Szerbia ezzel fel is számolta a független igazságszolgáltatást?

Végképp politikai kontroll alá kerülhet az igazságszolgáltatás

Többnapos vita után fogadta el végül a szerb köztársasági parlament a Szerb Haladó Párt egyik képviselője által benyújtott igazságügyi törvénymódosítási javaslatokat. A módosításokat nyilván a korábban „párhuzamos éhségsztrájkot” folytató Uglješa Mrdić nyújtotta be, de az ötletgazda tudjuk ki volt, miután mindenki számára világos, hogy Szerbiában semmi sem történik az államfő jóváhagyása nélkül.

A törvénycsomag ellen nemcsak a hazai szakvélemény, de még az EU is tiltakozott, mondván, egyértelműen kijelenthető, hogy ezzel Szerbia nem előre, hanem visszafelé halad a reformok tekintetében, és az igazságszolgáltatás függetlensége sérül a módosítások által. A módosítások ellen felszólalt a Legfőbb Ügyészi Tanács és a Bírói Főtanács, valamint számos szakmai szervezet is.

Attól a pillanattól kezdve, hogy a törvénymódosítások bekerültek a parlamenti eljárásba, világos volt, hogy nincs valódi akadálya az elfogadásuknak, hiszen Szerbiában „demokratikus egypártrendszer” van.

Uglješa Mrdić, a szerb elnök egyik parlamenti katonája, akiről nem lehet tudni, hogy hol végezte az első két egyetemi évet, ezért most az ellenzék kéri a haladó politikus évfolyamtársait, hogy jelentkezzenek az ügy felderítésére, és Mrdić emlékezetének újraindítására (Forrás: X platform)

Ennek ellenére a nyilvánosságban olyan találgatások is megjelentek, hogy az erősen negatív reakciók miatt az utolsó pillanatban visszavonhatják a javaslatokat az eljárásból. Ez mégsem történt meg. Most választás előtt áll az igazságügy: vagy az elnök “kegyelmére” várnak, aláírja-e vagy sem a módosításokat, vagy általános sztrájkba lépnek.

A VMSZ is megszavazta, pedig nagy baj van vele

Az igazságügyi törvénycsomag módosításainak elfogadásával megváltozott a bíróságok és ügyészségek székhelyéről és illetékességi területéről szóló törvény, a Legfőbb Ügyészi Tanácsról szóló törvény, a csúcstechnológiai bűnözés elleni fellépésért felelős állami szervek szervezetéről szóló törvény, a közvádlói törvény, valamint a bírákról szóló törvény.

A VMSZ is támogatta a bíróságok és ügyészségek hatalmi ellenőrzés alá vonását. Bozóki Antal nyugalmazott jogász szerzői írásában felhívta a figyelmet arra, hogy a Bírói Hatalom Szakszervezetének értékelése szerint a módosítások célja az igazságszolgáltatás feletti politikai befolyás intézményesítése.

Kapcsolódó cikk

Đilas szerint a szerbiai ügyészség súlyosan kompromittálódott

Álláspontjuk szerint ez megnyitja az utat az egyes ügyekbe történő jogellenes beavatkozások előtt, különösen azokban az esetekben, amikor a vádlottak a kormányzó politikai struktúrákhoz közel álló személyek.

A szakszervezet ezért arra szólította fel a bírákat és ügyészeket, hogy tiltakozásul azonnal függesszék fel munkájukat. A Legfőbb Ügyészség kollégiuma közleményben figyelmeztetett arra, hogy a törvényjavaslatok elfogadása súlyosan sérti az ügyészség alkotmányos berendezkedését, mint önálló állami szervét, amely hatásköreit az alkotmány, a nemzetközi szerződések, a törvények és a nemzetközi jog általánosan elfogadott szabályai alapján gyakorolja.

Bojana Savović ügyész a Danas című belgrádi napilapnak úgy nyilatkozott: a törvényjavaslatok visszalépést jelentenek az ügyészi önállóság erősítése terén, és a befolyás központosítását szolgálják, mivel ismét megerősítik a bírósági elnökök és főügyészek pozícióját.

