Szlovákia
Slovacchia: Magyar Szövetség perde 326 seggi locali, ma punta ancora al ParlamentoIl partito perde anche 55 incarichi da sindaco e affronta nuove incognite sui finanziamenti
Szlovákiában mindenki győztesnek nyilvánította magát az önkormányzati választások után – legalábbis a pártok nyilatkozatai alapján. A Magyar Szövetségnél azonban a számtan némileg más eredményt mutat: négy év alatt 55 polgármesteri tisztség, 326 helyi képviselői mandátum és 17 megyei képviselői hely veszett el. A párt ettől még a 2027-es parlamenti visszatérésre készül, igaz, most már a korábban biztosnak tekintett budapesti politikai és pénzügyi háttérrel sem számolhat változatlan formában
Szlovákiában a szombati önkormányzati és megyei választások nem forgatták fel az ország politikai térképét. A legnagyobb vesztes talán az a Magyar Szövetség, amely a 2027-es parlamenti visszatérést tűzte ki célul, ám négy év alatt több száz önkormányzati mandátumot veszített.
Közben a magyarországi kormányváltással a párt korábbi politikai és finanszírozási háttere is átalakult. A kérdés már nem pusztán az, hogy visszajuthatnak-e a pozsonyi parlamentbe, hanem az is, miből és kikkel folytathatják a politizálást, ha ez ismét nem sikerül.
Szlovákiában október 24-én egyszerre választottak polgármestereket, települési képviselőket, valamint a nyolc önkormányzati megye elnökét és közgyűléseit. A voksolás legfeltűnőbb sajátossága a folytonosság volt: mind a nyolc hivatalban lévő megyeelnök megőrizte tisztségét. Pozsonyban Juraj Droba, Nagyszombat megyében Jozef Viskupič, Nyitra megyében Branislav Becík, Besztercebánya megyében Ondrej Lunter, Kassa megyében Rastislav Trnka marad a vezető, ahogy Trencsénben, Zsolnán és Eperjesen sem történt váltás.
A nagyvárosokban már változatosabb volt a kép. Pozsony főpolgármestere, Matúš Vallo, a liberális és progresszív ellenzék által támogatott városvezető 64,36%-kal újrázott, legyőzve Robert Fico kormányának közlekedési miniszterét, Jozef Rážt. Kassán, Nagyszombatban és Trencsénben viszont új polgármestert választottak. Az országos részvétel a helyi választásokon 48,48, a megyeieken 46,56 százalék volt.
Mindenki nyertes
Az eredmények értelmezéséért vasárnap megindult a szokásos politikai verseny. A Robert Fico miniszterelnök vezette, baloldali-populista és nemzeti retorikát használó Smer a megtartott pozícióit hangsúlyozta, koalíciós partnere, a Hlas pedig saját regionális erejét ünnepelte.
A Michal Šimečka által vezetett liberális Progresszív Szlovákia (PS) ezzel szemben az ellenzéki összefogások sikerét, a nagyvárosi és megyei közgyűlésekben megszerzett pozíciókat emelte ki. Mindegyik értelmezés mögött találhatók valós adatok, de a szlovák önkormányzati rendszerben ugyanazt a megválasztott politikust több párt is saját sikerének könyvelheti el.
A kormánypártok közül a Hlasnak 260, a Smernek 201 önállóan megválasztott polgármestere lett, miközben 1560 településvezető függetlenként szerzett mandátumot, ami több mint a felét jelenti a 2 921 szlovákiai településnek. A pártstatisztikák ezért csak korlátozottan fordíthatók le országos politikai támogatottságra.

A megyei közgyűlésekben több helyen az ellenzéki együttműködések erősödtek, de a politikai frontvonalak korántsem olyan tiszták, mint a pozsonyi parlamentben. A Smer és a Hlas egyes régiókban a szélsőjobboldali Republikával, a Milan Uhrík és Milan Mazurek nevével fémjelzett radikális nacionalista párttal közösen indult.
Másutt a PS, a gazdaságpolitikájában liberális SaS, a konzervatív KDH és további ellenzéki pártok kötöttek szövetséget. A helyi politikában azonban nem mindig az ideológiai rokonság döntötte el, ki kivel áll össze. Ez a sajátosság a szlovákiai magyar politikában különösen látványosan jelentkezett.
