Miért nem bíznak a vajdasági magyarok a változásban?

Lesz-e alternatívája a VMSZ-nek a Vajdaságban, és ki lehet az?

Állítsd be a Google‑t, hogy a BALK mindig kéznél legyen!

Mondhatnánk, hogy vegyes volt a fogadtatása annak, hogy a Magyar Országgyűlésben járt a Vajdasági Magyar Újrakezdés delegációja, de nem mondanánk igazat, mert a fogadtatás inkább volt bíráló és negatív, mintsem elismerő és pozitív hangvételű.

Hiába, a magyar embert az ág is húzza, ugye, nem tudunk örülni a saját sikerünknek, nemhogy a másénak, azt meg végképp nem hisszük el, hogy vannak emberek, akik a mi, vagyis a közösség érdekeit képviselik, nem pedig a magukét.

Persze nem kedvez a VMÚ-nak, hogy az élén álló Rózsa Zsombor „tegnapig” még a VMSZ tagja volt és ezt Pásztor Bálint, a VMSZ elnöke, de a Vajdasági Magyar Plénum is minden alkalommal kiemeli. De hát mondhatnánk, hogy Magyar Péter is fideszes volt annak idején, aztán tudjuk mi történt.

Így fordulhatott elő, hogy a VMÚ delegációjának a magyar kormány tagjaival történt találkozásáról szőrmentén tudósított a vajdasági magyar sajtó, örülni pedig csak azok örültek, akik alternatívát látnak a VMÚ-ban és pozitívan állnak az újdonságokhoz.

A vajdasági magyarok közül Kollai elsőként a VMÚ delegációját fogadta

Amióta Kollai Istvánt kinevezték a határon túli magyarokkal megbízott helyettes államtitkárnak, a Vajdasági Magyar Újrakezdés volt az első vajdasági szervezet, amelynek képviselőivel leült beszélgetni.

Nem lehet könnyű a magyar kormánynak sem, hiszen mérlegelnie kell, milyen irányba indul el, kiket fogad és kikkel hajlandó szóba állni.

Kézfogás Tarr Zoltán, társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszterrel

Egyelőre úgy néz ki, hogy a stratégia magyar részről az, hogy mindenkit meghallgatnak, de mint arról Tarr Zoltán, társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter több alkalommal is írt már közösségi oldalán, az, hogy valakivel szóba állnak, egyáltalán nem jelenti, hogy valakit előnyben részesítenének, vagy megállapodtak volna valami stratégiai jelentőségű dologban. Egyszerűen mindenkit meg szeretnének hallgatni.

Tarr a VMÚ-val való találkozóról azt írta “a magyarságpolitika egyik feladata, hogy megteremtse azt a környezetet, amelyben a határon túlon élők is bekapcsolódhatnak a magyar közéletbe. Legyen cél egy olyan felszabadult társadalmi élet, ahol minden közösség megtalálhatja szabadon a maga útját – szemben az előző kormány politikájával, aki egyes szervezeteket kiemelt, felemelt, vazallusává tett, másokat elsüllyesztett, félreállított” – írta, de azt is hozzátette, hogy egy “rövid kézfogásra” találkoztak.

Majd még megjegyezte: „az a kérdés, hogy a határon túli magyarok elvándorlásához mennyiben járult hozzá, hogy sokan, különösen a fiatalok, úgy érezték: elfogy a levegő körülöttük?”

Bejelentkezés a Facebookon, Rózsa Zsombor ismertette a programot, a koronalátogatás kimaradt a felsorolásból

Rózsa Zsombor, a VMÚ elnöke szintén a Facebookon számolt be arról, hogy Hajdú Mártonnak, a Külügyi Bizottság elnökének a meghívására látogattak Budapestre, ahol tárgyaltak a magyar kormány képviselőivel, továbbá találkoztak Gajda Attilával, a Magyarságpolitikai Bizottság alelnökével, Hallerné Nagy Anikóval, az Országgyűlés alelnökével, valamint Jójárt Erikával, az Országgyűlés egyik képviselőjével is.

“Számunkra ezek az egyeztetések fontos mérföldkövet jelentenek”, fogalmazott Rózsa, majd hozzátette, hogy lehetőségük nyílt bemutatni a vajdasági magyarság jelenlegi helyzetét, valamint ismertetni javaslataikat és elképzeléseiket a közösség jövőjéről.

