Koszovó
VÉR ÉS ECET: Krushë e Madhe, a koszovói savanyúságbirodalom
A Nyugat- Balkán elmúlt három évtizedének történelme enyhén szólva is viszontagságos. A térségben előbb megkezdődött Jugoszlávia polgárháborús felbomlása, majd a függetlenné vált volt tagállamok épphogy elkezdték az önálló, békés életet, amikor az ezredfordulón újabb konfliktus ugrasztotta egymásnak a népeket: a koszovói háború. A szerbek és albánok közti nemzetiségi ellentét megszólaltatta a fegyvereket, a szerb Szlobodan Milosevics fegyveresei és az albán UCK közti háborúnak végül a NATO (soraiban az akkor alig egy hete hivatalosan felvett Magyarország) egyesített hadereje fegyveres intervencióval vetett véget.
Ha Koszovóban járunk, először csak az tűnik fel, hogy szemmel látható az újjáépítés. Az utak jók, és mára már alig utal valami arra, hogy húsz évvel ezelőtt itt még háború folyt. Az ország délnyugati részén található Krushë e Madhe település erről rengeteget tudna mesélni. 1999-ben, amikor a szerbek rendszeresen támadták az albán lakosságot, az asszonyok többsége a gyerekekkel a szomszédos Albániába menekült.
A férfiak többsége eltűnt
Amikor visszatértek, csak romokat találtak házaik helyén, az otthon maradt férfiak többsége pedig eltűnt, sokukról a mai napig nem tudni, hol és hogyan vesztették életüket, vagy hová vannak eltemetve. A hivatalos adatok szerint 241-en haltak meg, a falu férfilakosságának jelentős része.
– A visszatérő asszonyok előtt pedig ott állt a feladat: felnevelni a gyerekeket, újjáépíteni a falut és gondoskodni a jövőről – mindezt férfiak nélkül.
Több éven át keresték az eltűnt férjeket, apákat, míg 2005-ben egyikük, Fahrije Hoti úgy döntött, elég idő telt el ahhoz, hogy inkább saját kezébe vegye a boldogulásukat. A zöldségtermesztő vidék előnyeit kihasználva Fahrije maga köré gyűjtötte családtagjait, és családi receptjeik alapján házi készítésű savanyúságokat, valamint az országszerte népszerű ajvárt kezdték gyártani, hogy fenntartsák magukat.
A kezdet nem volt könnyű, a zöldségek termesztésén túl a feldolgozás, a szállítás és az eladás is az asszonyokra maradt. A bevételből eleinte szeretteik felkutatását és minimális szükségleteiket fedezték, az eltűntek fényképeit pedig kitették azokban a boltokban is, ahová eljutottak a termékek.
Az ecetes paradicsom
A kemény munka nem maradt eredmény nélkül. Egyre többen szálltak be a vállalkozásba, ez lehetővé tette, hogy folyamatosan, évente mindig egy kicsivel emelni tudták a termelést. 2010-ben, uniós és amerikai támogatás segítségével már gépeket is tudtak venni, 2014-ben pedig két további falu csatlakozott a projekthez.
– A koszovói özvegyek ecetes paradicsoma, az egyik legnépszerűbb termék.
A fejlesztések egyik legnagyobb forrása az Európai Unió, ami Koszovóban különösen nagy figyelmet fordít a kis- és közepes vállalkozások támogatására, és további előnyt jelent, ha nők foglalkoztatásáról vagy export-orientált tevékenységről van szó, ennek pedig az “özvegyek vállalkozása” – ahogy elhíresültek –, teljes mértékben megfelelt.
A férfiak is neki dolgoznak
Az üzemben ma már több mint ötvenen dolgoznak, ezenfelül hat olyan munkacsoport van, ahol a családtagokat is bevonták, és otthon készítik elő a zöldségek feldolgozását. És, bár a falubeliek eleinte kétkedve figyelték elszánt ténykedését, ma már – teszi hozzá Fahrije mosolyogva – férfiak is neki akarnak dolgozni.
