Miért fontos a „kritikus öt százalék” a szerbek számára?

Szerb részről egyértelmű a várakozás, hogy a MOL adja el nekik

Szerbia várja a választ az Egyesült Államoktól a NIS működési engedélyének meghosszabbítására a Gazpromnyefty-részvények eladásának jóváhagyásával kapcsolatban. A tulajdonosi szerkezet már március közepén ismertté válhat: a kulcskérdés nyilvánvalóan az, hogy a szerb állam szeretné megszerezni a NIS részvényeinek több mint egyharmadát.

A szerb állami televíziónak nyilatkozó Branislav Jorgić bróker szerint ez azért lenne fontos, mert a kétharmados döntéseket nem lehetne meghozni Szerbia beleegyezése nélkül.

A „kritikus öt százalék”

„Amennyiben megjön a hozzájárulás az OFAC-tól, a NIS új többségi tulajdonosa akár már március közepére is megérkezhet” – közölte Aleksandar Vučić szerb elnök Davosból. A MOL és a Gazpromnyeft által aláírt szándéknyilatkozat értelmében a magyar vállalat 56,15%-os részesedést kíván megszerezni a NIS-ben.

Belgrádi tervek szerint Szerbia azonban megvásárolna a MOL-tól 5%-nyi részvényt, így növelve tulajdoni hányadát 34% fölé, erről szinte az interjúval párhuzamosan beszélt Dubravka Đedović Handanović szerbiai bányászati és energetikai miniszter is.

A bánatos képű Dubravka Đedović Handanović talán azt sajnálja, hogy az oroszok nem Szerbiának adták el a NIS-t, de így is megpróbálják megragadni az ellenőrzés lehetőségét a szerb olajcég felett (Forrás: X platform)

Jorgić szerint „ez azért fontos, mert ezáltal a kétharmados többséget igénylő döntések elfogadásához Szerbia hozzájárulása is szükséges lenne”.

Arra a kérdésre, van-e üzleti logikája, hogy Szerbia nem közvetlenül a Gazpromnyeftytől vásárolná meg az öt százalékos „kritikus tulajdoni hányadot”, hanem a MOL-tól, Jorgić úgy válaszolt, hogy ez Oroszország, a MOL, és valószínűleg az amerikai fél közötti „viszonyrendszer” kérdése. Mint mondta, Szerbia számára a végeredmény a fontos – hogy miként jutnak el oda, az már technikai jellegű részletkérdés.

Az ADNOC az irányításban, de kisebbségi részesedéssel

A jelenlegi tervek szerint a MOL és az Egyesült Arab Emírségekhez tartozó ADNOC közös vállalatot alapíthat, amely irányítaná a NIS-t, amelyben az ADNOC kisebbségi tulajdonosként lenne jelen.

„Ez azt jelenti, hogy a közös vállalat látná el a NIS irányítását, ezen belül pedig az ADNOC is megjelenne kisebbségi részesedéssel” – magyarázta Jorgić, hozzátéve, hogy elképzelhető egy szélesebb stratégiai együttműködés is a MOL és az ADNOC között az európai piacon.

A bróker emlékeztetett arra, hogy két alapvető feltétel van. Először is, az orosz tulajdonnak teljes mértékben meg kell szűnnie a NIS-ben. Másodszor pedig: a vételárból származó összegek nem lehetnek elérhetők az orosz fél számára.

Jorgić szerint az OFAC a szerződés aláírása után is figyelemmel kíséri a megállapodás minden elemét és a NIS működését.

„Szokásos megoldás, hogy a vételárat egy úgynevezett letéti (‘escrow’) számlára helyezik. Ezek az összegek addig nem használhatók fel, amíg az OFAC véglegesen jóvá nem hagyja a tranzakciót”.