Bemutatták a tizenhat pontos programot és a sajtó helyzetéről is beszéltek

A vajdasági magyar sajtó nem szolgálhatja többé egyetlen párt propagandacéljait – ebben a kérdésben is egyetértés alakult ki az anyaországi kormány és a VMÚ között, erről Sövény Ferenc, a VMÚ képviseletében beszélt a szervezet közösségi oldalán.

A VMÚ szakértői által összeállított konkrét javaslati csomagot is bemutatták, amelynek célja, hogy a sajtó egyetlen mindent leuraló párt helyett a vajdasági magyar emberek érdekét szolgálja a jövőben.

A program – amely teljes egészében elérhető a szervezet honlapján (ujrakezdes.org) bevezetőjében azt írja, hogy a vajdasági magyar közösség fontos időszak előtt áll.

„Az elmúlt években sok minden megváltozott, szembe kell néznünk a legégetőbb problémákkal: a lakosság számbeli csökkenése, a fiatalok tömeges elköltözése, valamint a megszerzett tudásunk nem tart lépést a világ dinamikus fejlődésével. Sok emberben az az érzés alakult ki, hogy a közös ügyeinkre egyre kevesebb ráhatása van, és hogy a jövő inkább bizonytalanságot jelent, mint lehetőséget” – olvasható a VMÚ programjának bevezetőjében, amely így folytatódik:

„Mi másképpen gondolkodunk. Úgy gondoljuk, hogy a vajdasági magyar közösség ereje ma is megvan. Megvan a családi közösségekben, a fiataljainkban, a tanárainkban, a vállalkozóinkban, a művészeinkben, a civil szervezeteinkben és mindazokban, akik nap mint nap tesznek ezért a közösségért. A kérdés nem az, hogy van-e jövője a vajdasági magyarságnak. A kérdés az, hogy milyen jövőt építünk.” – szögezi le a program, amely a következőképpen halad tovább:

„Ez a program abból a meggyőződésből született, hogy a Magyar Nemzeti Tanácsnak többnek kell lennie egy intézménynél. Olyan közösségi térré kell válnia, amely összekapcsolja az embereket, figyel a valós problémákra: mér, elemez, tervez és lehetőségeket teremt. … A célunk egyszerű: egy erősebb, korszerűbb, nyitottabb és összetartóbb vajdasági magyar közösség építése, ahol az emberek nem kívülállói, hanem alakítói a közös jövőnek. A jövőt együtt építjük!”, írja a VMÚ programjának bevezetőjében.

A VMDK finoman bírált

A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK) fontos és helyes iránynak tartja, hogy a mindenkori magyar kormány a külhoni magyarság képviseletében több szervezet és közösség véleményét is meghallgassa, és ne kizárólag egyetlen politikai szereplőre támaszkodjon – írták közleményükben, amit a VMÚ pesti látogatása után adtak ki.

A VMDK viszont nehezményezte, hogy a látogatásról, ahol többek között a vajdasági magyarságnak szánt támogatási rendszer jövőjéről is beszéltek, csak utólag, egy közzétett videóból értesülhetett a közösség.

A képen a kiöregedő VMDK, az első sorban a szélen Tari István veterán költő és veterán politikus, a VMDK alelnöke

Mivel a támogatási rendszer a teljes vajdasági magyar közösséget érinti, természetes elvárás, hogy az arról szóló elképzelések is a közösség előtt legyenek megismerhetők, rója fel a VMDK.

Kiemelik, hogy a VMDK nem vitatja el senkitől a jogot, hogy saját elképzeléseit és javaslatait képviselje. Ugyanakkor meggyőződésük, hogy a vajdasági magyarság jövőjét érintő stratégiai kérdésekben a nyilvánosság nem gyengíti, hanem erősíti az érdekképviseletet. A VMDK szerint széleskörű, közös gondolkodásra van szükség.

A Plénum személyeskedett és megsértődött

Surányi Zoltán, a VMP elnöke Puccsisták Pesten címmel írt blogbejegyzést, amelyben a delegáció részvevőit egyenként minősítette és bírálta, azzal a megjegyzéssel megspékelve, hogy a Magyar Újrakezdés nem más, mint a VMSZ „tanyaszínháza”.

Azt is írja: hallotta Zentán a piacon, hogy valami készül, hogy majd fogadják Pesten a vajdasági ellenzéki szervezeteket is, de azt hitte, hogy hosszasabb előkészítése lesz, esetleg egy MÁÉRT formátumú kerekasztal formájában zajlik majd le, hogy ne tűnjön úgy, hogy az új hatalom van, akit favorizál, van, akit  csak megtűr, van, akit támogat.

