Drónok, dollárok és erkölcsi turbulencia

Gyilkológépek exportváltozatban: Szerbia izraeli segítséggel száll be a legnagyobb háborús üzletbe

A BIRN és a Haaretz szerint Szerbia úgy döntött, hogy belép a modern hadviselés légterébe, és nem aprózza el: a drónok gyártása területén rögtön lepacsizott az izraeli hadiipar egyik legnagyobb szereplőjével, az Elbit Systems-szel – azzal a céggel, amelyet évek óta kritizálnak világszerte a gázai és ciszjordániai műveletekben játszott szerepe miatt.

Aleksandar Vučić március 7-én ünnepélyesen közölte, hogy hamarosan megnyílik az ország első „nagyon komoly” dróngyára, amely a nagyotmondásra hajlamos szerb elnök szerint a világ „legkomolyabbjai közé tartozik majd” – mert ha már drón, akkor legyen világszínvonalú, még ha a szerbiai helyzet kissé földhözragadtabb is.

Vučić azt is elárulta, hogy a partner izraeli lesz, és hogy a gyár akár már áprilisban elindulhat, csak az izraeli partner nevét felejtette el közölni. Ezt a hiányzó aprócska részletet pótolta a sajtó, amely szerint az Elbit Systems, Izrael legnagyobb hadiipari vállalata a „titkos partner”.

FEGYVERBARÁTSÁG: kitűnően megértik és kiegészítik egymást (Forrás: szerb elnöki Instagram)

A felállás egyszerű: 51 százalék Elbit, 49 százalék a Yugoimport SDPR, amely a szerb állam hivatalos fegyverexportőre és hadiipari integrátora. A profit és a felelősség így elegánsan nemzeti–nemzetközi együttműködésben oszlik meg. A pancsovai Utva repülőgépgyár szakemberei szintén részt vesznek majd a munkában, ami nem véletlen az Utva ugyanis a Yugoimport tulajdonában van.

Az izraeli hadműveletekből profitálnak

Az ENSZ különleges jelentéstevője, Francesca Albanese 2025 júniusában azt írta, hogy az Elbit azon cégek közé tartozik, amelyek profitálnak abból, amit ő „folyamatban lévő népirtásnak” nevezett Gázában, ahol 2023 októbere óta több mint 70 000 palesztin halt meg az izraeli hadműveletek során.

Izrael természetesen ezt kategorikusan tagadja – mert a modern háborúzás egyik alapszabálya, hogy mindenki tagad mindent, ami rosszul hangzik.

Kapcsolódó cikk

Cinkos-e Szerbia százezer palesztin legyilkolásában? – a BIRN és a Haaretz közös vizsgálata

Közben a szerb–izraeli fegyverbarátság szépen virágzik: 2023 óta a szerb export Izrael felé 42-szeresére nőtt, és elérte a 114 millió eurót. Ez mind annak ellenére történt, hogy ENSZ-szakértők inkább azt javasolták, hogy talán mégsem kellene ennyire lelkesnek lenni. A legtöbb üzlet természetesen az SDPR-en keresztül ment — ahol a pénz és a politika kéz a kézben jár.

Vuk Vuksanović, a londoni King’s College oktatója szerint Szerbia egyszerre akar pénzt és technológiát, Izrael pedig egy kényelmesebb gyártási hátországot, távol a folyamatos konfliktuszónától.

Szerbia közben tovább egyensúlyoz a geopolitikai szférában, miután egyre világosabb, hogy bizonyos irányok fontosabbak, mint mások. Izrael például a belgrádi kormányzat szemében egyfajta gyorsítósáv a Fehér Ház felé.

Ahogy Vuksanović fogalmazott: a kormányzó elit fő célja a hatalmon maradás, és ehhez nem árt elkerülni az összeveszést az amerikaiakkal, különösen egy olyan világban, ahol Trump ismét elkezdte rendezgetni a globális felállást.

Drónok mindenhol

A BIRN által megismert dokumentumok szerint a gyártást Šimanovciba tervezték, Belgrádtól 30 kilométerre, egy Pink Media Grouphoz köthető létesítménybe. Erre a Pink azonnal reagált: nem, nem és nem.

Kapcsolódó cikk

Szerbia fejlett tüzérséget és drónokat vásárol az izraeli Elbit Systemstől

A közlemény szerint a tulajdonosnak, Željko Mitrovićnak és a Pink Media Groupnak semmi köze a projekthez, nem tárgyaltak, nem egyeztek meg, nem adtak bérbe semmit — röviden: nem ők házasodnak össze az Elbittel sokadik feleségként.

A tervek viszont ettől még élnek: két drón készülne. Egy rövid hatótávú, nagy teherbírású forgószárnyas, és egy fejlettebb, gyorsabb, hat kilométer fölé emelkedő modell. Ez teljesen összhangban van az Elbit portfóliójával és a szerb igényekkel.

Egy bennfentes szerint az utóbbi még a szerbiai által gyártott Pegaznál is komolyabb: magasabban repül, tovább marad levegőben, és nagyobb autonómiával működik. A projekt lényege nem is a vas, hanem a tudás: technológiatranszfer, amelybe szerb mérnökök most beszállnak.

A gépek és amit jelentenek

Az Elbit közben továbbra is jól keres az izraeli hadsereggel kötött szerződéseken, de a kritikák sem csitulnak. Az ENSZ egyik jelentése szerint a vállalat olyan technológiák fejlesztésében vesz részt, mint a megfigyelőrendszerek, arcfelismerés, városi hadviselés és célzott likvidálások – olyan rendszerek, amelyeket a gyakorlatban palesztin területeken tesztelnek.

