Pásztor a rutinjával lenullázta a felkészületlen Surányit

A VMSZ tárgyalna más vajdasági magyar szervezetekkel, vajon miért éppen most jutott eszükbe?

Mindenki rácsodálkozott a hírre, miszerint valódi vita lehet a Vajdasági Rádió és Televízió képernyőjén, hiszen hosszú évek óta nem volt ilyesmire példa. Miután csúfos vereséget szenvedett a Fidesz-KDNP, amelynek a támogatására a Vajdasági Magyar Szövetség soha nem látott intenzitású kampányt folytatott, a párt elnöke valamiért úgy érezte (tippelhetünk miért), ez most a megfelelő pillanat, hogy leüljön a másként gondolkodókkal.

Vita azonban nem lett, mert a VMSZ elnökének nem volt kivel vitáznia. Surányi Zoltán, a Vajdasági Magyar Plénum elnöke ugyanis úgy tűnik erre nem alkalmas, és felkészültségében is találhatunk kivetnivalót. Így aztán a műsor sokszor Pásztor monológjaiból állt, és hiányoztak a kényelmetlenebb kérdések, amelyeket akár a műsorvezető, akár a VMP elnöke felvethetett volna. Pásztor valószínűleg előre tudta, hogy a terepet ő uralja majd, ezért is vállalkozhatott a beszélgetésre.

Általános témák, amikre Pásztornak kész válaszai voltak

Adta magát a téma, hiszen Pásztor a múlt hét végén tárgyalt Magyar Péterrel, Magyarország leendő miniszterelnökével, ezért a műsorvezető először erről kérdezte.

A VMSZ elnöke itt elmondta, hogy “a pénteki személyes találkozó egy óra húsz percen át tartott. Helyenként kemény, őszinte és nyílt beszélgetés volt”, de az már nem derült ki, hogy miért volt kemény, mit rótt fel pontosan a VMSZ-nek Magyar Péter, esetleg szabott-e feltételeket.

Pásztor Bálint stratégiát váltott, és retorikai szinten proaktív módon viszonyul a magyar-magyar kapcsolatokhoz, valamint a Vajdaságon belüli párbeszédhez

Ehelyett Pásztor közölte, hogy beszéltek az intézményrenddszerről, meg, hogy “a VMSZ a magyar közösségnek az egyetlen parlamenti pártja.” Végül azt mondta, megkérdezte Magyart, egyetérthetnek-e abban, hogy az új magyar kormány és a VMSZ közösen tevékenykedik majd a magyar közösségért, amire Pásztor szavai szerint Magyar “igennel válaszolt”.

Mindez természetesen nem zárja ki, hogy a leendő magyar kormány esetleg majd az ellenzéki pártokkal, formálódó civil kezdeményezésekkel is tárgyaljon.

Viszont felmerül a kérdés, hogy ha Magyar mindenkivel asztalhoz ülne, mi lesz például a Vajdasági Magyar Plénummal, amelynek “etikai minimuma” van, és Surányi a műsor végén feltételeket is szabott a VMSZ-nek: akkor hajlandóak tárgyalni, ha felszabadítják a vajdasági magyar sajtót és megszakítják a koalíciót a Szerb Haladó Párttal.

Pásztor természetesen elutasította, hogy bármilyen feltételeket szabjanak egymásnak. Surányi Zoltán, a Pásztor-Magyar találkozó kapcsán azt mondta, szerint az azokról szóló beszámolók úgy néztek ki, mintha nem is ugyanabban az időben és helyen lett volna a beszélgetés.

Majd felhozta Vojislav Šešeljt, akit szerinte Pásztornak meg kellene győznie arról, hogy „mik a vajdasági magyarság érdekei”. Pásztor nem értette, hogy jön ide Šešelj, aki szerinte marginális politikai szereplő (korábban még fogatlan oroszlánnak, sőt, fogatlan tengerimalacnak nevezte őt a Szabadkai Magyar Rádió műsorában).

