FAZ: Osmani „Trump jelöltjét” játssza, bármire kész a karrierjéért

A férfi politikusok is lekörözte azzal, hogy karrierje érdekében elvi tartás nélkül cselekszik?

Koszovó elnökét a parlament (Kuvendi) választja meg, és a következő elnökválasztásra ennek a hónapnak vagy a következő hónap elején kerülhet sor, legkésőbb 30 nappal a jelenlegi elnök mandátumának lejárta előtt. Vjosa Osmani 2021. április 4-én lépett hivatalba, mandátuma 2026. április 4-én jár le, tehát az elnökválasztást március 4-e előtt meg kell ejteni.

Hogyan választ elnököt Koszovó?

A koszovói elnököt közvetetten, a 120 tagú parlament választja meg. A folyamat három lehetséges fordulóból áll. Az első fordulóban kétharmados többség szükséges a megválasztásához, azaz 80 szavazat.

Ha az első körben senki sem szerzi meg a kétharmadot, újra szavaznak, itt is legalább 80 szavazat kell. Amennyiben a második kör is sikertelen, a két legtöbb szavazatot kapott jelölt jut tovább. A harmadik fordulóban a győzelemhez már elegendő az egyszerű többség, vagyis 61 szavazat.

Ha a harmadik kör is sikertelen parlamenti szavazást hoz, ami nehezen kivitelezhető, de elméletben előfordulhat, a parlament automatikusan feloszlik, és előrehozott parlamenti választásokat kell tartani. A független Koszovó rövid történetében 2011-ben Behgjet Pacollit, 2016-ban Hashim Thaçit, 2021-ben pedig a jelenlegi elnököt, Vjosa Osmanit a harmadik körben választották meg.

A harmadik körben alkalmazott egyszerű többség biztosítja, hogy ne legyen tartós intézményi válság, de ha még így sem sikerül elnököt választani, a parlament feloszlatása garantálja, hogy a politikai patthelyzetet a választók oldják fel.

Felvetődhet a kérdés, hogy miért nem fordult még elő teljes kudarc. Erre nagyon egyszerű a válasz: a harmadik körben már csak egyszerű többség kell, ami a kormányoldalnak általában rendelkezésére áll. Ráadásul a politikai szereplők tisztában vannak azzal, hogy a sikertelen harmadik kör automatikus parlamentfeloszlatást és előrehozott választást jelentene. Ezt eddig mindenki igyekezett elkerülni, senki sem akarja elveszíteni jól fizető munkahelyét.

Vannak-e már jelöltek?

Jelenleg, 2026 február elején még nincs hivatalosan bejelentett elnökjelölt a koszovói elnökválasztásra. A források szerint a politikai térfél még kivárási játékot űz, és a pártok még nem nevezték meg a jelöltjeiket.

Mivel nem közvetlen elnökválasztásról van szó, a pártok gyakran csak az utolsó hetekben állítanak jelöltet. A jelenlegi helyzetet a sajtó macska-egér játéknak nevezi, mivel a kormányzó Önrendelkezés (Vetëvendosje, VV) és az ellenzék is szinte az utolsó pillanatig taktikázik.

A legvalószínűbb jelölt továbbra is Vjosa Osmani, de ő sem jelentette be hivatalosan, hogy indulna a második ciklusért. Vjosa Osmani elvben független jelölt lehet, a Guxo támogatásával. A Guxo (Merj!) Vjosa Osmani mozgalma, amely nem klasszikus párt, inkább platform, és eddig választási koalícióban működött együtt a kormányzó Vetëvendosje párttal.

A VV-nek továbbra is szüksége lenne rá a stabilitás érdekében, de a párton belüli viszonyok nem egyértelműek. A sajtó szerint Albin Kurti pártja még mérlegeli, hogy Osmani helyett más jelöltet állítson, név azonban nem került nyilvánosságra.

Az ellenzéki pártok egyelőre nem neveztek meg senkit, de a háttérben több név is forog, egyik sem hivatalos.

A jelenlegi elnöknek azonban bizonyára nem jött jól, hogy a Frankfurter Allgemeine Zeitung nem túl barátságos hangot ütött meg. A FAZ szerint ugyanis Osmani Trump jelöltjét játssza, és bármire kész a karrierjéért.

Osmani Trump jelöltje?

Ezt a provokatív címet tette fel a német lap egy friss cikkében, amelynek szerzője korábban is összetűzésbe került a koszovói elnökkel és környezetével.

A Frankfurter Allgemeine Zeitung és Vjosa Osmani közötti nézeteltérés egy konkrét, nagy visszhangot kiváltó cikkből indult ki. A vita lényege Koszovó nemzetközi megítélése, a kormányzati kommunikáció hitelessége, valamint Osmani külpolitikai stílusa körül forog.

A FAZ több alkalommal közölt kritikus hangvételű elemzést a koszovói politikai vezetéssel kapcsolatban. Ezekben a cikkekben a német jobbközép, liberális-konzervatív lap populista retorikával vádolta Osmanit és Albin Kurti miniszterelnököt, azt állítva, hogy a koszovói vezetés szándékosan konfrontatív Szerbiával és a nemzetközi partnerekkel.

Egyúttal bírálta a kormányt amiatt, hogy nem működik együtt kellőképpen az EU-val és az Egyesült Államokkal a normalizációs folyamatban, amiből azt a következtetést vonta le, hogy a koszovói vezetés elszigeteli az országot nyugati szövetségeseitől. Ezek a megállapítások Pristinában nagy felháborodást váltottak ki.

