ÚJ SZÖVETSÉG: A bolgár és szerb most már tényleg két jóbarát?

A Balkánon a legnagyobb marakodás a testvérnépek között folyik. A bolgárok viaskodnak a macedónokkal és a szerbekkel, a szerbek nem nem kedvelik a bosnyákokat és a horvátokat, a horvátok nem imádják a szerbeket és a szlovénokat, a szlovénoknak borsódzik a hátuk, ha a horvátokról van szó. De ne gondoljuk, hogy itt lezárult a kölcsönös gyűlölködések sora. A macedónok és a szerbek undorodnak az albánoktól, az albánok üldözik a romákat, meg állítólag a szerbeket is. A Balkánon ezért kimondottan sok az üldözött, és így sok az üldöző is, miközben „érdekbarátságok” néha azért köttetnek.

Jóbarátok?

Bojko Boriszov bolgár kormányfő és Aleksandar Vučić szerb elnök november 9-én találkoztak a 10. Páneurópai folyosó újabb szakaszának, a Niš- Dimitrovgrád autópálya ünnepélyes átadása alkalmából. A találkozót rendkívül szívélyes hangulat jellemezte.

– Ma leomlott a berlini fal Bulgária és a volt Jugoszlávia között. Mától Szerbiának kikötője van Várnában és Burgaszban, és Szerbiából Isztambulig jelzőlámpa nélkül lehet eljutni

– jelentette ki Boriszov.

Válaszában Vučić kifogástalan bolgár nyelven fogadta vendégeit.

– Szívélyes üdvözlet kedves Bojko Boriszovnak és minden bolgár barátomnak. Nagyon boldog vagyok, hogy Szerbia mindent megtett azért, hogy a két baráti országot a legmodernebb autópálya kösse össze”. Majd a következő szavakkal fordult a bolgár kormányfőhöz. „Szerbia az Önök földje is. Azoké a bolgároké, akik Dimitrovgrádban, Boszilegrádban és sok más térségben laknak.

Tényleg áttörés következett volna be a két ország közötti történelmi viszályban?

https://www.youtube.com/watch?v=s9M8N7889rk

Ezeréves harc

A két testvérnép között már közel ezer éve folyik a harc, hogy kié legyen a Balkán „szíve”, és ki egyesítse maga köré a többi délszláv népeket.

Az 1878 után létrejött független harmadik bolgár állam az öt háborújából négyet Szerbia ellen folytatott.

A két ország dominanciája a térségben ciklikusan változott a történelem során. A korai középkorban három évszázadon át a VII. században megalakult bogár állam volt a domináns.

A szerbek nem tudtak ellenállni a bolgár hódításoknak, Belgrád hol bolgár, hol magyar kézen volt.

A rácok, a bolgárok, a magyarok és a bizánciak gyűrűjébe szorultak.

A bolgár-szerb állam

Első államalakulatuk 1190-ben jött létre, majd 1217-ben létrejött a Szerb Királyság.

Akkoriban sok dinasztikus kapcsolat kötötte össze Bulgáriát és Szerbiát.

Szerbia a legnagyobb kiterjedését Dusán István idejében érte el, amikor birodalma magához csatolta az Égei-tenger, Albánia, Észak- Görögország térségét, egyúttal megkezdődött Bulgária hanyatlása.

Mindkét ország függetlenségének a török hódítások vetettek véget.

Mivel Szerbia az oszmán birodalom peremvidékén, az osztrák és magyar határ szomszédságában, Bulgária pedig közvetlenül a török főváros, Isztambul mellett terült el, Belgrád közel 70 évvel korábban szabadult fel a török elnyomás alól.

Ebben az időszakban született meg a Nagy- Szerbia eszméje, amely magába foglalta volna az adriai Split-től a fekete-tengeri Várnáig, illetve Szalonikitől a Dunáig tartó területeket.

A testvérháborúk

A nagy eszme beteljesülése helyett azonban 1885-ben létrejött az egységes bolgár állam, amelyben Milán király vetélytársat látott és annak megalakulásakor nyomban rátámadt.

Az első testvérháborút a bolgárok nyerték, de a XX. században folytatódtak a harcok a két ország közötti a véres balkáni háborúkban, illetve az első világháborúban, mindkét oldalról ment az adok-kapok.

A második világháború befejezéséig Szerbia Oroszországot, Bulgária Németországot képviselte a Balkánon.

Mindkét világháborúból Bulgária vesztesen, Szerbia győztesen került ki, ezáltal jelentős bolgár területek kerültek át a szerb oldalra.

A Balkán Föderáció

A második világháborút követően a nemzetközi kommunista mozgalom két legnagyobb tekintélye, Joszip Broz Tito, Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság államfője és Georgi Dimitrov, a Komintern főtitkára, Bulgária első számú vezetője tárgyalásokat kezdett Jugoszlávia és Bulgária egyesüléséről, a Balkán Föderáció létrehozásáról, amelynek kontúrjai 1947 nyarára már körvonalazódtak.