Hozzátette: az a törekvés, hogy az ország egész területére kiterjedő Informatikai Bűnözés Elleni Osztályt szorosabb ellenőrzés alá vonják, és a belgrádi Felső Ügyészség főügyészéhez, Nenad Stefanovićhoz kössék, egyértelműen a közösségi médiában zajló véleménynyilvánítás és a jogos társadalmi kritika elfojtását célozza.
Mindez összhangban áll a hatalom azon törekvéseivel, amelyek a teljes médiakontroll megszerzésére irányulnak. A parlamenti vita során az ellenzék hangsúlyozta: az úgynevezett „Mrdić-féle törvények” célja a véleményszabadság ellehetetlenítése, különösen a közösségi médiában.

A törvénycsomagot 138 képviselő támogatta (a 250 közül) – köztük a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) képviselői is –, 37-en ellene szavaztak. Az ellenzék által benyújtott valamennyi módosító indítványt elutasították. 

A törvénycsomag vitájában nem Pásztor Bálint, a VMSZ frakcióvezetője szólalt fel, – aki ugyan jogászdoktor és rendkívüli egyetemi tanár (docens) – hanem Bájity Borisz, a párt parlamenti képviselője kapta a feladatot, hogy ismertesse a párt álláspontját. Bájity szerint a napirenden szereplő jogszabályok az „operatív munkavégzést” helyezik előtérbe, biztosítják a bíróválasztás folytonosságát és az intézményi stabilitást.

Bozóki előbb említett cikkében rámutatott, hogy a Mrdić-féle törvények valójában az igazságszolgáltatásnak a kormány – pontosabban Aleksandar Vučić – közvetlen ellenőrzése alá vonását, valamint a független igazságszolgáltatás felszámolását szolgálják. A VMSZ ehhez a folyamathoz is megadta a politikai támogatását. 

Ivan Ninić belgrádi ügyvéd szerint sztrájkolni kell (Forrás: Media Center Belgrade)

Ivan Ninić ügyvéd csütörtökön felszólította valamennyi bírót és ügyészt, hogy legkésőbb hétfőig lépjenek sztrájkba a szerb parlamentben elfogadott igazságügyi törvénycsomag miatt.

„Amennyiben legkésőbb hétfőig nem kezd munkabeszüntetésbe minden bíró és ügyész, és nem leszünk hír az összes világsajtóban, akkor megérdemeljük mindazt, ami velünk történik, és a zsarnoknak még nagyobb elnyomást és terrort kell alkalmaznia a saját maffiájával együtt, abban a narkóállamban, amelyet sikeresen kiépített” – írta Ninić az „X” közösségi oldalán.

Nyilvános vita nélkül

Mivel a törvénymódosításokat nem a szerb kormány, hanem egy parlamenti képviselő nyújtotta be, azokat nem előzte meg nyilvános vita, és nem kérték ki a Legfőbb Ügyészi Tanács és a Bírói Főtanács véleményét sem.

Ennek ellenére mindkét igazságügyi tanács nyilvánosan kérte a törvények visszavonását a parlamenti eljárásból. Ezzel párhuzamosan hasonló követeléssel álltak elő az Európai Unióhoz való csatlakozás Nemzeti Konventjébe tömörült civil szervezetek is.

Az Alkotmánybíróság újonnan kinevezett elnöke, Vladan Petrov nem kérte ugyan a visszavonást, ám nyilvánosan kijelentette, hogy Mrdić hibát követett el, amikor nem kérte ki az igazságügyi tanácsok véleményét a javasolt törvényekről.

Egyebek mellett az igazságügyi törvénymódosítások azt is előírják, hogy az ügyészek fellebbezéseiről a jövőben a Legfőbb Ügyészi Tanács dönt majd, a kizárólag ügyészekből álló külön bizottság helyett, továbbá hogy a Legfőbb Ügyészségnek a nemzetközi együttműködéshez a jövőben az igazságügyi minisztérium jóváhagyását kell kérnie.

Vučić „nem is olvasta” a törvényt, legalábbis ezt állítja

Aleksandar Vučić szerb elnök, csütörtökön, miután a módosításokat megszavazta a parlament, azt mondta, hogy nem olvasta el a szerb parlament által elfogadott igazságügyi törvényeket, csupán azok alkotmányosságát ellenőriztette szakértőkkel, ugyanakkor nem válaszolt konkrétan arra a kérdésre, hogy aláírja-e őket.

