Mi lesz veled, VMSZ? Pressburger Csaba cikkéről

A kényelmes hatalom vége és a túlzott hűség következményei

A VMSZ eddigi kényelmes pozíciója – amelyben két autoriter rezsim szövetségeseként szűk körben dönthetett a vajdasági magyarok életének minden kulcskérdéséről – végérvényesen a múlté.

A Magyarországon lezajlott választások tektonikus változásai nemcsak az ország határain belül éreztetik hatásukat, hanem azon kívül is – többek között a szomszédos államokban élő magyarokra nézve.

A magyar kisebbségi pártok ugyanis a teljes kampány során fenntartás nélkül támogatták a Fideszt, közülük is a leghűségesebb a Vajdasági Magyar Szövetség (SVM) volt. A párt és vezetésének további sorsa most nagyrészt Magyar Pétertől, a leendő miniszterelnöktől függ.

Ez a megállapítás Pressburger Csabától származik, a Radar belgrádi hetilap és hírportál hasábjairól. Pressburger vajdasági magyar költő és újságíró, akit mostanában a publicisztika szippantotta be. Nevén nevezi a dolgokat egy olyan térségben, ahol azt autoriter rezsimek és diktatúrák jönnek-mennek, ezért az ilyesmi nem mindig nyerő, ugyanakkor nagyon tisztelendő hozzáállás. Véleményét nem csak írásban foglalja össze, hanem az Észverés podcastban is rendszeresen kifejti.

Pásztor szerint Magyar Péter kuruzsló

Pressburger azzal kezdi a cikkét, hogy idézi Pásztor Bálintot, akinek nyilvánvalóan nem esett jól egyik kenyéradó gazdájának a kibukása a politikai életből.

„Ha valamilyen problémánk van, ha egészségügyi gondokkal szembesülünk, biztosan nem kuruzslóhoz fordulunk, hanem tapasztalt orvoshoz” – mennydörögte Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke a Fidesz kampányzáróján. Másnap este azonban kijózanító pofon érkezett: a „kuruzsló” Magyar Péter és pártja, a Tisza kétharmados többséget szerzett a magyar parlamentben.

A szerbiai nézők láthatták a csalódottság és kétségbeesés keverékét Pásztor és Kovács Elvira arcán, amikor az N1 riportere megpróbálta kommentárra bírni őket, miközben távoztak a Fidesz választási eredményvárójáról.

Kovács Elvira végül annyit mondott, hogy „az eredméynek ismertek”, Pásztor Bálint annyit sem

„Mi lesz most, VMSZ?” – tették fel sokan a kérdést. Hiszen az a párt, amely a vajdasági magyarok egyetlen parlamenti képviselője, amely teljes mértékben uralja a vajdasági magyar közéletet, és amely a sorsát a lehető legszorosabban kötötte a Fideszhez, Szerbiában pedig a Szerb Haladó Párthoz, hirtelen teljesen új, számára meglehetősen kilátástalan helyzetben találta magát.

Balkosan” fogalmazva azt is mondhatnánk, hogy anya nélkül maradt, de az apja alatt is igencsak inog a talaj, Aleksandar Vučić viszont azáltal még tartja magát, hogy belever az ellen tüntető fiatalokba, ami miatt még súlyosabb sors vár rá, mint amilyenben a Fidesz részesült.

Csoda (nem) történt

Tizenhat évvel ezelőtt, amikor a Fidesz először aratott fölényes győzelmet a választásokon, és egyik első lépéseként lehetővé tette a határon túli magyarok számára az állampolgárság megszerzését, cserébe teljes lojalitást várt el a magyar kisebbségi szervezetektől. Ez azt jelentette, hogy a Vajdasági Magyar Szövetségnek is fel kellett adnia a magyarországi politikai szereplőkkel szembeni egyenlő távolság elvét, és egyfajta hűségesküt kellett tennie a Fidesz mellett. Sokáig, amíg a magyar ellenzék gyenge és szervezetlen volt, ez a stratégia nem járt különösebb kockázattal – írja Pressburger. Ez a rövid összegzés némileg pontatlan, ami a rövidségnek tudható be, de végeredményben mégis csak pontos.