Kötelező ajánlattétel a kisrészvényesek számára

Jorgić emlékeztetett arra, hogy a NIS tőzsdén jegyzett vállalat, így a részvénytársaságok felvásárlásáról szóló törvény értelmében minden olyan vásárló, aki 25%-nál nagyobb tulajdont szerez, köteles ajánlatot tenni a kisrészvényesek felé is.

„Államközi egyezménnyel lehetséges ennek a kötelezettségnek a kizárása, ám ebben az esetben külön törvény elfogadására is szükség lenne” – tette hozzá.

Az öt százalékos részvénypakett mellett a másik kulcskérdés a pancsovai finomító sorsa. „A NIS vertikálisan szervezett vállalat. A finomító bezárása olyan lenne, mintha egy ökröt vágnánk le egy kiló húsért” – fogalmazott Jorgić.

Kapcsolódó cikk

A MOL nem kérte a pancsovai finomítót, Vučić cáfolta Szijjártót

Véleménye szerint egy államközi szerződés nem nyújt elég biztosítékot arra, hogy a finomítót később ne zárják be, ezért a MOL-nak és Szerbiának jogilag kötelező érvényű dokumentumban kell rögzíteni a jogokat és kötelezettségeket.

Jorgić szerint a MOL által megvásárolni kívánt csomag részét képezi a finomító, a lelőhelyek, a kitermelés, valamint a NIS más leányvállalatai, köztük a HIPP Petrohemija vegyipari üzem is.

„Az ADNOC érdeklődik a petrolkémiai szektor fejlesztése iránt, így nem kizárt, hogy ezen a téren külön megállapodás is születik” – mondta a szerb bróker.

A NIS sorsáról szóló végleges adásvételi szerződés aláírását március közepére vagy végére tervezik.

„Március 24-ig van határidőnk. Addig minden kérdést rendezni kell, különben problémák merülhetnek fel” – figyelmeztetett Jorgić a szerb állami televízió műsorában.

A davosi találkozó

Aleksandar Vučić szerb elnök Davosban találkozott Orbán Viktor magyar miniszterelnökével, hogy mindenekelőtt a NIS jövőjéről egyeztessen vele.

„Mint mindig, ezúttal is szívélyes és baráti találkozóra került sor Orbán Viktor miniszterelnök úrral, akivel röviden eszmét cseréltünk az idei WEF26 (World Economic Forum) eseményeiről, különös tekintettel a történelem egy új fejezetére, amely már megnyílt, s amelynek szemtanúi vagyunk, miközben egyre sokasodó kihívásokkal nézünk szembe” – írta Instagram-profilján a szerb elnök.

Kebelbarátok: hogyan befolyásolja a NIS-szel kapcsolatos szerb igény igény a szerb-magyar barátságot? (Forrás: szerb elnöki Instagram

„Beszélgettünk az energiabiztonság kérdéseiről is, és megállapodtunk abban, hogy hamarosan ismét találkozunk, annak érdekében, hogy közös terveinket minél előbb konkrét lépések formájában valósítsuk meg népeink javára” – tette még hozzá kimért patetizmussal a szerb elnök.

Ennek alapján arra lehet számítani, hogy a davosi „futó találkozót” követően heteken belül ismét leülnek tárgyalni, akkor már az OFAC döntésének tudatában. A döntésről szóló hír akár órákon belül megérkezhet, mivel a jelenlegi működési engedély határideje éjfélkor lejár.

Željko Marković energetikai szakértő arra számít, hogy az OFAC meghosszabbítja a NIS működési engedélyét, méghozzá hosszabb időtartamra. Szintén a szerb állami televíziónak nyilatkozó Marković úgy vélte, hogy a MOL egy olyan regionális vállalat, amely érdeklődik a térség iránt, s megfelelő partner lehet.

Marković szerint a tárgyalások eddigi menete alapján megalapozott az optimizmus, de hozzátette, hogy „minden az OFAC döntésén múlik, amely értékeli majd az adásvételi szerződés feltételeit, és ennek alapján határoz a működési engedély meghosszabbításáról”.