A koszovói elnök szerint a FAZ figyelmen kívül hagyja Koszovó biztonsági helyzetét, nem veszi komolyan a szerbiai destabilizációs törekvéseket, és olyan képet fest, amely aláássa Koszovó legitim törekvéseit a nemzetközi elismerés és integráció terén.

Osmani többször is hangsúlyozta, hogy a koszovói vezetés nem konfrontációt keres, és azzal vádolta meg a FAZ-t, hogy nem érti a szerbiai fenyegetések valós súlyát.

Az újabb bírálat

A cikkek szerzője Michael Martens, aki most azért is bírálta Vjosa Osmanit, mert szerinte eltért az állami érdekek képviseletétől a „Melania” című dokumentumfilm bemutatójának elnökségi megszervezésével.

Martens az X platformon feltette a kérdést, vajon tájékoztatta-e valaha bárki is a távozó, vagy akár újrázni készülő koszovói elnököt, hogy különbség van az állam legitim érdekeinek képviselete és az „önlealacsonyító intellektuális prostitúció” között. Hozzátette, Osmani nem tűnik tudatában lenni ennek a különbségnek.

A FAZ mai cikkében minden bizonnyal az X-en történt szóváltás folytatását érhetjük tetten. A lap azt kérdezi, hogy Vjosa Osmani sikerrel járhat-e azzal a politikai manőverrel, hogy bevitte hazáját a Béketanácsba. Ugyanakkor azt is hangsúlyozza, hogy Koszovó európai kisállamként nehezen engedheti meg magának Washington felbosszantását.

Vajon kit támogatott? Richard Grenell a szerb kitüntetéssel, amelyet Jack Sparrow, vagyis Johnny Depp után második amerikai állampolgárként kapott meg Aleksandar Vučićtól (Forrás: X platform)

A német lap felidézte, hogy Donald Trump első elnöki ciklusa idején az amerikai különmegbízott, Richard Grenell nyíltan megfenyegette Koszovót a Bondsteel bázis bezárásával. Ennek a nyomásgyakorlásnak a következtében omlott össze az akkori Vetëvendosje–LDK kormánykoalíció.

A FAZ értékelése szerint az amerikai katonák kivonása a Bondsteel bázisról politikai értelemben a legsúlyosabb fenyegetések közé tartozik Koszovóban. A támaszpontot sokan egyfajta életbiztosításként tekintik a szerb állammal és a szerb hadsereg esetleges visszatérésével szemben.

Ez tudatos politikai realizmus?

A FAZ szerint emiatt Koszovóban olyan vélemények is megjelentek, amelyek Osmani lépéseit tudatos politikai realizmusként értelmezik. A lap ugyanakkor úgy látja, hogy ez az értelmezés nem alkalmazható minden esetre.

Példaként említi Osmani férjének, Prindon Sadriunak az egyik kezdeményezését. A FAZ Sadriut tapasztalt diplomatának, nagy ambíciókkal rendelkező szereplőnek írta le, akinek ötlete jelentős gúnyt váltott ki, Sadriu az X platformon ugyanis azt javasolta Donald Trumpnak, hogy a pristinai egykori Grand Hotel, egy jugoszláv időkből származó, sokemeletes romos épület, Trump Hotellé alakuljon át.

A szebb időket is látott pristinai Nagyszálló (Grand Hotel) Forrás: X platform, Doug Bandow

A lap kitért arra is, hogy milyen visszhangot váltott ki Osmani döntése, amikor az elnökség nagyszabású eseményt szervezett a „Melania” című dokumentumfilm pristinai bemutatójára. A FAZ idézte az elnöki kommunikációt, amely szerint a film nagy sikerrel futott Koszovóban, és művészeket, ismert személyiségeket, valamint Koszovó és az Egyesült Államok barátait hozta össze.

A német lap szerint Osmani megfogalmazásait sok koszovói bírálta. Egyesek szükségtelennek tartották, mások szervilisnek tartották, sőt voltak, akik gerinctelenséggel vádolták az államfőt.

A FAZ hangsúlyozta, hogy különösen erős reakciókat váltott ki a bemutató időzítése. Minderre akkor került sor, amikor nyilvánosságra kerültek olyan dokumentumok, amelyek Jeffrey Epstein ügye kapcsán Donald Trump nevét is megemlítették. A lap kitért arra is, hogy a film rendezője, Brett Ratner kapcsolatban állt Epsteinnel, és fényképek tanúsítják, hogy együtt jelent meg fiatal nőkkel.

Donald Trump, Melania Trump, Jeffrey Epstein és Ghislaine Maxwell. Az utóbbit 20 év börtönbüntetésre ítélték, mert Jeffrey Epsteinnel összeesküdött kiskorúak szexuális zaklatására (Forrás: X platform)

A FAZ felidézte Osmani egy 2019-es nyilatkozatát is, amelyet egy német médium számára adott. Akkor azt mondta, számára fontos, hogy mandátuma végére hazájában tudatosodjon, hogy Koszovóban egyetlen lány vagy nő sem érzi magát alsóbbrendűnek.

A lap szerint Osmani a második ciklusért folytatott politikai küzdelem során sok koszovói számára most azt mutatja meg, hogy képes mindarra, amire férfi politikusok is. A FAZ megjegyzése szerint ebbe az is belefér, hogy karrierje érdekében elvi tartás nélkül cselekedjen.