Horvátország az EU Patyomkin-falva? – a bukott állam teóriája

Horvátország lealázása bosnyák félnacionalista módra

Kissé lehangoltan rovom soraimat, azt szerettem volna ugyanis, hogy valamilyen módon kihasználom a péntek 13-át, de sehogy sem állt össze a dolog. A nap nagyobb részét annak reményében töltöttem, hogy majd a bajor fővárosból jön valami alkalomhoz illő horror sztori, de Münchenben továbbra is csak a huzat a nagy.

A nagy légmozgáson kívül arra lettem figyelmes, hogy a szervezők úgy kívánnak Trumppal truccolni, illetve Marco Rubio külügyi államtitkár esetleges rossz híreit ellensúlyozni, hogy meghívták Gavin Newsomot, Kalifornia (demokrata) kormányzóját és Alexandria Ocasio-Cortez szenátort, akivel Trump hadilábon áll, és vice versa.

Már a péntek 13-a sem a régi

A következő kecsegtető hír, ami péntek 13-ai szörnyűségére hajaz, a szomszédból, Olaszországból érkezett. Ennek értelmében a téli olimpiai játékokon részt vevő sportolók nagy bajban vannak, mert kifogyott az óvszer az olimpiai faluban.

A szervezők valami miatt spórolni akartak, és az eddigi szokásos 300 ezer darab helyet csupán 10 ezer óvszert spájzoltak be. Ez a mennyiség három nap alatt elfogyott és most a sportolók, segédszemélyzet ott áll megfürödve, védtelenül.

Szörnyűnek szörnyű, de az óvszer nem robban, nem gyullad ki. Egyedül akkor szokott valós drámai körülményeket produkálni, amikor kilyukad, így hagyjuk talán ezt is.

Ha nincs ló, jó a szamár is

Miután a péntek 13-a projekt szánalmas kudarcot vallott, átnyergeltem magas paripámról egy bosnyák szamárra.

Amint erre a horvát sajtó is lecsapott, Dr. Jahja Muhasilović, a Szarajevói Nemzetközi Egyetem Nemzetközi Kapcsolatok Tanszékének adjunktusa olyan horvátellenes cikket rittyentett geopolitikai elmélkedésnek álcázva, hogy Belgrádban is megnyalták utána mind a tíz ujjukat.

Jahja barátunk, aki doktor is, meg Muhasilović is, valahol a múlt hónap derekán örvendeztette meg a Stav.ba portál olvasóit „Egy bukott állam földrajzi anatómiája: Horvátország esete” című írásával.

Adjunk arcot a gondolatnak: Dr. Jahja Muhasilović egy fiatal bosnyák politikai elemző, aki nem csak a bosnyák orientált Stavban publikál, hanem feltűnik a bosnyák rádiók és televíziók, különösen pedig a bosnyák nemzeti eszméket terjesztő Hayat televízió háza táján (Forrás: Screenshot)

Az esti mese azzal kezdődik, hogy amennyiben megnézzük a Balkán térképét, akkor egy földrajzi anomáliára leszünk figyelmesek. Egy kiflit, a Boszniát körülölelő Horvát Köztársaságot látunk.

Dr. Muhasilović szerint „Horvátország nem funkcionális állam, geopolitikai értelemben; ez egy logisztikai rémálom, történelmi incidens és gazdaságilag életképtelen projekt, amely abban a pillanatban kudarcot vall, amint a birodalmi központból érkező beáramlás megáll – legyen az Bécs, Budapest, Belgrád vagy ma Brüsszel.”

Horvátország az EU Patyomkin-falva?

A doktor úr fejtegetésének középpontjában az a tény áll, hogy Horvátország egyike azoknak az országoknak, amelyek területi értelemben nélkülözik a stratégiai mélységet s ez katonai szempontok mellett közlekedésszervezési szempontok szerint is nehézségeket okoz.

Muhasilović véleménye szerint az A1-es „Dalmatina” autópálya kiépítésének költségei sohasem fognak megtérülni és ez csupán azt a célt szolgálta, hogy „felvarrják” Dalmáciát az ország testére. Szerinte ez kétségbeesett politikai húzás volt, amely az adófizetők milliárdjait egy eleve kudarcra ítélt infrastrukturális projektre pazarolta.

Ehhez csak annyit tennénk hozzá, nyilván teljesen rosszindulatúan, horvát szurkolóként, hogy az A1-es autópálya, amely Dubrovnik után hamarosan eléri a montenegrói határt is, az európai TEN-T (Transzeurópai Közlekedési Hálózat) része, az adriai-jón-tengeri autópálya, illetve a Mediterrán Folyósó tekintetében, s hogy különösen most, a pelješaci híd kiépítése után, élénk forgalom folyik rajta.

A bosnyák szerzőnek a horvát idegenforgalom is csípi a szemét

Jahja Muhasilović meglátása szerint Horvátország turizmusa nem iparág; ez kitermelő gyarmatosítás. Szerinte a partvidék nyáron nem horvát terület, hanem tengerparti Felső-Bajorország.

