Montenegró
SZÍVNAK ÉS CSEMPÉSZNEK: Montenegróban van a legtöbb dohányos és cigarettacsempész
Montenegró tartja az európai rekordot a cigarettázók számában, ezért a montenegrói egészségügyi minisztérium törvényt dolgoz ki a dohányzás betiltására a zárt helyiségekben. Közben ölik egymást a montenegrói cigarettacsempészek, akik nemcsak a Balkánra, hanem Európába, a Közel- Keletre és Afrikába is szállítják a hamisított termékeket.
Montenegróban a felnőtt lakosság 35,4% dohányzik, ami európai rekord. Ha figyelembe vesszük, hogy a montenegróiak további 18%-a életének bizonyos szakaszában dohányzott, akkor még siralmasabb a helyzet. Ha a két számot összeadjuk, akkor azt látjuk, hogy a montenegrói lakosság kevesebb, mint a fele nem cigarettázott soha életében.
Montenegróban több férfi dohányzik, mint nő, de a fiatal generációk körében egyre több lány kezd el cigarettázni. Ez azért is riasztó, mert a 13-15 évesek körében minden tizedik kiskorú dohányzik. Ráadásul Montenegróban nem csökken, hanem évről-évre növekszik a dohányzók száma. Ezért a montenegrói kormány még idén új törvényt dolgoz ki, amellyel betiltják a dohányzást a zárt helyiségekben.
Cigaretta és bűnözés
Az aktív dohányzók száma az uniós országokban, de még Törökországban sem éri el a 30%-ot. A legkevesebb dohányos az észak-európai országokban van, de még a fokozottan veszélyeztetett közép-európai és balkáni országokban is jóval kevesebben cigarettáznak, mint Montenegróban.
Egy Genfben most közzétett jelentés szerint a hamisított cigarettát Montenegróban, Bosznia- Hercegovinában, Szerbiában és Koszovóban állítják elő, majd legnagyobb részét Montengróba szállítják, ahonnan a csempészáru elindul útjára, bár az utóbbi időben Koszovó is fontos szerepet tölt be ezen a téren, hiszen régiós disztribuciós központtá vált, ahonnan Szerbiában, Észak- Macedóniában és Bulgáriában terítik a hamis dohányárut.
A cigarettahegy csúcsa
A cigarettacsempészetben Bar kikötője játsza a főszerepet, ahol 2018-ban 43 millió darab cigarettát foglaltak le, de ez csak a “cigarettahegy csúcsa”. Nehéz megbecsülni, hogy valójában mennyi cigaretta megy át Baron. A hamis dohányáru jelentős része két montenegrói városból – Podgoricából és Mojkovacból érkezik Barba, hogy megkezdje “világkörüli” útját.
– Feltételezések szerint Bar kikötőjét évente 600 konténer hamis cigaretta hagyja el, vagyis naponta két konténer csempészáru indul útjára.
Helyi források szerint Barban a raktárak egy részében kizárólag hamisított cigarettát tárolnak, a konténerek ki- és bepakolását pedig magáncégek végzik. Egy jól megszervezett gépezetet nem lehet észrevétlenül, a vámszervek és a rendőrök megkerülésével működtetni, ezért feltételezhető, hogy ez a tevékenység nagy befolyású személyekhez kötődik.
2015 kezdete óta nyolc hajót sikerült megállítani, amelyből hat jelentős mennyiségű montenegrói eredetű cigarettát szállított Görögországba és Spanyolországba. A hajókon talált cigarettát eredeti célállomása Líbia volt. A másik két hajó közül az egyik Ciprusra, a másik pedig Libanonba tartott a montengrói rakománnyal. A lefoglalt 350 millió darab cigaretta értéke körülbelül 70 millió eurónak, vagyis több mint 22 milliárd forintnak felel meg.
A kotori klán
Az utóbbi időben egyre gyakoribbá váltak a gyilkosságok Montenegróban és Szerbiában, de voltak véres leszámolások Európában is.
