Ferenc Ferdinánd ismét szobrot kaphat Szarajevóban?

A Latin hídnál a múlt még mindig nem múlt el

Bosznia‑Hercegovinában fellángolt a vita arról, hogy vissza kellene‑e állítani Ferenc Ferdinánd trónörökös és felesége, Zsófia grófnő szobrát Szarajevóban. A szobor egykor a Latin híd közelében állt, ám 1919‑ben, nem sokkal az első világháború lezárása és a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság megalakulása után eltávolították és megsemmisítették.

A szarajevói városi tanács megszavazta a kezdeményezést

Irfan Čengić (SDP BiH) a szarajevói Óváros (Stari Grad) polgármestere egyértelműen kijelentette, hogy a kerületben nem állítanak újra szobrot az Osztrák–Magyar Monarchia trónörökösének és feleségének.

Bár a szarajevói Városi Tanács a múlt héten megszavazta a kezdeményezést, Čengić szerint a gyakorlatban szinte lehetetlen lenne megszerezni a szükséges engedélyeket, még akkor is, ha teljes politikai egyetértés lenne a kérdésben.

A polgármester arra is felhívta a figyelmet, hogy a városi tanácsosok olyan ügyekben hoznak határozatokat, amelyek nem tartoznak a hatáskörükbe.

Szerinte a tanácsnak inkább a saját feladataival kellene foglalkoznia, például a város szempontjából fontos hidak ügyével, ezeknek a karbantartása a kanton alkotmányos kötelezettsége.

Szarajevó hídjai a Miljacka felett

A szobor visszaállításának ötletét a Bosznia‑Hercegovináért Párt (SBiH) terjesztette elő.

A téma azért is érzékeny, mert Ferenc Ferdinándnak és feleségének a meggyilkolása – a merényletet Gavrilo Princip, az „Ifjú Bosznia” (Mlada Bosna) mozgalom tagja követte el 1914. június 28‑án – az első világháború kitöréséhez vezetett.

Ne a gyilkost ünnepeljék!

A Bosznia‑Hercegovináért Párt szerint elfogadhatatlan, hogy Szarajevóban ma is találhatók olyan jelképek és szimbólumok, amelyek a trónörököst meggyilkoló Gavrilo Principhez kötődnek, miközben – állításuk szerint – nincs hiteles és méltó emlékmű azok számára, akik a merénylet áldozatai voltak.

Kapcsolódó cikk

Trianon 101: kritikai bumeráng, a szerző visszavág

Úgy fogalmaztak, hogy a múltat nem tudják megváltoztatni, de megmutathatják, milyenek is valójában ma, ünneplik‑e a gyilkosságot, vagy megadják a tiszteletet az áldozatoknak.

A Bosznia‑Hercegovináért Párt nem etnikai alapon szerveződő politikai szervezet, és a rendelkezésre álló források alapján nincs hivatalosan rögzített „nemzeti összetétele”.

A párt identitása és politikai profilja kifejezetten unitarista, vagyis az etnikai megosztottságot elutasító, „polgári” alapú Bosznia‑Hercegovinát támogatja.

Princip lábnyoma viszont megvan

A kezdeményezésre reagált a Szarajevó Múzeum is, amely az elmúlt években átfogó projektet dolgozott ki és valósított meg a merénylet helyszínének és emlékezetének megújítására.

Így nézett ki az emlékmű egy korabeli képeslap szerint (Forrás: Internet)

A múzeum közleménye szerint „rendkívül helytelenek és megalapozatlanok” a Városi Tanácsnak azok az állításai, amelyek szerint Szarajevóban a merénylőt dicsőítő jelképek vannak, miközben az áldozatoknak nincs méltó emlékművük.

A közlemény hangsúlyozza, hogy ezek a kijelentések a múzeumot olyan intézményként tüntetik fel, amely „a bűntettet vagy a bűnözőt népszerűsíti”, ami szerintük nemcsak hamis, hanem sértő is a múzeum történészeire, kurátoraira és a Szarajevó 1878–1918 állandó kiállítás készítőire nézve.

A múzeum emlékeztetett arra, hogy a revitalizációs projekt több szakaszban, a történettudomány és a muzeológia szakmai normáinak megfelelően valósult meg. Ennek része volt annak az útvonalnak a megjelölése is, amelyen Ferenc Ferdinánd autója haladt.

A múzeum a merénylet helyszínét pontosan kijelölte, a merénylő lábnyomainak visszaállítását pedig Vojo Dimitrijević művész eredeti öntvénye alapján végezte el, akárcsak annak a pontnak a megjelölését, ahol a trónörökös autója megállt.

A múzeum szerint a kiállítás nem dicsőíti a merénylőt, és nem relativizálja az áldozatok szenvedését, hanem a teljes eseményt a szakmai és etikai elveknek megfelelően mutatja be.