S megmondjuk őszintén, mi sem tartjuk szerencsésnek, hogy Surányi éppen ezzel kezdett. Ennél sokkal fontosabb és közérdekűbb témák is lettek volna, de…

Alig tudtunk meg valamit a Vajdasági Magyar Újrakezdésről

A műsor egyébként kiváló alkalom lett volna arra, hogy Surányi részletesen bemutassa a Vajdasági Magyar Újrakezdés platformot – akár név szerint azt a 27 embert, akik úgy döntöttek, vállalják, hogy egy széleskörű összefogás mentén alternatívát kínáljanak azoknak, akik nem tudnak azonosulni a Vajdasági Magyar Szövetség politikájával.

Surányi a műsorvezető kérésére elmondta, hogy megalakult egy olyan együttműködés, amely a nemzeti tanácsi választásokon indul majd.

Surányi Zoltán elégé szerencsétlenül indította a beszélgetést, azzal a kijelentéssel, hogy negyven évig a kamera másik felén volt, és most is jobban szeretne ott lenni. Úgy gondoljuk, hogy a VMP elnöke pontosan mérte fel a saját helyzetét azzal kapcsolatban, hogy hol lehetne nagyobb hasznára a közösségnek (Forrás: Napjainak, Vajdasági Televízió)

“Szeretnénk bekerülni a nemzeti tanácsba és képviselni azoknak a véleményét, akik eddig kiszorultak. Konkrét programunk van, ez a nemzeti tanácsi választásokra koalíció, a köztársaságira nem.”, magyarázta Surányi, de a konkrét program bemutatására már nem került sor.

Surányi nem ragadta meg az alkalmat, hogy érvekkel támassza alá, hogy szerinte miért volt szükség ennek a platformnak a megalakítására, pedig minden bizonnyal lett volna lehetősége erre.

Kapcsolódó cikk

VMÚ: ellenzéki összefogás van alakulóban a Vajdaságban

Pásztor viszont ettől a kérdéstől kezdve teljesen átvette “az irányítást”, és a kérdésre, miszerint valós politikai ellenfelet lát-e a Vajdasági Magyar Újrakezdésben azt mondta, hogy a vajdasági magyarok döntik majd ezt el.

„Ha a VMÚ úgy pozicionálja magát, hogy a VMSZ ellenfele és minden ellenfelet komolyan veszünk, én csak azt nem értettem, hogy miért nem kezdeményeztek párbeszédet a VMSZ-szel. Nem gondolom, hogy olyan nagyon sokan lennénk, hogy széthúzzunk. A VMP most azt kommunikálta, hogy a VMP visszavonul. Ehelyett azt látjuk, hogy a VMP kommunikál továbbra is, a VMÚ pedig nem kommunikál. Én magam vagyok összezavarodva, hogy akkor kivel kell tárgyalni. Azt gondolom, hogy talán nem lenne káros, hogy egy asztalhoz ülnénk, megnézni mik azok a programpontok, amikben egyetértünk.”

Surányi viszont elszalasztotta a lehetőséget, hogy határozottan és érvekkel reagáljon Pásztor felvetéseire, ami hatalmas öngól, akár a VMP-nek, akár a VMÚ-nak is, főleg miután Pásztor nem lőtt mellé, a Vajdasági Magyar Újrakezdés valóban alig aktív a megalakulása óta – de adjunk még nekik időt, hogy változtassanak ezen.

A támogatások szétosztásáról is csak a dobálózás ment

A Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. Támogatásai kapcsán, amiről a BALK is írt, és a Szabad Magyar Szó pedig cikkrosozatot készített, a VMSZ elnökének megint túl sok ideje volt arra, hogy elmagyarázza: “ez a nagyon kiterjedt, sokrétű, vajdasági magyar intézményrendszer rendes éves működése támogatásának egy része”, nincs benne semmi rendkívüli vagyis nincs itt semmi látnivaló.