Montenegrót nem csak földrajzi fekvése tette alkalmassá arra, hogy a balkáni drog- és cigarettakereskedelem központja legyen, hanem a viszonylag jó infrastruktúra, a fiatalokra leselkedő kilátástalanság és természetesen a megfelelő politikai környezet. Megtörtént már, hogy Montenegróban felelősségre vontak valakit több millió csomag cigaretta illegális előállításáért és forgalmazásáért, amiért kilenc hónapra csukták le.
Az Európai Bizottság egyik 2018-as jelentésében úgy fogalmazott, hogy
-továbbra is fennállnak a “tartós aggályok” a Montenegró, különösen pedig a Bar kikötőjével kapcsolatos tiltott dohánykereskedelem elleni küzdelem tekintetében.
Egyre többen vélik úgy, hogy megismétlődni látszanak a kilencvenes évek, amikor Montenegró a globális cigarettacsempészet központja volt a Balkánon.
Montenegró
Szerbiai állampolgárok ásták az alagutat Montenegróban, 19 fegyver tűnt el
Név szerint három-négy szerbiai állampolgárt gyanúsítanak azzal, hogy alagutat ástak a podgoricai felsőbíróság raktáráig, ahonnan legalább 19 fegyver tűnt el. A harminc méteres földalatti járat ásásával kapcsolatban további személyek is gyanúba kerültek, mind a kilenc szerbiai állampolgár, akik valószínűleg Bosznia-Hercegovina irányából érkeztek Montenegróba, és ugyanabba az irányba is távoztak. A megbízott montenegrói rendőrségi vezető szerint azonban egyelőre nem tudni, hogy pontosan hányan vettek részt a nem mindennapi bűncselekmény elkövetésében, az viszont biztos, hogy a fenti szám még növekszik.
Menyasszonyi ruhaboltot készültek nyitni
Nikola Terzić, a montenegrói rendőrkapitányság megbízott igazgatója a TV Vijesti csatornának nyilatkozva azt mondta, hogy az akciót minden bizonnyal az egyik legismertebb montenegrói bűnözői csoport rendelte meg, és egyúttal finanszírozta is.
Nikola Terzić szerint szerbiai bányászok ásták az alagutat, tehát szakemberek voltak (Forrás: Vijesti)
A nyomozás csaknem tíz napja tart, miután a podgoricai felsőbíróság munkatársai szeptember 11-én egy leltározás során véletlenül egy lyukat fedeztek fel a raktárban, ahol a büntetőeljárások tárgyi bizonyítékait őrzik.
Az oda vezető alagút felfedezésének másnapján Boris Savić, a felsőbíróság elnöke nem akarta elárulni, hogy az alagút hová vezetett.
Azóta azonban már kiderült, hogy az egyik szemközti épület alagsori lakásához, amelyet egy Andrijana Marić névre szóló, hamis igazolvánnyal rendelkező nő bérelt ki július 23-án.
Montenegrói lapértesülések szerint a nő a tulajdonosnak azt mondta, hogy ruhaszalont szeretne nyitni, amelyben menyasszonyi ruhákat árulna, és kéthavi bérleti díj címén 2800 eurót fizetett ki.
A nő (fényképe) eredeti, az adatok hamisak (Forrás: Vijesti)
Az alagsori helyiség bérlésével kapcsolatban állítólag három évre szóló szerződést is aláírtak, amelyet azonban jegyző által nem hitelesítettek.
Terzić azt mondta, hogy a tulajdonos benyomása szerint a hamis okmányokkal rendelkező nő Szerbiából vagy Bosznia-Hercegovinából érkezhetett, amire a hanghordozásból következtetett.
Nem rekreáció gyanánt ástak
A felsőbíróság vezetője korábban azt állította, hogy a raktárból semmi sem hiányzik, a rendőrigazgató ezzel kapcsolatban viszont úgy fogalmazott, hogy szerinte az elkövetők nem rekreáció gyanánt ástak.
