Az emberszabású robotok országa 2035-ig az EU tagja lesz

A „nagy speech” és az atomháború

Szombaton délelőtt egy „emberszabású robot” üdvözölte a Szerbiai Palotában összegyűlt vendégeket, megnyitva ezzel az ország egy évtizedes fejlesztési stratégiájának ismertetését. A humanoid robot a minisztereket, a kivezényelt tisztségviselőket és az újságírókat köszöntötte, és csak ezt követően lépett a pulpitusra a szerb elnök, hogy bemutassa az ország 2030-ig szóló fejlesztési tervét és Szerbia 2035-ig tartó jövőképét.

Miután az ország lakosságát nem lehetett bezsúfolni egy akkora terembe, mint amilyenben a szerb elnök látványos előadását tartotta, ezért a produkciót tizenegynéhány televízió közvetítette, így egy olyan képernyőfüggő társadalomban, mint Szerbia, nehezen lehetett lemaradni a szombat dél körüli szeánszról, amely a himnusz éneklésével kezdődött, de azt nem a robot adta elő, hanem egy rekedthangú művésznő.

Szerbia 2035-ig az EU tagja akar lenni

Vučić elmondta, hogy szerinte Szerbia 2035-ben az Európai Unió tagja lesz, bár nem biztos abban, hogy akkor milyen státusza lesz az Unióban.

„Lesz szavazati jogunk, biztosunk? Nem tudom. De a tagsághoz fel kell gyorsítanunk a reformokat” – mondta Vučić, aki azzal nem foglalkozott, hogy akkor egyáltalán lesz-e még Európai Unió. Aki megéri, az meglátja!

A szerb elnök bemutatta az ország 2030-ig szóló fejlesztési tervét és Szerbia 2035-ig tartó jövőképét (Forrás: Screenshot)

Az ország jövőjéről szólva hangsúlyozta, hogy Szerbiának gyorsabban kell alkalmazkodnia a technológiai változásokhoz.

„Olyan országot látok, amely befogadja a mesterséges intelligenciát, a szoftverek és hardverek, valamint az intelligencia és a munkaerő összeolvadását” – mondta az elnök.

Az emberszabású robotok elnöke

A prezentáció egy külön fejezete a robotikát és a mesterséges intelligencia megtelepítését tárgyalta. Az elnök bejelentette, hogy az első „humanoid robotok” gyára – ahogy ő nevezte – júniusban, de legkésőbb 2026 szeptemberében nyílik meg Szerbiában.

„A gyár Loznicába települ, a pénzverde részeként” – mondta az elnök a mintegy kétórásra sikeredett beszédében. Az viszont nem derült ki, hogy a robotok pénzt is fognak-e majd verni.

Kapcsolódó cikk

A kínai Minth majdnem egymilliárd eurós beruházást tervez Szerbiában

Azt viszont megtudtuk, hogy a gyárat az autóalkatrészeket gyártó kínai Minth működteti majd, amely hatalmas szerb állami szubvenciókat kapott.

Néhány héttel ezelőtt azonban kitudódott, hogy a cég alkalmazottainak egy részét feketén dolgoztatja, jórészt tartózkodási engedély nélkül, amit úgy oldanak meg, hogy a munkásokat gyakran átküldik Boszniába.

„Šabacban kezdjük, Inđijában pedig egy teljes ökoszisztémát hozunk létre a képzés és a robotika számára országos szinten” – tette hozzá Vučić, aki szerint 1000 humanoid robotot és 10 000 robotkutyát gyártanak majd különböző célokra.

Az elnök bejelentette egy „komoly” drónok gyártására szakosodott gyár megnyitását is, ami egy meg nevezett külföldi partnerrel együttműködésben jön létre.

„Április végétől teljes kapacitással fogunk gyártani Szerbia területén” – mondta Vučić, anélkül hogy részleteket közölt volna a befektetőről.

A „nagy speech” és az atomháború

A „nagy speech” során a szerb elnök összehordott hetet-havat. A Közel- és Közép-Keleten dúló háborúról például azt mondta, hogy az amerikaiak megsemmisítik az iráni infrastruktúrát, és hiába bátor nép az iráni, végül úgyis kiderül, ki az erősebb.

A szerb elnök itt hirtelen arról a világjelenségről is említést tett, hogy tektonikus változások álltak be az emberi lelkekben, ezért egyre kevesebben tudják elviselni a vezetőiket, miután elégedetlenek hazájuk geopolitikai helyzetével. Arról nem emlékezett meg, hogy ez őt hogyan érinti.

A szerb elnök közben felment az emelvényre, hogy kiálljon a béke és a stabilitás mellett, ő nyugodtan teheti, nem volt a Béketanács tagja

Szerinte a nagyhatalmak körében lesz a legnagyobb a nyomás, ami még nagyobb összecsapásokat eredményez.