A parlamenti visszatérés főpróbája
A Magyar Szövetség számára az októberi választásnak a helyi tisztségek megszerzésénél nagyobb tétje volt. A párt 2027-ben szeretne visszajutni a parlamentbe, ahonnan 2020 óta hiányzik az önálló magyar pártképviselet.
A Magyar Szövetség vezetése maga is összekapcsolta a két választást, amikor szeptemberi elnökségi nyilatkozatában a helyi és megyei szereplést a parlamenti visszatérés egyik meghatározó állomásának nevezte.
A Magyar Szövetség elődjét, a Szövetséget 2021-ben hozták létre a szlovákiai magyar politika három szervezetének egyesítésével (Magyar Közösség Pártja, Híd, Összefogás). A friss egyesülés politikai lendületet, szélesebb jelölti hálózatot és az egység ígéretéből fakadó mozgósítóerőt jelentett a 2022-es önkormányzati választáson.
Csakhogy a lendületből nem lett parlamenti áttörés. A 2023-as előrehozott parlamenti választáson a Szövetség 4,38 százalékot szerzett, vagyis ismét az ötszázalékos küszöb alatt maradt.
Addigra az egység is megroppant: Gyimesi György, az Igor Matovič mozgalmából érkező, erősen konzervatív politikus csatlakozását követően a Híd több vezetője távozott, az MKP köré szerveződő pártban pedig megerősödött a nemzeti-konzervatív irányvonal. A Szövetségből Magyar Szövetség lett, a pártelnöki tisztséget pedig 2024-ben Gubík László vette át.
Magyar Szövetség: eltűnt 326 képviselői mandátum
A mostani választáson a Magyar Szövetségnek ezekkel az eredményekkel kellett összemérnie magát, a számok egyértelmű visszaesést mutatnak.
A párt 2022-ben önállóan 222 polgármesteri tisztséget szerzett, további 41-et pedig olyan koalíciók révén, amelyeknek tagja volt. A 263-as összesített eredmény 2026-ra 208-ra csökkent. Ebből ráadásul már csak 159 az önálló pártjelölt győzelme, míg a koalíciós polgármesterek száma 49-re nőtt.
A teljes veszteség 55 tisztség, közel 21%-os, de a saját színekben megszerzett polgármesteri posztok száma ennél is nagyobb arányban, több mint 28%-kal esett vissza.

Magyar Szövetség, Dunaszerdahelyi Járás, Ekecs (Forrás: Facebook)
A helyi képviselői mandátumoknál hasonló a kép. Négy éve a Szövetség önállóan 1696, koalícióban további 69 helyet szerzett. Az idei választás eredménye 1401 saját és 38 koalíciós mandátum: az összesen 1765 képviselői helyből 1439 maradt. Ez 326 elveszített mandátum, 18,5%-os visszaesés.
A Magyar Szövetség 2022-ben 54 képviselőt juttatott be a nyolc megye közgyűléseibe, most 37-et. A veszteség 17 mandátum, csaknem egyharmadnyi. Minden olyan megyében csökkent a párt képviselőinek száma, ahol korábban jelen volt.
Pozsony megyében megszűnt a párt képviselete. A párt két megyeelnökjelöltje közül Berényi József, az egykori MKP-elnök, Nagyszombat megye eddigi alelnöke 20,94%-ot ért el, Csenger Tibor, Nyitra megye alelnöke pedig 10,49%-ot.
Mindez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy a Magyar Szövetség kiszorult volna a dél-szlovákiai önkormányzatokból. Az önállóan megválasztott polgármesterek számát tekintve még mindig az ország harmadik legnagyobb pártja a Hlas és a Smer mögött. Dunaszerdahelyen, Somorján és Bősön is megmaradtak a Magyar Szövetség erős helyi pozíciói.
Nem minden magyar polgármester a magyar párté
A Magyar Szövetség mandátumvesztése nem azonos a szlovákiai magyar önkormányzati képviselet ugyanekkora visszaszorulásával. A magyar önkormányzati képviselőjelöltek egy jelentős része szlovák pártok listáján szerepelt, a PS Magyar Platformja például megyei és fontos városi képviselőket tudhat már a soraiban, és sok magyar vagy magyar kötődésű polgármester függetlenként indult.
