Montenegró
A volt montenegrói elnök és családja újabb ügybe keveredettA volt államfő egyetlen fegyvert sem tüntetett fel korábbi bevallásaiban
Az elmúlt hetekben ismét a montenegrói hatóságok látókörébe került a hosszú ideig meghatározó politikai és gazdasági befolyással rendelkező Đukanović család. A volt államfő fegyverei és testvérének kihallgatása két külön nyomozásban is előkerült
Két külön nyomozásban is felbukkant az elmúlt hetekben a Đukanović család neve Montenegróban. Most a volt államfő és miniszterelnök Milo Đukanović fegyverbejelentése körül merültek fel kérdések, miközben testvérét, Aco Đukanović üzletembert egy másik nyomozás keretében hallgatták ki, amiről már mi is beszámoltunk.
A két ügy ugyan elvileg nem kapcsolódik közvetlenül egymáshoz, mégis ismét reflektorfénybe helyezte az egykori politikai vezető családját.
Milo Đukanović fegyverügye
A montenegrói belügyminisztérium adatai szerint Milo Đukanović nevén összesen 12 lőfegyver szerepel a hivatalos nyilvántartásban. Tíz esetben érvényes fegyverengedély tartozik hozzájuk, két fegyvernél azonban az okmányok már 1996-ban lejártak.
Külön figyelmet kapott egy revolver, amelyet a volt elnök 2020-ban kapott ajándékba a montenegrói hadsereg hírszerzési és biztonsági igazgatóságától. A revolver nyilvántartásba vételét azonban csak 2025 januárjában kérte.

Ma nagyszerű találkozóm volt Milo Đukanović montenegrói elnökkel, egy olyan ország vezetőjével, amelynek már az EU tagjának kellene lennie. Montenegró készen áll a tagságra. Gyerünk, lássunk hozzá! – írta az interneten a magyar miniszterelnök 2023. január 12-én, Đukanović április 2-án megbukott (Forrás: X platform, Orbán Viktor)
A belügyminisztérium szerint a kérelmet január 28-án nyújtotta be, a fegyvertartási engedélyt pedig március 7-én adták ki. A döntés előtt a hatóságok ellenőrizték a szükséges feltételeket, például a büntetlen előéletet, az egészségügyi alkalmasságot és a fegyverkezelési jogosultságot.
Az ajándékozásról szóló döntés szerint a fegyvert Đukanović „a katonai hírszerzési és biztonsági szektor fejlesztéséhez nyújtott hozzájárulásáért” kapta.
Az ügy másik érzékeny pontja a vagyonnyilatkozatok kérdése. A korrupcióellenes ügynökség szerint a volt államfő egyetlen fegyvert sem tüntetett fel korábbi bevallásaiban, ezért eljárást indít annak tisztázására, történt-e jogsértés.

Elég csúfos volt az eredmény, 85%-nál ez volt az ábra, a végén még nagyobb volt a különbség, Milo Đukanović csak 41,12%-ot szerzett, a maradék 58,88%-ot Jakov Milatović söpörte be. Ez történelmi léptékű váltást jelentett Montenegróban (Forrás: Screenshot)
Az ügy azért is kap figyelmet, mert a politikus korábban már a hatóságok látókörébe került luxusórái miatt, amiről szintén írtunk. A belügyminisztérium hangsúlyozta, hogy a fegyvertartásra vonatkozó szabályok minden állampolgárra egyformán érvényesek, és a törvény nem tesz kivételt volt államfők vagy más közszereplők esetében.
Az ügyben várhatóan egyre több információ fog napvilágot látni, már csak azért is, mert nem ez az első „fegyverügy” a családban az elmúlt időszakban.
Aco Đukanović és a Đuranović-szál
Eközben egy másik ügyben Milo Đukanović testvérét, Aco Đukanović üzletembert hallgatták ki a podgoricai alapfokú ügyészségen. Đukanović jelenleg egy másik eljárásban elrendelt 30 napos előzetes letartóztatását tölti, amelyről a BALK már beszámolt.
Az ügyben Filip Đuranović neve is felmerült. Đuranovićot még 2025 októberében hallgatták ki egy nyomozás keretében, amelyet a hatóságok az Aleksandar Mijajlović vezette bűnszervezet ellen indítottak.
Kapcsolódó cikk
A CAMORRA ÉS A BALKÁN: Sehova sem lehet eljuttatni a drogot korrumpált állami vezetők nélkül
Đuranović ekkor a montenegrói nemzetbiztonsági ügynökségnél (Agencija za nacionalnu bezbjednost, ANB) dolgozott, és a kihallgatás során a mobiltelefonját is lefoglalták. Aleksandar Mijajlović neve a montenegrói hatóságok szerint egy olyan bűnszervezettel kapcsolatban merült fel, amelyet többek között szervezett bűnözéssel és illegális gazdasági tevékenységekkel hoztak összefüggésbe.
Đuranović nevét korábban Dritan Abazović volt montenegrói miniszterelnök is említette. Abazović azt állította, hogy Đuranović lehetett az Udar nevű portál egyik adminisztrátora.
Az oldal a 2020-as montenegrói parlamenti választások idején jelent meg a montenegrói médiában, és politikai ellenfeleket támadó és lejárató tartalmakat tett közzé, amelyek feltehetően a titkosszolgálattól szivárogtak ki.
Aco Đukanović a kihallgatáson azt állította, hogy Filip Đuranovićot nem ismeri, és soha nem finanszírozott közösségi médiás tevékenységeket. Elmondása szerint a lakásában lefoglalt dokumentumokat egy lezárt borítékban találták a pincében, más fel nem bontott levelek között.
Azt is állította, hogy korábban nem látta ezeket az iratokat, és a borítékot a rendőrök nyitották fel a házkutatás során.
Đukanović hangsúlyozta azt is, hogy soha nem használt közösségi médiát, és nem finanszírozott ilyen jellegű tevékenységet. Hozzátette, hogy minden vásárlását dokumentálja, és közel négy évtizede részletes nyilvántartást vezet pénzügyeiről.
A rendőrség február végén több, a családhoz köthető ingatlanban tartott házkutatást Podgoricában és Nikšićben, ahol dokumentumokat és különböző tárgyakat foglaltak le. Ezeknek a házkutatásoknak az egyik eredménye az újabb ügy.
Meddig húzhatja el a Đukanović család az elszámoltatást?
A mostani fejlemények ráadásul egy olyan időszakban történnek, amikor a Đukanović család neve már korábban is a montenegrói hatóságok látókörébe került.

A nikšići bíróság büntetőtanácsa elutasította Aco Đukanović védőügyvédjének fellebbezését, és helybenhagyta a fegyverek és robbanóanyagok jogosulatlan birtoklása és szállítása gyanújával hozott előzetes letartóztatásra vonatkozó döntést (Forrás: RTCG)
Bár a mostani nyomozások formálisan nem kapcsolódnak egymáshoz, a fejlemények ismét reflektorfénybe helyezték a hosszú időn át meghatározó politikai és gazdasági befolyással rendelkező családot.
Az, hogy ezek az ügyek valódi jogi következményekhez vezetnek-e, vagy csupán a montenegrói politikai átmenet újabb epizódjai maradnak, a következő hónapok vizsgálatai és bírósági döntései során derülhet ki.