Az egyik ilyen nyomás Vučić szerint az ukrajnai háború lezárására irányul, amely azonban szerinte hamarosan nem ér véget, sőt újabb konfliktusok robbannak ki a világban, amelyek atomháborúba torkollnak.

A szerb Nostradamus ezt így szó szerint nem mondta ki, hanem úgy fogalmazott, hogy ezek a háborúk az emberiség történelmében a legnagyobb áldozatokkal járnak majd, mert olyan fegyverek használatára kerül sor, amelyeket a világtörténelem során eddig csak egyszer vetettek be.

A szerb elnök arról is beszélt, hogy az Európai Unió nem rendelkezik elég kapacitással ahhoz, hogy stratégiai döntéseket hozzon a maga számára, ami a „három grácia” vezetése alatt nem meglepő.

A régi sláger

Vučić tíz pontot mutatott be a következő évtized fejlesztéseire, és bejelentette a bérek és nyugdíjak emelését, valamint az infrastruktúra, az egészségügy, a hadsereg és a rendőrség területén történő beruházások növelését. Az utóbbival kapcsolatban megjegyezte, hogy Szerbia most is két és fél százaléknál többet költ a hadseregére, van amikor ez eléri a GDP öt vagy hat százalékát is.

„A közvélemény nagy része úgy gondolja, hogy azért mutatunk be egy programot 2030–2035-re, mert addig akarunk kormányozni. Nem értik, hogy stratégia nélkül nem lehet sikeresnek lenni” – állapította meg Vučić, kétségbe vonva ezzel a hallgatóság egy részének értelmi képességeit.

Ugyanakkor úgy értékelte, hogy Szerbiában az emberek jobban élnek, mint valaha, de nem élnek jól.

2030-ra kilőnek a nyugdíjak, de mekkora járandósága lesz a robotnak, mire megöregszik?

„Jól élünk? Nem élünk jól. Jobban élünk, mint valaha? Igen” – mondta az elnök, hozzátéve, hogy a szerb állampolgárok ma sokkal többet utaznak, mint 2012-ben, ami nem feltétlenül a jólét mércéje, ha a külföldön dolgozó szerb vendégmunkások ingázásra gondolunk.

Ugyanakkor az alacsony natalitás miatt bírálta a honfitársait. Szerinte ugyanis a demográfiai helyzet Szerbia legnagyobb problémája, és nem azért, mert nem kínálnak elegendő pénzt vagy megfelelő gazdasági feltételeket a családoknak.

„Ahol a legtöbb pénz van, ott állunk a legrosszabbul a demográfia terén, és ott van a legkevesebb gyerek” – jegyezte meg a szerb elnök. Példaként Belgrád leggazdagabb városrészeit, Vračart, Újbelgrádot, az Óvárost (Stari Grad) és a Savski Venac városrészt említette meg, ahol az átlagfizetés 1700 euró, szerinte ez több mint Szlovéniában vagy Horvátországban.

„Meg kellene értenünk, hogy a gyerekeket és a jövőt a házikedvencek elé kellene helyezni az irántuk táplált minden szeretetünk ellenére” – jelentette ki a szerb elnök, aki elnézést kért amiatt, hogy ilyen súlyos szavakat használt, de hát „ő az elnök, és ezért ez joga és kötelessége, viszont nem dolga, hogy mindenkinek tetsszen”.

Az elnök valószínűleg arra nem gondolt, hogy sokaknak nem is tetszik mindez, ami szintén lehet az egyik oka az elvándorlásnak és az alacsony népszaporulatnak.

Amit itt most leírtunk, ezek csak morzsák a „nagy elnöki beszédből”, amelyet végighallgatott a szerencsétlen Đuro Macut miniszterelnök is, aki nem sokat avatkozik a saját dolgába.

Minden előrejelzés szerint az ő helyét veszi át majd Vučić, ha lejár az elnöki mandátuma, és a mostani „magasröptű programbeszédet” az erre történő felkészülésnek kell felfogni, ezért ezzel még foglalkozunk, mert még van benne bőven puskapor.

A cikk elején már jeleztük, hogy a szombati szeánszon a különböző miniszterek és más illetékesek mellett újságírók is részt vettek, de a végén nem jutottak szóhoz, aminek egyébként sem lett volna túl sok értelme, a kormánypárti kollégák ugyanis csak alákérdeztek volna, az ellenzékiekkel pedig leállt volna veszekedni a szerb elnök, mint ahogy azt már számtalanszor láttuk.

A témával foglalkozó első cikkünk végén felmerül a kérdés, hogy mit mondhatnánk a jó két órás ámítást követően: talán csak annyit: kár, hogy a robotblökiknek és a házikedvenceknek nincs szavazati joguk.