Számos településen nem magyar és szlovák jelöltek, hanem egymással versengő magyar politikusok közül választottak. Komáromban Keszegh Béla, Gútán Halász Béla, Érsekújvárban a magyar kötődésű Klein Ottokár függetlenként maradtak polgármesterek.

Túl sok településen csak egyetlen jelölt indult. Ha egy településen nincs választási verseny, az azt jelzi, hogy az emberek elveszítik érdeklődésüket a közügyek iránt (A kép illusztráció)
A független magyar politikusok sikere árnyalja a Magyar Szövetség veszteségeit, de azt is megmutatja, hogy a magyar közösség politikai képviselete nem kizárólag a Magyar Szövetségen keresztül valósulhat meg.
A magyarok nem alkotnak politikailag egységes szavazótábort, hiszen világnézet, társadalmi helyzet, generáció és a szlovák országos politikához való viszony alapján is különböznek egymástól.
A Magyar Fórum más utat választott
Ezt a sokszínűséget próbálja kihasználni a Simon Zsolt vezette Magyar Fórum. Simon korábban az MKP és a Híd politikusa, valamint szlovák kormányok minisztere volt. Pártja méretben ma sem vetélytársa a Magyar Szövetségnek, de politikai irányultsága és szövetségi rendszere világosabban elkülönül tőle.
A Magyar Fórum a szlovák ellenzéki pártokkal, különösen az SaS-szel alakított ki szoros együttműködést, most pedig több helyen a Progresszív Szlovákiát, a kereszténydemokratákat és más ellenzéki formációkat is tömörítő közös listákhoz csatlakozott.
Az eredmények alapján a Magyar Fórum önálló polgármestereinek száma háromról ötre nőtt, és két további településen koalíciós jelölt győzelméhez járult hozzá.
A helyi képviselő-testületekben 49 saját mandátumot szerzett a korábbi 47 helyett, további 21 képviselői hely pedig olyan koalíciókhoz került, amelyeknek tagja volt. A megyei közgyűlésekben három Magyar Fórum-politikus jutott mandátumhoz: kettő a dunaszerdahelyi, egy az érsekújvári járásban.
Nagyszombat megyében például a PS, az SaS, a KDH, a Demokrati, a Szlovákia mozgalom, a Magyar Fórum és a konzervatív OKS közös listája 15 mandátumot szerzett, míg a Magyar Szövetség 12-t. Utóbbi így is a második legnagyobb frakciót alakíthatja meg.
Az országos ellenzéki fordulat és a helyi koalíciós valóság
Az utóbbi időben a Magyar Szövetség igyekezett távolabb kerülni Robert Fico táborától. Tárgyalások kezdődtek a Progresszív Szlovákiával, és szóba került egy átfogóbb ellenzéki együttműködés is a megyei választásokon, mégsem sikerült megállapodást kötniük.
Nagyszombat megyében a Magyar Szövetség saját megyeelnökjelöltet indított, miközben a PS Viskupičot támogatta, Nyitra megyében pedig Csenger Tibor és a PS által támogatott jelölt külön mérettette meg magát. A liberális SaS Magyar Szövetséggel szembeni fenntartásai szintén nehezítették az egyeztetéseket.
A teljes szakításról ugyanakkor nem lehet beszélni. Kassán, az Óvárosban a Magyar Szövetség a PS-szel, a Demokratival és a Za ľudí párttal közösen támogatta Igor Holéczyt, aki 40,68%-kal megnyerte a városrész polgármester-választását. Más kassai választási körzetekben a Magyar Szövetség a KDH-val és az SaS-szel lépett koalícióra.
A választási koalíciók másik oldalát azonban nehezebb összeegyeztetni az ellenzéki fordulat meghirdetésével, hiszen áprilisban a Magyar Szövetség vezetése még a Smerrel és a szélsőjobboldali Republikával való országos együttműködés kizárásáról beszélt, ehhez képest 17 településen a Magyar Szövetség és a Hlas közös polgármesterjelöltje győzött, további 14 településen pedig a Magyar Szövetség, a Hlas és a Smer közös jelöltje, de még a szélsőséges jobboldali Republikával is közösködtek.