Jelenleg Koszovó-szerte kétszáz üzletben lehet hozzájutni több mint negyven termékükhöz, ezzel párhuzamosan pedig a vásárlói kör is kibővült, és a külföldön élő, hazai ízekre vágyó koszovói közösségeknek hála, ma már évi nyolcezer üveg jut ki a svájci, osztrák és svéd piacokra is.
Fahrije Hoti azonban itt nem áll meg, folyamatosan fejleszteni és bővíteni akarja vállalkozását, hogy később gyermekeik vihessék tovább az üzletet. Azok a gyermekek, akiknek taníttatását most ebből a munkából fedezik, és akik a nyári vakáció, egyben a zöldségszezon idején fizetésért dolgoznak a földeken és a feldolgozásban – így ők szintén kapnak egy útravalót és talán némi ösztönzést is arra, hogy az országban maradjanak és ott próbáljanak boldogulni.
Forrás: Mandiner
Szerbia
VUČIĆ: A koszovói szerbek fellázadtak Kurti terrorja ellen
A szerb elnök vasárnap esti sajtótájékoztatója alkalmával úgy fogalmazott, hogy a koszovói szerbek fellázadtak Kurti terrorja ellen, majd megjegyezte, hogy a történtekért kizárólag Albin Kurti koszovói miniszterelnök felelős, aki mindenáron bele akarja rángatni Szerbiát egy háborúba a NATO szemben, bár szerinte némi felelősség terheli azokat a külföldi erőket is, amelyek őt segítik. Aleksandar Vučić a Banjskában történteket arra használta fel, hogy ismételten felszólítsa a nemzetközi közösséget a Szerb Községek Közösségének (Zajednica Srpskih Opština, ZSO) létrehozására.
Koszovói szerbek voltak
Aleksandar Vučić szerb elnök úgy fogalmazott, hogy a Banjska melletti lázadásban résztvevő szerbek ellen brutális támadás indult, és ezért felmerült a kérdés, hogy a probléma megoldásába miért nem vonták be a KFOR-t, mert az szerinte kevesebb áldozattal járt volna, ami később úgy fogalmazódott meg, hogy hol volt a KFOR most, és hol volt korábban, például a barikádok eltávolításakor.
Vučić megjegyezte, hogy a rendelkezésére álló megerősített adatok szerint az akcióban megölt szerbek Koszovóból származnak, és szinte biztos, hogy közülük kettőt mesterlövész lőtt ki, vagyis a meggyilkolásukra nem volt feltétlenül szükség.
A rendelkezésre álló adatok szerint két szerb súlyosan megsebesült, és nem zárta ki, hogy van egy negyedik halálos áldozat is, egy ember ugyanis nem biztos, hogy életben marad, mert nem akartak neki segíteni.
Belgrádban állítólag rendelkeznek egy hangfelvétellel, amelyen az albán rendőrök nevetgélnek, miközben egyikük azt mondja, hogy hagyják meghalni a megsebesült szerb férfit, mert semmi okuk nincs arra, hogy segítsenek rajta.
Vučić szerint Albin Kurti az egyetlen, aki okolható azért, ami ma Koszovóban történik, és sajnálja, hogy a szerbek egy része felült a provokációknak. A szerb elnök ugyanakkor megjegyezte, hogy a nemzetközi közösségnek azt a részét is felelősség terheli, aki segít Kurtinak.
A szerb elnök mentegette a szerb egyházat is, amely szerinte semmilyen formában nem volt érintett, és a fegyveresek csak azért mentek oda, mert két sebesültjük is volt.
A spin-forradalom
Vučić arról is beszélt, hogy délelőtt beindult a spin-forradalom, mert egyesek, akik bevérezték a kezüket az 1999-es bombázások során, egyszer csak arra gondoltak, hogy ismét meg kellene vádolni, és megint bombázni kellene Szerbiát.
A szerb elnök ezzel kapcsolatban konkrét neveket nem említett, de mivel ezt az utóbbi időben gyakran felemlegeti, láthatóan nem felejtette el az akkor történteket.
