és letartóztatások Szerbiában