Az előbbi két együttműködési forma önmagában 31 polgármesteri tisztséget jelent, vagyis a párt 49 koalíciós győzelmének jelentős részét.
A budapesti változások lecsapódása
A Magyar Szövetség helyzetét különösen összetetté teszi a magyarországi politikai fordulat, mivel vezető politikusai hosszú éveken át szoros kapcsolatokat ápoltak a Fidesszel. Az április 12-i magyarországi országgyűlési választás ezt a politikai hátteret alapjaiban változtatta meg.
Gubík László, aki korábban nyíltan vállalta a Fideszhez fűződő politikai szimpátiáját, a választás után már az új miniszterelnökkel volt kénytelen egyeztni. Magyar Péter jelezte, hogy továbbra is fontosnak tartja a szlovákiai magyar közösség támogatását, ugyanakkor az anyaországi források felhasználásának átláthatóságát és hatékonyságát számon kívánja kérni, a korábbi támogatásokat pedig felülvizsgálná.
Ez meg is kezdődött, de nem véletlen hogy az elmúlt fél évben a párt sorra zárta be járási irodáit, amit a sajtóban sok helyen a Magyarországról érkező támogatások csökkenésével magyaráznak.
Az öt százalék után a három is kérdéssé válhat
A Magyar Szövetség parlamenti célja szempontjából az ötszázalékos parlamenti küszöb a meghatározó, van azonban egy másik, kevésbé látványos, de a szervezet működése szempontjából másik fontos határ is: a három százalék. A szlovák pártfinanszírozási szabályok alapján ugyanis az a párt is jogosult állami támogatásra, amely nem jut be a parlamentbe, de átlépi ezt a küszöböt.
Ez a Magyar Szövetség számára nem elméleti kérdés. A 2023-ban megszerzett 4,38 százalékos eredménynek köszönhetően a párt 2026-ban is több mint 424 ezer euró szlovák állami támogatásban részesül. A pénzt a választási ciklus évei alatt folyósítják, és fontos szerepe lehet a párt működésének fenntartásában.
Ha egy következő parlamenti választáson a Magyar Szövetség három százalék alatt maradna, a következő ciklusra ezt a támogatási jogosultságot is elveszítené. Az októberi közvélemény-kutatások óvatosságra intenek. Egy októberi felmérése 3,4%-ra mérte a Magyar Szövetség támogatottságát, szemben az egy hónappal korábbi 3,9%-kal.
Quo vadis?
Gubík László a választás után elismerte az „érzékeny veszteségeket”, de hangsúlyozta, hogy pártja megőrizte jelentős önkormányzati súlyát. Azt is jelezte, hogy az önálló parlamenti bejutás komoly kihívásokba ütközött, miközben a Magyar Szövetség számára továbbra sem körvonalazódik természetes országos politikai szövetséges.
A 2026-os önkormányzati választás tehát nem adott választ arra, hogy a Magyar Szövetség bejut-e 2027-ben a parlamentbe. Arra viszont igen, hogy a 2022-ben megszerzett regionális pozícióinak jelentős részét nem tudta megtartani, és a parlamenti visszatérésre készülve már szűkebb önkormányzati hálózatra támaszkodhat.
A tét pedig túlmutat egy párt sikerén vagy kudarcán. A szlovákiai magyar politikában évtizedeken át az önálló parlamenti pártképviselet volt az érdekérvényesítés egyik alapvető eszköze. Ma a helyi magyar politikusok jelentős része függetlenként vagy szlovák pártokkal együttműködve politizál.
A magyar pártok pedig a Híd 2020-as kipottyanása óta keresik a visszavezető utat a parlamentbe. Ha a Magyar Szövetség a politikai mozgástere mellett a szlovák állami finanszírozását is elveszítené, az nem egyszerűen újabb választási csalódás lenne. Olyan helyzetet teremtene, amelyben a szlovákiai magyar politikai képviselet szervezeti formáit is újra kellene gondolni.
BALK Játékok
Válassz egy játékot, és játssz közvetlenül itt, a BALK-on!
Játékok betöltése…
A játékokat a GamePix szolgáltatja. A játék indításakor a külső szolgáltató tartalma töltődik be.