Kapcsolódó cikk

Orbán és Vučić átvette a Pásztor-díjat, majd ettek egy burekot

A Radarban megjelent cikk szerzője megjegyzi, hogy amikor két évvel ezelőtt megjelent Magyar Péter és a Tisza Párt, amely teljesen felforgatta az erőviszonyokat az ellenzéki térfélen, és választásról választásra a Fidesz egyetlen valódi kihívójává nőte ki magát, Pásztor Bálint pártjának lehetősége lett volna alkalmazkodni az új körülményekhez: legalább informális csatornákon kapcsolatot építhetett volna a Tiszával, enyhíthette volna a „örök szövetség” retorikáját a Fidesz irányába – de ezt nem tette meg.

Épp ellenkezőleg: a szerző szerint a vallásos buzgalommal követte a magyarországi kormánypárt minden lépését, a legmagasabb szinten képviseltette magát rendezvényeiken, aktívan kampányolt a Fidesz mellett Vajdaságban és a közösségi médiában is, miközben a Tiszáról kizárólag negatív kontextusban beszélt, gyakran gúnyolva és nyíltan támadva annak ötleteit és vezetőit.

Bár a releváns közvélemény‑kutatások hónapokkal korábban egyértelműen a Tisza fölényét mutatták, Pásztor és munkatársai mindent a Fidesz győzelmére tettek fel. Pásztor még a Facebookon is megosztotta saját szavazólapjának fényképét, amelyen jól látszik, hogy a Fideszre szavazott – amire Magyar Péter csak annyit reagált: „szégyen”. Hogy Pásztor a csodában hitt, vagy egy jól megszervezett választási csalásban – máig nem világos.

Új időknek új dalai

Három nappal a választások után – folytatja Pressburger – a VMSZ megváltoztatta a hangnemet. Pásztor már arról írt, hogy „a hétfői sajtótájékoztatója alapján Magyar Péter elnök úr részéről reális esélyt lát arra, hogy az anyaország új kormányával közös alapokra helyezik az együttműködést”, és bejelentette, hogy hamarosan személyesen is „tárgyalni” fog a leendő miniszterelnökkel.

A találkozó hírét Magyar is megerősítette, ám egy érdekes megfogalmazásbeli különbséggel: ő a Facebookon azt írta, hogy meghívta Pásztort Budapestre, hogy „tájékoztassa” a Tisza leendő kormányának nemzetpolitikai irányvonaláról.

Már ebből a szóhasználatból, valamint a Tisza programjából is sejthető, hogy a Vajdasági Magyar Szövetség eddigi „helytartói” pozíciója megszűnhet, vagy legalábbis jelentősen meggyengülhet. Eddig ugyanis éppen a Vajdasági Magyar Szövetség rendelkezett kizárólagos ellenőrzéssel a Magyarországról érkező támogatások elosztása felett, szigorúan pártalapú kritériumokat alkalmazva, és kizárva mind a civil szektort, mind azokat a szakembereket, akik nem tartoztak a párt köréhez.

Ez vonatkozik a Szerbiában futó úgynevezett gazdaságfejlesztési programokra is, amelyek keretében az elmúlt tíz évben mintegy 250 millió eurót osztottak szét – és ennek több mint a fele mindössze egy tucat vajdasági oligarchánál landolt.

Három forgatókönyv

Pressburger szerint sokan tartanak most attól, hogy az előzmények dacára, vagyis a VMSZ eddigi feltétlen Fidesz-hűsége ellenére létrejöhet mégis egy Pásztor–Magyar paktum, amely bizonyára kényelmes és problémamentes megoldás lehetne az új magyar kormány számára, ha nem akarna sokat bíbelődni a vajdasági magyar közösségen belüli egészségtelen viszonyokkal.

Kapcsolódó cikk

A fel nem robbantott gázvezeték és a madárlátta bomba esete

Ez azonban a Tisza hitelességét vonná kétségbe, hiszen a programjában ígéretet tett arra, hogy a támogatásokról a jövőben nem politikai alapon születnek majd a döntések, hanem széleskörű egyeztetések és kerekasztal-tárgyalások révén, vagyis a kisebbségi társadalmak szélesebb rétegeinek (civilek és független szakértők) bevonásával.