Kapcsolódó cikk
Alagút vezet a montenegrói bíróság épületéhez, a kriptokirály számítógépe nem tűnt el
Ezt azzal támasztotta alá, hogy a rendelkezésére álló adatok szerint 13 pisztoly, három revolver és három puska tűnt el, ebből hat pisztoly, három revolver és két puska a már jogerősen lezárt ügyek bizonyítékai közé tartozott, a többi viszont értelemszerűen még folyamatban lévő ügyekhez kötődik.
Nikola Terzić szerint különösen érdekes az időpont gondos megválasztása, a bíróság épületébe történt behatolást ugyanis az évi szabadságolások ideje alatt hajtották végre, amikor elkezdődött az épület renoválása, így teljesen természetes volt, hogy bárki is munkaruhában járkált a környéken.
A rendőri vezető szerint nem könnyű megszervezni egy ilyen bűncselekmény elkövetését, végrehajtásához pedig komoly támogatásra, infrastruktúrára és nem kevés pénzre volt szükség, viszont megkönnyíthette az elkövetők dolgát, hogy ha valaki a bíróságon belülről segített nekik.
A raktár falán tátongó lyukat szinte műtéti pontossággal nyitották meg, két polc között található, és az ügyiratokat valószínűleg belülről helyezték vissza, így nem lehetett látni a nyílást, amíg valaki nem távolította el a regisztereket, ráadásul az ásás során keletkezett törmeléket is eltávolították.
Miért volt szükség az alagútra?
A Podgorica központjában található alagút ásásának indítékaival kapcsolatban csak találgatások léteznek, a földalatti járat szolgálhatta (volna) bizonyítékok ellopását, de egy bűnöző szökését vagy meggyilkolását is, amikor az a bíróság épületében tartózkodik.
A podgoricai Vijesti hírportál szerint a kavači klán elleni ügy volt az egyike azoknak, amelyeknek a bizonyítékait a raktárba bejutó személyek átkutattak, konkrétan a Slobodan Kašćelannal, a csoport egyik legfőbb vezetőjével kapcsolatos bizonyítékok érdekelték a hívatlan vendégeket.
Kapcsolódó cikk
A behatolók hozzányúltak ahhoz a drónhoz (drónokhoz) is, amely(ek) a kavači klán 17 tagja elleni vizsgálat részét képezik. A vizsgálat a škaljari klán két vezetőjének meggyilkolása miatt indult, az egyiküket, Jovan Vukotićot várandós felesége és kiskorú lánya szeme láttára ölték meg Isztambulban.
Ha viszont az átvitt és szó szerinti értelemben végzett földalatti tevékenységnek az volt a célja, hogy kokaint lopjanak a bírósági raktárból, akkor eltévesztették a helyiséget, így viszont nem merül fel, hogy volt valaki, aki belülről segítette ennek a bűncselekmény elkövetését.
A rendőri vezető úgy fogalmazott, hogy személy szerint ő sem tudja, hogy hol örzik a kokaint, de ha tudná, akkor sem mondaná meg.
A megbízott rendőrigazgató azt is kijelentette, hogy a podgoricai felsőbíróság telephelye alatti alagút ásásában gyanúsítottakat több bűncselekmény elkövetésével vádolhatják meg, mint például bűnszövetség létrehozása, nyomozás akadályozása és minősített lopás, a megbízók pedig – ha egyszer netalán a nyomukra jutnak – még súlyosabb vádakkal találhatják magukat szemben.
-
Törökország7 nap telt el azóta
Török cégek játszák ki a nyugati szankciókat, az USA a fejükre koppintott
-
Törökország5 nap telt el azóta
TRENDFORDULÓ: Vége a gazdasági lejtmenetnek Törökországban?
-
Románia2 nap telt el azóta
KÖLCSÖNÖS ZSAROLÁS: Ausztria nyomná a gázt, Románia behúzta a féket
-
Szerbia5 nap telt el azóta
Még idén kiírják, de csak jövőre lesznek választások Szerbiában, vajon miért?