Kapcsolódó cikk
LÁZADÁS: A szerb elnök lemondta minden külföldi útját, egész éjszaka a koszovói szerbekkel tárgyalt
A szerb elnök itt hívta fel a figyelmet azokra a hamisnak bizonyult hírekre, amelyek szerint Koszovóban életét vesztette Pavle Bihali, a Levijatan csoport vezetője, szerinte ugyanis koszovói részről ezáltal szerették volna összefüggésbe hozni Szerbiát a koszovói eseményekkel.
A szerb elnök szerint az az információ is hamisnak bizonyult, hogy Koszovóban meghalt Radomir Počuča, aki a szélsőséges Eskütartók, azaz a Zavetnici tagja, akit a kelet-ukrajnai harcokban való közreműködéséért Szerbiában már elítéltek.
Azt is szemenszedett hazugságnak nevezte, hogy a harcokban részt vettek az Obraz mozgalom tagjai, ez egy szélsőjobboldali csoport, amelyet 2012-ben betiltottak, de más néven ma is létezik, a vezetőjük, Mladen Obradović maga is cáfolta a hírt.
A pristinai-tiranai Albanian Post arról számolt be, hogy a harcokban részt vettek az orosz Wagner Csoport és a szintén orosz titkos zsoldoshadsereg, a Szpecnaz tagjai, amit a szerb elnök szintén hazugságnak nevezett.
Vučić mindezt összefoglalva úgy fogalmazott, hogy egyáltalán nem az volt a fontos, hogy miként hazudnak, csak az volt a fontos, hogy az albán rendőr meggyilkolásáért a felelősséget Belgrádra hárítsák, miközben ők rendelkeznek a világ összes jogosítványával ahhoz, hogy a Koszovó északi részén élőket zaklassák.
A szerb elnök szerint különösen a szerb egyházat támadták Alicia Kearns brit külügyi bizottsági elnök szellemében. A brit politikus nemrégiben azt állította, hogy Szerbia mentőautókkal csempészi be a fegyvereket Koszovóba, ahol a szerb ortodox egyház raktározza azokat, amivel kapcsolatban Vučić megítélése szerint mindenki hazudik.
A banjskai szerb kolostor (Forrás: X-platform)
A szerb elnök arról is beszélt, hogy 2022 novembere – vagyis a szerb rendőrök kilépése óta – 62 alkalommal használták a koszovói rendőrséget a szerbek ellen, 56 etnikai indíttatású támadás volt velük szemben.
A nap folyamán egyébként ülésezett a szerbiai Nemzetbiztonsági Tanács, a testület Vučić szerint részletes és alapos döntéseket dolgoz ki, amelyeket a következő napokban hoznak nyilvánosságra.
A szerb elnök a következő mondatát a nemzetközi közösséghez intézte, amelyet ismételten felszólított a Szerb Községek Közösségének megalakítására, és követelte, hogy az északi területeken szerb rendőrök legyenek, ami körülbelül így is volt tavaly novemberig, amíg nem vetették le az egyenruhát.
Királyi többesben a szerb elnök egyúttal békére és visszafogottságra szólította fel a koszovói szerb népet, és arra kérte őket, hogy a higgyenek az államnak, bár azt nem mondta, hogy melyiknek, bár ez ebben az esetben szinte magától értetődik.
A szerb elnök üzent a koszovói albánoknak és azoknak is, akik nyomást gyakorolnak Belgrádra: velük az tudatta, hogy szerb részről soha nem ismerik el Koszovó függetlenségét, még akkor sem, ha az összes szerbet leölik, és a vasárnap történt események ebben nem csak őt, hanem az egész szerb népet megerősítették.
-
Koszovó17 óra telt el azóta
Lelőttek egy rendőrt Koszovóban, akár magyar katonák élete is veszélybe kerülhet
-
Románia4 nap telt el azóta
KÖLCSÖNÖS ZSAROLÁS: Ausztria nyomná a gázt, Románia behúzta a féket
-
Montenegró3 nap telt el azóta
Szerbiai állampolgárok ásták az alagutat Montenegróban, 19 fegyver tűnt el
-
Szerbia7 nap telt el azóta
Még idén kiírják, de csak jövőre lesznek választások Szerbiában, vajon miért?