Hozzátette, hogy az engedély időtartama az OFAC stratégiájától függ. „Figyelembe véve, hogy a tárgyalások előrehaladott állapotban vannak, arra számítok, hogy az új engedély hosszabb időre szól majd, mint az előző” – fogalmazott.

A JANAF rugalmassága

Ha az engedély csak éjfél után érkezik meg, Marković úgy véli, hogy a JANAF (Jadranski Naftovod) rugalmasan reagál. „Ők tisztában vannak a folyamattal, és első kézből kapják majd az információkat, így ennek megfelelően járnak majd el” – tette hozzá.

A további esetleges feltételekre vonatkozóan Marković kijelentette: az egyetlen kifejezett követelmény az volt, hogy a NIS-ből tűnjön el az orosz tulajdon. Mivel ezt az adásvételi szerződés tartalmazza, nem számít újabb feltételekre.

A NIS új többségi tulajdonosáról szólva Marković hangsúlyozta, hogy a MOL egy regionális vállalat, amely már jelen van a szerb piacon, és ez megfelelő partnerré teszi. Emellett a MOL kiválasztása biztosítja a pancsovai finomító működését, valamint az állami tulajdonrész növelését a vállalatban.

Az úgynevezett „kritikus öt százalékkal” kapcsolatban a jelek szerint szerb részről egyértelmű a várakozás, hogy a MOL adja el nekik. Ennek a tulajdoni hányadnak a fontosságát az is jelzi, hogy az oroszok később vásárolták meg, miután 2008-ban csak a NIS 51 százalékát szerezték meg.

Marković szerint a március 24-i határidő elegendő lehet a szerződés véglegesítésére, feltéve, hogy nem történik késedelem az értékbecslésben vagy az ár tárgyalásában. Szükség esetén a határidő meghosszabbítható.

„A MOL-lal kötött memorandum biztosítja, hogy a pancsovai finomító működése folytatódjon, míg az állami tulajdon növelése garantálja, hogy olyan fontos döntések, mint az eszközök eladása vagy az esetleges elbocsátások, állami ellenőrzés alatt maradjanak” – zárta gondolatait Marković.

Mit lehet blokkolni 1/3-dal?

A szerb vállalati szabályozás szerint számos stratégiai döntéshez minősített többség, azaz 66,6% feletti támogatás szükséges. Ez azt jelenti, hogy aki elér legalább 1/3-os részesedést, az blokkolni tudja ezeket a döntéseket.

Egyharmados tulajdonnal megakadályozható többek között az alapszabály módosítása, a vállalat átszervezése, összeolvadása, szétválása, nagy értékű eszközök eladása vagy a stratégiai beruházások jóváhagyása.

Az egyharmaddal már meghiúsítható a vállalat felszámolása vagy privatizációja, a kulcsfontosságú szerződések elfogadása, a tőkeemelés vagy tőkeleszállítás, és a vállalat irányítási struktúrájának megváltoztatása is.

A NIS-ben a szerb állam jelenleg 29,87% körül van. Ha a MOL átadja nekik az öt százalékot, akkor lemond számos jogáról, és saját maga számára nehezíti meg a szerbiai olajcég irányítását, miután egyfajta ellenőrzési mechanizmust biztosítva a szerb állam részére, hogy a vállalat jövőjéről hozott stratégiai döntések ne történhessenek meg Belgrád akarata ellenére.

Magyarán: 1/3-dal ugyan nem lehet irányítani a céget, de meg lehet akadályozni, hogy más irányítsa. Ezért hívják ezt gyakran „blocking minority”-nak. Nem állítjuk, hogy a szerbeknek ez a szándékuk, viszont meg akarják szerezni az említett jogok alkalmazására vonatkozó felhatalmazást, hogy szükség esetén mégis élhessenek vele – ez ugyanis lehetővé tenné Szerbia számára, hogy védje „energetikai szuverenitását”.