A jelentés külön kiemeli azokat a drónokat, amelyek a Gáza feletti bombázások során együtt dolgoznak a harci repülőgépekkel: figyelnek, adatot gyűjtenek és célpontot jelölnek ki.

Kapcsolódó cikk

Csúcsot döntött a szerbiai lőszerexport Izraelbe

Az olyan intézményekkel való együttműködés révén, mint a Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT), „az Izrael által használt drónokat automatizált fegyverrendszerekkel látták el, és képessé tették őket a rajban való repülésre”.

„A drónok, a hexakopterek és a kvadrokopterek mindenütt jelen lévő gyilkológépekké váltak a Gázai övezet feletti égbolton” – áll a jelentésben.

Közben az ENSZ egy független vizsgálóbizottsága tavaly szeptemberben arra jutott, hogy Izrael népirtást követ el Gázában, több tízezer civil áldozattal és masszív pusztítással. A bizottság nem finomkodott: felszólította az államokat, hogy vonják felelősségre a tetteseket.

Navi Pillay, a bizottság akkori elnöke úgy fogalmazott: amikor a népirtás jelei egyértelműek, akkor a tétlenség maga is bűnrészesség, vagyis aki nem csinál semmit, az is csinál valamit.

Korábban, 2024 januárjában a hágai Nemzetközi Bíróság is felszólította Izraelt, hogy akadályozza meg a népirtás lehetőségét egy Dél-Afrika által indított eljárás nyomán. A végső ítélet? Évek múlva. Addig marad a jogi lebegtetés. Izrael mindeközben tagad következetesen, reflexből, intézményesen.

Új vevő a piacon: Belgrád bevásárol

A Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) szerint az Elbit Systems nem valami garázscég, hanem Izrael vezető fegyver- és haditechnikai gyártója – ezért amikor Szerbia vásárol, akkor nem valami encsem-bencsemet vesz, hanem megrendeli szinte az egész katalógust.

2024 elején Szerbia 335 millió dollárért vett PULS tüzérségi rendszereket és Hermes 900 harci drónokat. Augusztusban jött a következő szint: egy 1,6 milliárd dolláros szerződés drónokra, rakétákra, elektronikai hadviselési rendszerekre és mindenre, ami egy modern hadsereg étlapján szerepel.

Kapcsolódó cikk

Szerbia öngyilkos drónokat és elektronikai hadviselési rendszereket vesz Izraeltől

A BIRN szerint a történet nem itt kezdődött: a belgrádi Edepro már korábban is szállított katonai technológiát az IMI Systemsnek, amely 2018 óta az Elbit része. A lánc zárt. A pénz körbejár.

A Jerusalem Post szerint az Elbit ma már a tel-avivi tőzsde legértékesebb vállalata, miközben a kritikák záporoznak, az üzlet dübörög.

Az Elbit 2024-ben 7,9 milliárd dolláros bevételt ért el — 16,3 százalékos növekedéssel. A háború nemcsak rombol, hanem termel is. Az idei szerződések tovább hizlalják a mérleget, és a lendületet még az amerikai–izraeli Irán elleni akció is megtolta. A konfliktus Izraelben nem válság, hanem üzleti modell.

Nem mindenki nézi ezt popcornnal

Az AFP szerint Spanyolország tavaly simán visszamondott egy 700 millió eurós szerződést az Elbittel, miután embargót vezetett be az Izraellel folytatott katonai kereskedelemre. Van, ahol a morál még beszámít a képletbe.

Mások kevésbé finomkodnak: a palesztinbarát és Izrael-ellenes „Earthquake Faction” nevű csoport például felgyújtott egy cseh LPP Holdingot, amely az Elbittel működött együtt. Az üzenet egyszerű volt: ha nem lehet megállítani a háborút, akkor megzavarnák egy kicsit.

A cseh hatóságok már elfogták a pardubicei Elbit–LPP fegyvergyár felgyújtásának gyanúsítottjait. A rendelkezésre álló információk alapján három cseh és amerikai állampolgárt tartóztattak le, kettőt Csehországban, egyet Szlovákiában.

A csoport azt állította, hog az „izraeli fegyveripar európai központját” akarták megsemmisíteni. Mindez azt jelzi, hogy az Elbit történő üzletelés is rejt magában veszélyeket, újabb pont ahova biztonsági szempontok alapján ki lehet a szerb hadsereget vezényelni.

Ez azonban nem az első alkalom volt, hogy az Elbit körül elfogyott a türelem.

Norvégia már 2009-ben kiszállt a cégből, mert nem akarta finanszírozni a ciszjordániai falhoz kapcsolódó megfigyelőrendszereket. A pénzügyminiszter akkor egyszerűen fogalmazott: nem támogatják a nemzetközi jog megsértését.

A Danske Bank 2010-ben feketelistára tette a céget. Egy svéd nyugdíjalap is kiszállt. A dán PKA 2014-ben követte őket. A HSBC pedig 2018-ban mondott búcsút, miután az Elbit felvásárolta a kazettás bombákat gyártó IMI Systems-t.

A befektetők tehát jönnek, mennek, a hadipar viszont marad. Most például Szerbia dörgölődzik hozzá az Elbithez. Merthogy a képlet egyszerűbb, mint amilyennek látszik: háború → technológia → üzlet → profit → még több háború. Ez a békeharcos politika lényege.

Gyakran Ismételt Kérdések