Azt mondta, most fogja elolvasni, mert ez a dolga, de nem érti ”hogyan lenne ez visszalépés, amikor négy éven át egyetlen előrelépés sem történt”. Szavai szerint szakértőktől kapott biztosítékot arra, hogy a törvények összhangban vannak az alkotmánnyal.

„Hogy aláírom-e vagy sem, arról nem az N1-et fogom megkérdezni – ez az én alkotmányos hatásköröm, az önöké nem, és soha nem is lesz” – mondta az államfő az N1 televízió kérdésére válaszolva.

Az államfő egyébként azt mondta, hogy a törvényjavaslatok előterjesztőinek egyedül azt rótta fel, hogy nem bocsátották széles körű nyilvános vitára a módosításokat, valamint hogy nem konzultáltak az Európai Unió (EU) képviselőivel.

Azt is hozzátette, hogy biztos benne, hogy “a változtatások nem a polgárok kárára történnek” – jelentette ki Vučić, majd azt is mondta, hogy ő tudja, kit zavar a törvénycsomag tartalma: “azokat, akiknek külföldi megbízóik vannak, és nekik szolgáltak, nem pedig a saját népüknek”.

„A lényeg azonban az, hogy összhangban legyenek az alkotmánnyal, ez az egyetlen dolog, ami engem érdekel”, tette hozzá.

Az államfő szerint a polgárok “örülnek annak, hogy végre történik valamilyen változás az igazságügyi és ügyészségi rendszerben, mert ez a rendszer Szerbián belül teljesen elszakadt a polgároktól, és más államok érdekeit szolgálta” – mondta Vučić.

Hét napja van, hogy aláírja

A szerdán elfogadott igazságügyi törvénycsomag kihirdetésére hét napja van az államfőnek. A törvénycsomagot sürgősségi eljárásban fogadták el, ami lerövidíti a kihirdetés határidejét. Az Alkotmánybíróság köteles hét napon belül elbírálni annak a törvénynek az alkotmányosságát, amelyet már elfogadtak, de még nem hirdettek ki. Hogy a törvényt kihirdetik-e, az Szerbia elnökének aláírásától függ.

Nemanja Đurić, a szakszervezet képviselője az N1-nek elmondta: a felhívás, amelyet közzétettek, egy „kétségbeesett kiáltás”, és nem szabad beleesni abba a csapdába, hogy Aleksandar Vučić elnök esetleg nem írja alá a törvényeket. Szerinte az csak az igazságszolgáltatás megnyugtatására szolgál, hogy várják a köztársasági elnök „kegyes döntését”.

„Ez egy kétségbeesett kiáltás, mert az igazságszolgáltatás jelenlegi állapota miatt, tekintettel arra, ahogyan azokat a törvényeket módosították, amelyek az egyik hatalmi ágat szabályozzák. Nemcsak hogy nem volt nyilvános vita, de a javaslatot és a módosításokat sem terjesztették a Velencei Bizottság elé, ami az Európai Unióval szembeni kötelezettsége lett volna Szerbiának” – mondta Đurić.

„Mindez talán elfogadható lenne, ha ezek a rendelkezések nem érintenék a folyamatban lévő eljárásokat, amelyek a magas rangú állami tisztségviselőkre vonatkoznak, akik közel állnak a Szerb Haladó Párthoz, illetve a Szerb Köztársaság elnökéhez” – mondta Đurić.

Rigó Márta figyel – a Kos (feketerigó) a 9–10. leggyakoribb vezetéknév Szlovéniában – majdnem annyira elterjedt, mint Szerbiában a Farkas (Vuk) és névalakjai, ez megérne egy néplélektani elemzést

Marta Kos, az uniós bővítésért felelős biztos szerint az új törvénycsomag komoly hátralépést jelent az Európai Unióhoz való közeledés útján, és Szerbia ezzel azt kockáztatja, hogy az ellenkező irányba indul el. Az Európai Bizottság az elfogadott kiegészítések felülvizsgálatát sürgeti, mert megítélése szerint ezek veszélyeztetik az igazságszolgáltatás függetlenségét.