Másfelől nem indult túl jól a Magyar-Vučić viszony sem: a leendő magyar miniszterelnök a múlt hétfői nemzetközi sajtótájékoztatóján arra utalt, hogy hamis zászlós műveletnek tűnik számára az állítólagos támadási kísérlet a Magyarkanizsa községben húzódó gázvezeték ellen, és hogy nagyjából sejti, ki a „keresztapja” Vučić, Orbán és Fico nagy barátságának, a szerb népnek pedig azt üzente, hogy „merítsen erőt” a magyarországi választásból. Minderre pedig a szerb elnök meglehetősen dühösen és sértődötten reagált.

És mivel Pásztor Vučićnak is hű harcostársa, nehezen képzelhető el, hogy Magyar teljes mértékben megbízzon benne.

Pressburger szerint felvetődött az is lehetőségként, hogy a Fidesz csúfos vereségét követően a VMSZ vezetőségének le kellene mondani, hogy a párt tiszta lappal induljon, és kiépülhessen a bizalom az új magyar kormány irányában, ám ehhez arra volna szükség, hogy a párton belül is legyenek Pásztorral elégedetlen trónkövetelők, ilyesmi azonban nem látszik egyelőre.

Kapcsolódó cikk

Pásztor Bálint megint összefeküdt a fogatlan tengerimalaccal

Nem kizárt persze az sem, hogy a Tisza teljesen ignorálja a VMSZ-t, amíg az nem „tisztul meg”, és az együttműködést más, most formálódó vajdasági magyar civil szerveződésekkel és minipártokkal kezdi meg. Ennek viszont az alternatív vajdasági magyar szcéna erőtlensége szab gátat. Szinte a semmiből kellene hirtelen felépíteni valamit, ami a VMSZ-nek opponálhatna.

A legvalószínűbb forgatókönyv, hogy a VMSZ-t mint a vajdasági magyarok egyetlen parlamenti mandátummal is rendelkező pártját rákényszeríti Magyar, hogy nyisson a civilek és a VMSZ-t kritizáló értelmiségiek irányába, bevonva őket is a politika alakításába, egyúttal folyamatos nyomás alá helyezve a szerbiai magyarok pártját, hogy mielőbb vesse alá magát a belső reformoknak.

De van itt még egy nagy enigma, ami nem fejthető meg a Tisza Párt vezetőinek eddigi nyilatkozataiból: hogy mennyire fognak nyíltan a szerbiai ellenzék és elsősorban az egyetemista mozgalom mellett kiállni, vagy úgymond pragmatikus viszonyra törekszenek-e inkább a regnáló szerb rezsimmel.

Akárhogy is alakul, a VMSZ eddigi kényelmes pozíciójának – amikor két autoriter rezsim csatlósaként élet és halál ura lehetett a vajdasági magyar kisebbség ügyeiben – vége van.

További lehetőségek

A sokadik lehetőség – amit az idézett cikk szerzője nem vizsgált – hogy mindenféle szerbiai előnyökért cserébe a VMSZ összenő a Szerb Haladó Párttal, és annak kisebbségi szervize lesz, kirakatként szolgálva mindenféle nemzetközi összehasonlításokhoz.

Kapcsolódó cikk

A Balkán rövid memóriája, Ratko Mladić hosszú árnyéka

Ennek az lenne az ára, hogy tovább csökkenne a magyar autonóm politikai mozgástér, és bekövetkezne a közösségi legitimáció végső eróziója. Ez rövid távon stabilitást, hosszú távon viszont kiüresedést hozhat.

Pressburger arra sem tért ki, hogy Pásztor Bálint „tökös magyarként” borítja az asztalt, és szembeszáll Vučić keresztapukával – ami a legkevésbé valószínű, ennek ugyanis az lenne a következménye, hogy a magyarok megregulázásaként elkezdődnének a magyarverések, ahogy az gyakori volt abban az időben, amikor a VMSZ még nem sorakozott fel a szerb haladók (és a fogatlan szerb radikálisok) mögött.

Megfélemlítésre utaló jelek pedig máris vannak, például a Cservenák Péter lakásajtajára festett „Ratko Mladić hős” jelmondat által, miközben a szerb háborús bűnös éltetése máshol is hasonló módon folyik a Vajdaságban, legutóbb pedig a magyarok picsákká degradáló felirat jelent meg a szabadkai Szent Teréz-székesegyház közelében, ami jócskán több mint barátságtalan gesztus.

A magyarokat sértő feliratról április 23-án számolt be a Vajdasági Televízió hírportálja