Kiegyensúlyozottabb, semleges hozzáállást várt el az új magyar hatalomtól a választások utáni első közlemények alapján. Ezt követően Surányi egyenként próbálta diszkreditálnia a VMÚ tagjait, mintegy karaktergyilkosságot elkövetni ellenük, majd megállapította, hogy “ha az új magyar kormánynak az a szándéka, hogy versenyeztesse a vajdasági magyar ellenzéki pártokat és civil szervezeteket és utána a győztest, vagy a neki legszimpatikusabb szervezetet támogassa, ám legyen, de így soha nem fogjuk legyőzni a VMSZ-t”.

„A hamis hősök, a köpönyegforgatók, a politikai kalandorok, az álellenzéki gátlástalanok újabb pusztulásba viszik a vajdasági magyarságot” – tette még hozzá Surányi szokásos stílusában.

A VMSZ „bizalmat” épít

Pásztor Bálint a Facebookon reagált a fejleményekre, szó szerint és átvitt értelemben is „kép-mutató módon”, miután ő volt az első, aki találkozott Magyar Péterrel nem sokkal azután, hogy kisétált Orván Viktor eredményvárójáról, majd a VMSZ vezérkarral közösen Szabadkán fogadta Forsthoffer Ágnes magyar házelnököt, utána pedig kiröppent Brüsszelbe is, hogy (egyebek mellett) “bizalomépítést folytasson” a Tisza Párttal.

Pásztor brüsszeli látogatását éppen Lakos Eszternél, a Tisza Párt európai parlamenti delegációvezetőjénél kezdte, s a találkozót követő bejegyzésében emlékeztetett arra, hogy ez volt a harmadik hivatalos egyeztetése a Tisza Párt vezetőivel. Mint írta, ezt megelőzően április 24-én Budapesten Magyar Péterrel, június 3-án Szabadkán Forsthoffer Ágnessel találkozott.

A féltékeny VMSZ „kép-mutató” reakciója (Forrás: Facebook, Pásztor Bálint)

Ezek után bármiféle megjegyzést vagy szemrehányást tenni bármelyik rivális pártnak azért, mert keresi a kapcsolatok az új magyar kormánynak nem illő dolog, bár a politikában az illem sok esetben mellékes körülmény.

Abban viszont Pásztornak igaza van, hogy „ahhoz, hogy valaki a vajdasági magyarokat képviselhesse, nem a magyar Országgyűlés Tisza István termébe kell bejutnia, hanem a szerbiai Parlament üléstermébe. Ez mindig is így volt”. Pásztor ezt megtoldotta egy szokásos emojival azok számára, akiket a Facebook már annyira lebutított, hogy a szavakból nem értenek: 🤷‍♀️.

Korábban érintőlegesen már foglalkoztunk azzal, hogy minek köszönhető a VMSZ nagy sikere a szerbiai parlamentben, erre most nem térnénk ki bővebben.

Aggasztó általános kép

A VMÚ budapesti látogatása aggasztóan kevés pozitív kommentet kapott. A kevés támogató megjegyzés azért aggasztó számomra, mert nem teljesen értem mi a vajdasági magyar ember elvárása és elképzelése a saját jövőjére vonatkozóan.

Kapcsolódó cikk

Mi lesz veled, VMSZ? Pressburger Csaba cikkéről

Az biztos, hogy nem teljesen elégedett a mostani rendszerrel és érdekképviselettel, erről tanúskodik a népességfogyás, a VMSZ-t bíráló kommentek. A vajdasági magyar közösség többsége úgy érezheti, hogy magára maradt.

Ahogy a VMSZ-t, úgy a még gyerekcipőben járó VMÚ-t is azzal vádolják, hogy csak önös érdek vezérli őket, csak a pénz miatt alakultak, Magyar Péter embereinek csúfolják őket (Magyar Péter és a TISZA továbbra sem népszerű Vajdaságban, a propaganda megtette a magáét a határ túloldalán is).

Azt is a szemükre hányják, hogy senki sem adott nekik felhatalmazást, hogy a közösséget képviseljék, nem tudhatják, mire van szüksége a vajdasági magyaroknak. S talán itt van a probléma gyökere. A vajdaságiak nagy része úgy érzi nincs beleszólása a saját életébe, de ezért talán nem a VMÚ a hibás, hanem a rendszer, amit a vajdasági magyarok hagytak magukra telepedni.