A két politikus közötti legfőbb vitát Bulgária státusza jelentette: Tito azt akarta, hogy Bulgária Jugoszlávia 7. tagköztársasága legyen, míg Dimitrov egyenrangú társországa kívánt lenni Jugoszláviának.

A terv végül Sztálin nemtetszésén bukott el, aki mindkét politikust magához rendelte.

Míg Tito elutasította a kérést, addig Dimitrov elfogadta és kiutazott. A bolgár kommunista vezér később tisztázatlan körülmények között hunyt el 1949-ben Moszkvában.

Bár Leninhez hasonlóan Dimitrovnak is mauzóleumot emeltek Szófiában, a nemzetközi közvélemény tisztában volt vele, hogy Sztálin tetette el láb alól a Komintern egykori főtitkárát.

Mindig az ellentétes oldalon

A kommunista rezsimek alatt újabb szerepcsere történt a Balkánon, Jugoszlávia Nyugat-orientált országgá vált a hidegháború alatt és semleges maradt, a délszláv ország szoros kapcsolatokat ápolt az el nem kötelezett országok mozgalmával.

Közben Bulgária a Szovjetunió leghűségesebb csatlósává vált, Szófia kétszer is kérte felvételét a Szovjetunióba, ám sem Hruscsov, sem Brezsnyev nem támogatta az ötletet.

Sok évtizeden át úgy tűnt, Jugoszláviára fényes jövő vár, ám a történelem ismét közbeszólt.

A délszláv háborúk és Jugoszlávia szétesése Bulgáriára is hatással voltak.

Nem csak Szerbia, Bulgária is elszigetelődött ebben a helyzetben, mivel a jelcini Oroszországra sem számíthatott, Szófiának nem volt más választása, mint hogy a nyugati orientáció útjára lépjen, kérje felvételét az Észak- Atlanti Szövetségbe.

A délszláv háboruk kapcsán Szerbiának ugyanaz a sors jutott mint Bulgáriának a balkáni háborúk után: jelentős területeket veszített el és agresszornak kiáltották ki, amiért megpróbálta területeit megvédeni.

Ki van a hátad mögött?

A NATO jugoszláviai bombázásakor Bulgária teljes semlegességet hirdetett, de megengedte a katonai szövetségnek, hogy harci repülőgépei használják a bolgár légteret a jugoszláv légtér elhagyásakor, támadásra viszont nem adott engedélyt.

A bombázások idején a bolgár lakosság 80 százaléka elítélte a NATO-támadásokat, nem kárörvendett Szerbia nemzeti tragédiáján, részvétét fejezte ki a szerb nép iránt. Akkoriban Bulgáriában divatba került minden, ami szerb, a szerb népzene, a szerb grill-konyha, a szerb szokások.

Sajnos a bolgárok jobban ismerik Szerbiát és a szerb kultúrát, mint ahogy a szerbek a bolgárt.

A szerbek földrajzi adottságaiknak megfelelően mindig Közép- Európa felé tekintettek, miközben Bulgária a hátuk mögött volt. Mindig ment a vita a két ország között, melyik az európaibb ország.

Infrastruktúra terén Szerbia európaibb, egy főre jutó GDP tekintetében azonban Bulgária előrébb van a tavalyi világranglistán 11 hellyel. (9 314/7 223 USD)

A közös értékek

A délszláv polgárháború és Jugoszlávia szétesése után a Balkán központja ismét Bulgáriába helyeződött át.

Szófia súlyát a régióban tovább erősítette az ország NATO- és EU-tagsága, mivel Görögország figyelmét lekötötte az adósságválságának a kezelése.

Szerbiának rendeznie kell viszonyát Bulgáriával, amennyiben nem szeretné egy szövetségben látni Szófiát Albániával és Koszovóval.

A két ország közötti megbékélés fontos eleme lenne a két ország közös értékeinek a feltárása.

Szent Száva, az önálló szerb ortodox egyház megalapítója közeli kapcsolatokat ápolt a bolgár cárokkal, Tarnovóban hunyt el, sírját később a törökök felégették.

A Rilai Kolostor több harangját Mihály szerb fejedelem adományozta a kolostornak, amelyet nem csak a bolgárok, hanem a szerbek is látogatják.

A bolgár-szerb határ két oldalán olyan közel állnak egymáshoz a két nyelv és a vallási szokások, hogy szinte alig lehet megkülönböztetni őket.

Bolgár-szerb megbékélés

A bolgár-szerb megbékélést a balkáni infrastrukturális projektek is segítik.

Az A10 Páneurópai folyosón kívül még a Török Áramlat is összeköti a két országot, az orosz gáz várhatóan 2020. végén jut el majd Szerbiába.

Felvetődik azonban a kérdés, hogy a november 10-én bejelentett mini-schengeni térség létrehozása, Észak- Macedónia, Albánia és Szerbia közös integrációja nem egy kísérlet-e Kis- Jugoszlávia feltámasztására, annak érdekében, hogy visszaállítsa Szerbia megtépázott hegemóniáját a térségben?