MERKEL: A cél a Nyugat-Balkán európai integrációja, de még hosszú út áll a térség előtt

 
Németország azt szeretné, ha a Nyugat- Balkán is az Európai Unió része lenne, de a térségbeli országok előtt még hosszú út áll a teljes jogú tagság elnyerése előtt – hangsúlyozta Angela Merkel német kancellár hétfőn Belgrádban, ahol a szerb elnökkel tárgyalt. Aleksandar Vučić 2014-ben lett Szerbia miniszterelnöke, 2017-ben pedig az ország köztársasági elnöke. 2014 óta Angela Merkel és Aleksandar Vučić 16 alkalommal tárgyalt egymással.

Merkel és a bővítés

A német kancellár véleménye szerint mind a hat nyugat-balkáni ország – Szerbia, Koszovó, Észak- Macedónia, Montenegró, Bosznia- Hercegovina és Albánia – helye az Európai Unióban van.

Merkel a mostani belgrádi találkozót követően tartott sajtótájékoztatóján kiemelte, hogy az európai uniós országok geopolitikai érdekeit is az szolgálná a legjobban, ha a térség az EU részévé válna.

Angela Merkel Belgrádból az albán fővárosba, Tiranába utazik, ahol kedden a nyugat-balkáni térség vezetőivel tárgyal a régiós együttműködésekről, fejlesztésekről és a térség európai uniós integrációjáról az úgynevezett berlini folyamat keretében, amelyet 2014-ben indítottak el.

Merkel szerint a berlini folyamatnak nagy szerepe volt az országok európai integrációs előre lépésében. Hozzátette: tudatában van annak, hogy az uniós integráció nagyon lassú folyamat, amit az is bizonyít, hogy kancellársága alatt csak egyetlen új államot, Horvátországot vették fel.

Angela Merkel Szerbiával kapcsolatban kiemelte, hogy fontos előrelépésre van még szüksége az országnak az igazságügy reformja terén, de ígéretet kapott a szerb elnöktől, hogy ez is hamarosan megtörténik.

Vučić a csatlakozásról

A szerb elnök szerint Angela Merkel mindig nyitott volt arra, hogy a nyugat-balkáni országok vezetőivel a térség gondjairól, illetve a megoldási lehetőségekről beszéljen.

Aleksandar Vučić köszönetet mondott a kancellárnak mindazért, amit a Nyugat- Balkánért és Szerbiáért tett az utóbbi években.

A szerb államfő azt mondta: egyetért a német kancellárral abban, hogy rendezni kell a viszonyt Koszovóval, és Szerbia elhivatott a párbeszéd mellett. Véleménye szerint egy „befagyasztott konfliktus” senki számára nem lehet jó megoldás, ezért kompromisszumra kell jutnia a két félnek.

Koszovó 2008-ban egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, Belgrád azonban ezt azóta sem hajlandó elismerni.

Az uniós álláspont szerint mindkét ország európai integrációjának a kulcsa a viszony rendezése, viszont a szerb vezetők többször is kijelentették, nincs esély arra, hogy elismerjék a főként albánok lakta egykori déli tartomány függetlenségét, a koszovói vezetők pedig ennél kevesebbel nem elégednek meg.