Itt az árakat az eurózóna elitjéhez igazítják, miközben a helyi lakosság szolgáltató munkaerővé válik, amely néha még egy adag fagylaltot sem engedhet meg magának a saját városában. Ez gazdasági kiszorítás.

A bosnyák politikai elemző a szintén erősen bosnyák érzelmű BIR Rádióban, amely a Boszniai Iszlám Közösség rádiója, a rövidítés is ezt takarja: BIR = Bosnian Islamic Radio (Forrás: BIR rádió)

Split, Dubrovnik és Zadar lakóit száműzték a külvárosi gettókba, míg a történelmi központokat Airbnb szállásokká alakították át. A doktor úr úgy értékeli, hogy „Ez a modell tökéletesítette a turisztikai feudalizmus új formáját. Ahelyett, hogy a feudális úr földjét művelnék, a horvátok a mai modern német vagy osztrák nemesek ágyait vetik meg.

„Az állam nem termel semmit – csupán kiadja bérbe a geográfiát. És mi történik egy olyan nemzettel, amely bérleti díjon él? Elveszíti munkamorálját, elveszíti szellemi kapacitását, és pincérek és szobalányok nemzetévé válik.”

Tovább lépve, Muhasilović megállapítja, hogy Horvátország nem állam, hanem resort, azaz üdülőparadicsom. Az üdülőparadicsomoknak pedig ismét csak szerinte nincs jövőjük, csak idényei.

A továbbiakban nem fogjuk szövegünket dr. Jahja (ez különben a János arab változata) Muhasilović elmésségeivel terhelni, még csak egy fölöttébb zaftos részt emelünk be ide.

Bécsi istállófiúktól a brüsszeli pincérekig: a gazda örök keresése

„A horvát politikai narratíva az „ezeréves álom” mítoszán alapul. De ezzel szemben a valóság az, hogy Horvátország soha nem volt független.

A történelmi minta fájdalmasan világos és nyomon követhető: a magyarokkal kötött Pacta Conventa-tól a Habsburg Monarchián és Jugoszlávián át végül az Európai Unióban – Horvátország mindig keresi a hordozó szervezetet, amely a létét biztosítja.

Korábban írtuk

HAYAT TV: Várhelyi a bővítést alibiként használja, hogy leépítse Bosznia-Hercegovinát

Itt jutunk el a „Habsburg szellemiségtől a brüsszeli póráz szellemiségéig. A kereszténység védőbástyája (Antemurale Christianitatis) egy pszichológiai művelet volt, amellyel a jobbágyokat meggyőzte arról, hogy lovagok.

Valójában mindig is határőrök voltak, mások érdekeinek ágyútölteléke. Régen Ferenc Józsefért haltak meg az oszmánok ellen, ma pedig gazdaságilag véreznek a német bankok és kiskereskedelmi láncok érdekében.

Az a szuverenitás, amit a hazafiak (Hazafias Mozgalom) hirdetnek, nem létezik. A monetáris politikát Frankfurtból, a külpolitikát Washingtonból, az ideológiát pedig Brüsszelből diktálják. A horvát elit csupán helyi menedzser, aki biztosítja az erőforrások békés kizsákmányolását. Itt nincs államiság; csak egy adminisztratív egység működik az adósságok és turisták kezelésére.”

Ezt nem mindenki látja így

Cikkünket azzal zárjuk, hogy még bosnyák körökben sem fogadták osztatlan lelkesedéssel Jahja Muhasilović „őszinte” cikkét. Dr. Mustafa Cerić effendi, volt bosznia-hercegovinai főmufti, illetve ezt megelőzően zágrábi imám, azt mondta, hogy a Horvátországról szóló cikk nyugtalanságot váltott ki benne. De nem Horvátország, hanem a bosnyákok miatt.

Cerić hangsúlyozta, hogy nem vitatkozik azzal, hogy a Bosznia-Hercegovinával szemben alkalmazott horvát politika gyakran kettős mércét mutat. Ezt világosan, érvekkel és illúziók nélkül kell megvitatni.

A 71 éves Dr. Mustafa Cerić effendi, volt bosznia-hercegovinai főmufti azonnal letegezte a Hayat TV podcastjének egyébként valóban szimpatikus műsorvezetőnőjét

Cerić szerint nem elemzés egy szomszédos országot, az Európai Unió- és NATO-tagját „mesterséges képződménynek, „geopolitikai anomáliának” vagy „jövő nélküli üdülőhelynek” nevezni.

A volt főmufti szerint ez egy retorikai ítélet, amely miután nélkülözi a mértéktartást, könnyen haragot válthat ki. A harag pedig nem érv, nem segíti a párbeszédet.

„A bosnyák hagyomány mélyedebb »edeb« beszédkultúrával rendelkezik. Az »edeb« szó méltóságot jelent, még akkor is, ha nem értünk egyet másokkal. Ez azt jelenti, hogy az esetleges kritikát megaláztatás, lenézés szándéka nélkül fogalmazzuk meg. Ebben az értelemben a Horvátországról szóló szöveg többet mond a mi hangnemünkről, mint a szomszédos állami valóságról” – mondta dr. Mustafa Cerić volt bosznia-hercegovinai főmufti.