A merénylet emlékére rendezett állandó kiállításnak otthont adó, rózsaszínre meszelt múzeum a Latin hídnál, amely Szarajevó katolikus (latin) negyedéről kapta a nevét (Forrás: BalkanDiskurs)

Hozzátették: munkájuknak köszönhetően ma a merénylet helyszíne világosan, méltóságteljesen van megjelölve, és naponta turisták ezrei keresik fel a világ minden tájáról.

A Városi Tanács döntése a boszniai szerb politikusok körében is visszhangot váltott ki. A boszniai szerb entitás, a Republika Srpska képviselői úgy vélik, hogy Ferenc Ferdinánd és felesége szobrának visszaállítása „világszinten egyedülálló példa lenne arra, hogy egy megszállónak állítanak emlékművet”.

Kelet-Szarajevóban Gavrilo Principet „megszobrosították”

A kilencvenes években dúlt háború előtt Szarajevó multikulturális város volt, az 1000 napos ostrom alatt azonban a város szinte teljesen megsemmisült, multikulturális jellege azonban biztosan visszafordíthatatlanul megváltozott.

A pusztítás nem véletlenszerű volt, célja éppen ennek az identitásnak a megsemmisítése volt, ezért először a kulturális szempontból jelentős helyszíneket pusztították el, ami általában jellemző volt az egész volt Jugoszláviára.

A háború végén Bosznia-Hercegovinát két entitásra osztották fel, ami az 1995-ben aláírt daytoni békeszerződés egyik „eredménye” volt. Szarajevó, mint város is felosztásra került, így ma valójában két város létezik: Szarajevó és Kelet-Szarajevó, mondhatnánk, hogy kettő az egyből.

Szarajevóban, amely Bosznia-Hercegovina és a Bosznia-Hercegovinai Föderáció fővárosa, a lakosság 87 százaléka bosnyák. A „szomszédos” Kelet-Szarajevóban, amely a Republika Srpska entitáshoz került, a többség szerb.

A bosnyákok és a szerbek között az identitás és emlékezet tekintetében teljes megosztottság alakult ki: az egyik legfontosabb megosztó történelmi személyiség Gavrilo Princip, aki ellentétes, sőt ellenséges táborba gyűjti a bosnyákokat és a szerbeket.

Gyerekek, gyertek, próbáljátok ki Princip bácsi csúszdáját! (Forrás: BalkanDiskurs)

A két különböző jellegű emlékmű, az egyik Szarajevóban (Princip lábnyoma), a másik Kelet-Szarajevóban, világosan mutatja, hogy ez a két etnikai csoport hogyan értelmezi eltérően a történelmet, és hogyan törekszik aktívan a megosztottság stabilizálására az ilyen emlékhelyek állításával, mint amilyen a Latin hídnál van, és mint amilyet a kelet-szarajevói szobor jelképez.

A kelet-szarajevói Gavrilo Princip-szobor lakóépületekkel körülvett területen található egy játszótér közelében – gyerekek, gyertek játszatok a merénylőnél, ami biztosítja az erős nemzeti szerb identitás kifejlődését. A több mint két méter magas szobrot csak 2014 júniusában, a merénylet századik évfordulóján avatták fel.

Gavrilo Principnek Belgrádban is van szobra

Gavrilo Principnek a szerbiai fővárosban is van szobra, amelyet jellemző módon a jelenleg is kormányzó haladó párti vezetés állított.

A szobor Belgrád központjában, a Savski venac városrészben áll, rögtön a szerb kormány épülete mellett lévő parkban, amelyet át is neveztek Gavrilo Princip parknak.

Gavrilo Princip szobra Belgrádban, a kép jobb szélén a szerb kormány épületének sarka látható. A szobor a kelet-szarajevói „kiköpött mása”: copy-paste stílusban (Fotó: Varga Szilveszter)

A helyszín szimbolikus: a történeti leírások szerint itt találkoztak és gyülekeztek a Mlada Bosna tagjai, mielőtt Szarajevóba indultak.

A Gavrilo Princip‑szobor 2015‑ös felavatásakor Belgrád polgármestere Siniša Mali volt, aki mostanság több cikluson keresztül a szerb kormány pénzügyminisztere.

A szobrot 2015. június 28-án avatták fel, az ünnepségen több százan vettek részt, jelen volt a szerb elnök is, aki beszédet is mondott. A tisztséget akkor Tomislav Nikolić töltötte be, de a városi szintű döntésekért és a helyszín kijelöléséért a polgármesteri hivatal felelt.

Az itt leírtak jól jelzik, hogy Gavrilo Princip mennyire megosztó személyiség lett, a szerbek tettét a szabadságért folytatott küzdelemként írják le, miközben a bosnyákok úgy emlékeznek rá, mint az első világháborút kirobbantó szerb terroristára.

A szerb politikai és történelmi narratívában Princip tehát szerb szabadságharcos, míg a bosnyák köztudatban terrorista, aki háborúba sodorta nem csak Boszniát, hanem a fél világot. Eléggé kibékíthetetlen az ellentét.