Surányi ugyan felsorolt néhány esetet – mint a TSC labdarúgó-klub, amely 2,5 millió euró támogatást kapott: ezzel kapcsolatban végül, a “vita” hevében végül csak annyit tudott mondani, hogy nem akar megismerkedni a klubtulajdonos Zsemberi Jánossal, és “nem érdekli a foci”.

Mindenféle értelemben lejtett a pálya, Pásztor kenterbe verte Surányit, miközben folyamatosan belekotyogott a bizonytalankodó beszélgető partner szavaiba. A műsorvezető sem volt a helyzet magaslatán, ezért Pásztor néha-néha átvette tőle a moderátor szerepét (Forrás: YouTube)

Ezzel szemben Pásztor valóban sokkal felkészültebb volt, kívülről tudja a támogatott intézményeket és rendezvényeket, Surányi viszont csak kotorászott a papírja között, konkrétumot viszont keveset tudott mondani.

Pásztor a műsor alatt egyébként többször nekiszegezte Surányinak a kérdést, miért nem kezdeményeztek párbeszédet, erre Surányi sajnos ismét olyasmivel magyarázta ezt, ami valóban nem fedte a valóságot. Mégpedig, hogy a VMSZ jelenlegi elnöke „picsogókórusnak minősítette az ellenzéket, és a VMP-t is”.

Pásztor megcáfolta Surányit, miszerint a „picsogókórus” kifejezés nem tőle származik és nem is alkalmazta soha. Ebben Pásztornak igaza van, hiszen a kifejezés megboldogult Pásztor Istvántól származik, utódja a műsorban azt mondta, „nem szokott plagizálni”.

Pásztor emellett sorra magyarázta, miért nincs igaza Surányinak a TSC Akadémia kapcsán, ahol a VMSZ elnöke szerint több száz kisgyerek rúgja a bőrt, valamint a Ringató foglalkozás kapcsán, amit Vajdaság több településén tartanak.

Az Agenda „segít a VMSZ-nek”

A műsorvezető a támogatásokról szóló témakörben rákérdezett az Agenda Polgárok Egyesülete működésére, amely kapcsán Pásztor elmondta, az Agenda egyesület egy civil szervezet, a VMSZ székházában van két évtizede.

Kapcsolódó cikk

VMSZ-közeli egyesület eurómilliókat kapott a BGA-tól

„Mindig a VMSZ ügyvezető alelnöke volt az elnök az egyesületben. Amikor ez megszűnt, azóta is Pál Károly az elnök. Szakmai programok, és nemzeti ünnepek megünneplésénél segédkezik a VMSZ-nek, 15 terepi munkatársa van, a VMSZ székházában ingyen és bérmentve tartózkodnak. 2006-tól errefelé minden évben normatív működési támogatást kapott ezekre a tevékenységekre, hogy ez így lesz-e a jövőben is, ennek eldöntése a magyar kormány szuverén joga.”

Itt azonban nem kellett volna megállni az Agenda kapcsán, lett volna lehetősége Surányinak és a műsorvezetőnek is kellemetlen kérdéseket feltenni Pásztornak, hiszen a kérdésre, miszerint van-e erről nyilvánosan elérhető dokumentum, hogy az Agenda miket szervezett, Pásztor rávágta, hogy természetesen van, és ezzel le is zárt a témát. Surányi hozzá sem szólt, nem rendelkezett háttérinformációkkal, Pásztoré volt a terep.

A levélszavazatok kapcsán is Pásztor volt a meggyőzőbb

Surányi a levélszavazatok kapcsán annyit tudott mondani, hogy az visszaélésre adhat okot, majd kijelentette, hogy az azért levélszavazás és „nem CMH szavazás, nem falugazda szavazás. A szerb posta kell hogy kivigye, és vissza. Senki nem kiskorú, senki nem írástudatlan.”, mondta.

Beszélgetés közben viszont több alkalommal is CHM-et mondott, CMH helyett, ekkor Pásztor minden esetben kijavította, ezzel is gyengítve „ellenfele pozícióját”.

Kapcsolódó cikk

Mi lesz veled, VMSZ? Pressburger Csaba cikkéről

Pásztor kiemelte, hogy arról, hogy esetleg módosítsák a levélszavazás lebonyolítását a magyar országgyűlés dönthet.

Surányi arról is beszélt, hogy szerinte nem kellene a határon kívüli pártoknak a magyarországi kampányban részt vennie.

„Nem kell beszédet tartani egy magyar városban egyik párt oldalán, a szavazás napján. Ez nem volt etikus. Nem jó, hogy az ember a süllyedő Titanicra vesz jegyet, még akkor sem, ha a vesztésre álló párt sokat tett a vajdasági magyarságért. A pénz nem a Fidesz pénze, a magyar adófizetők pénze volt”, mondta a VMP elnöke.

Pásztor ekkor megkérdezte Surányit, hogy a VMP pártatlan volt-e? Azt kommunikálta-e, hogy a magyar emberek döntsék el, vagy nem mondták meg, hogy kit tartanak támogatandónak. De én úgy emlékszem, hogy kiálltak a TISZA párt mellett…, tette hozzá Pásztor – és megjegyezzük – ebben is igaza volt.

A műsor végén Pásztor megkérte Surányit, mondja a szemébe, hogy kolostorba kellene vonulnia és vezekelnie a bűneiért, mert ilyesmiket írt a VMP oldalán.

„Legyünk őszinték: mi a VMSZ részéről a VMP ellen egy mocskolódó közleményt, negatív kommentet nem írtunk. A VMP oldalára pedig ilyen szövegek kerülnek megfogalmazásra. Továbbra is azt mondom, a sértések ellenére üljünk le, beszéljünk, hogy legyen magyar jövő Vajdaságban” – mondta Pásztor.

Surányi azzal védekezett, hogy figuratíve szánta a kolostort, miszerint megbánhatná a vezetőség, hogy téves lóra tett.

A műsor végén érintőlegesen beszéltek a vajdasági magyar sajtó helyzetéről is. Surányi szerint a függetlenség hiánya a legnagyobb probléma, és minden ellenzéki csoportosulást kizártak azok, akik a VMSZ ellenőrzése alatt vannak. Pásztor Bálint azt mondta, ő egy politikai párt vezetője, nem az ő dolga szerkeszteni és véleményt mondani se.

Azt viszont tudjuk, hogy talán Pásztor személyesen nem tesz ilyet – bár ebben sem vagyunk biztosak, de tény, hogy felesége rendszeresen, akár nyilvánosan is véleményt formál arról, hogyan tudósítanak bizonyos médiumok, és szerinte mi lenne az elvárható, pozitív hangvételű, nemzeti újságírás lényege.

Ezt ecsetelte egyébként a legutóbbi Magyar Nemzeti Tanácsi ülésen is, de nyilvánosan is, a Magyar Szó Facebook-oldalán, ahol nem volt elégedett azzal, amit az újságíró idézett a beszédéből.

Summa summarum, nincs könnyű helyzetben a változást igénylő és óhajtó vajdasági magyar közösség. A VMSZ egyelőre joggal érzi, hogy monopolhelyzete megingathatatlan, Surányi televíziós szereplése pedig csak megerősíthette ebben.

Az egyelőre még csak formálódó ellenzéki tömb lábon lőtte magát, de ebből még fel lehet épülni. Az biztos, hogy fiatalítania kell a Vajdasági Magyar Plénumnak, vagy Újrakezdésnek, akárhogy is hívjuk.

S még inkább módosítania kell a retorikáján. Sértődöttségből, támadásokkal, politikai ellenfelünk „kiröhögésével”, az „ellenfél megalázásával” sokra nem megyünk. Ezt a stílust már ismerjük…