Fantompárt: nagy a csend Vučić mozgalma körül

A szerb elnök mozgalmába bárki beléphet, a kiskorúak szülői jóváhagyással 14 évtől felfelé

A Népért és Államért Mozgalom civil szervezetként került bejegyzésre 2025 március 28-án a Cégnyilvántartó Ügynökségnél, később azonban fantomszervezetté vált. A nyilvános adatok szerint a Népért és Államért Mozgalmat a belgrádi Zvezdara községben jegyezték be Tijana Nikolić nevére. A mozgalom alapszabályában, amely a Cégnyilvántartó Ügynökség honlapjáról is letölthető, az áll, hogy a szervezet célja az „állam, azaz a Szerb Köztársaság fejlesztése, illetve a néppel és államisággal kapcsolatos tudatosság erősítése”. A statútum szerint a mozgalomba bárki betagosodhat – a kiskorúak szülői jóváhagyással 14 évtől kezdve felfelé.

Az egyesület céljai között szerepel az is, hogy tudományos- és szakirodalmat gyűjt és dolgoz fel, önállóan vagy más szervezetekkel együtt szakmai rendezvényeket, kerekasztal-beszélgetéseket, tanácskozásokat, szemináriumokat, valamint önkéntes akciókat is szervez.

Nagyobb volt a füstje, mint a lángja?

A mozgalom megalakítását először 2022 szeptemberében jelentette be a szerb államfő, Aleksandar Vučić. A következő év márciusában Szerbia elnöke arról beszélt, hogy a mozgalmat olyan emberek számára képzelték el, akik „pártok felett állva szeretnének támogatást nyújtani Szerbia megőrzéséhez a nehéz időkben”. Ezt követően Szerbia számos nehéz időszakon ment keresztül – a ribnikari és a dubonai tömeggyilkosságok, az ellenzéki tüntetésektől az újvidéki előtető leomlásán át az azt követő tömeges demonstrációkig.

Az alapító kezdeményező bizottság ülése március 23-án, vasárnap zajlott Belgrádban, a Péter Király Házban. Akkor Vučić úgy fogalmazott: eljött az ideje, hogy népünk nagy ereje artikulálódjon, és hogy egyesüljön minden tudás és hazaszeretet, amellyel embereink rendelkeznek, hogy olyan jövőt formáljunk, amilyet mindannyian szeretnénk, mondta Vučić.

A téglalap alakú asztal lovagjai: a szerb elnök fantommozgalmának kezdeményező bizottsága tavaly márciusban ült össze

Korábban azt is kijelentette, hogy az első közgyűlést Víd-napján, június 28-án tartják meg, erre azonban nem került sor. Niš lett az egyetlen város, ahol szeptember 4-én megalakult a mozgalom helyi szervezete, ennek saját honlapja is van, amely aktív, közleményeket ad ki, végez valami tevékenységet. Egyébként a mozgalomnak nincs saját honlapja, az interneten csakis cikkeket találni a megalakulásáról, de egyebet nem.

Feledésbe merült a Fantompárt, vagy csak várja a megfelelő pillanatot

A mozgalom fejlődése mindmáig érthetetlen, láthatatlan, és nélkülözi a nyilvánosan hozzáférhető alapvető információkat. Gyakran arról beszélnek, hogy 100 000 tagja van, de a nyilvánosság szinte semmit sem tud a mozgalom konkrét programcéljairól. Nincs világos politikai platform, nem ismert, miként születnek a döntések a szervezeten belül, és nincs olyan honlap sem, amely a Mozgalomról tájékoztatást adna.

A mozgalom kezdeményező bizottságának első ülését – amelynek 11 tagja volt, köztük Vučić elnök, a jelenlegi miniszterelnök Đuro Macut, valamint Boris Bratina jelenlegi tájékoztatási és Demo Berisha (Beriša) kisebbségügyi miniszter – március 23-án tartották meg.

Demo Berisha kisebbségügyi miniszter elítélte az újvidéki gyújtogatást, másik „említésre méltó” cselekdete idén az volt, hogy részt vett az Informer televízió nagy karácsonyi mulatozásán, ami egy „vidám kormányülésnek” is megfelelt, turbofolkkal, hazafias és nacionalista dalokkal nyakonöntve, és Vojislav Šešelj csetnikvajdával súlyosbítva: a nótázó társaság többször is visszafoglalta Koszovót

Ekkor Vučić azt ígérte, hogy hamarosan bemutatják a mozgalom további részleteit is. Öt nappal később bejegyezték a mozgalmat, de azóta semmi konkrét dolog nem történt. Az újonnan létrehozott mozgalmat hivatalosan a hatalom nagygyűlésein mutatták be: április 12-én Belgrádban, majd május 18-án Nišben. A bemutatás mellett sátrakat is felállítottak, ahol a polgárok aláírhatták a csatlakozási nyilatkozatot. Aleksandar Vučić májusban csatlakozott hivatalosan a mozgalomhoz.

Hogy a hatalom a diákok nyílt politikai szerepvállalása miatt halasztotta-e el ismét a Mozgalom „talpra állítását”, vagy esetleg azért, mert a nyár folyamán több alkalommal és több szerbiai városban erőszakba torkolltak az utcai tüntetések – ezt csak találgatni lehet.

Kérdőjel övezi azt is, hogy vajon a hatalom taktikai okokból vár-e? Amikor a diákmozgalom nyilvánosságra hozza saját listáján szereplő neveket, erre azonnal „ellenlépésként” professzorokkal és akadémikusokkal válaszoljon?

Rajko Petrović, az Európai Tanulmányok Intézetének politológusa a NIN-nek nyilatkozva elsősorban arra emlékeztet, hogy az elmúlt hónapokban rendkívül sok minden történt a belpolitikai színtéren, és a hatalom azzal volt elfoglalva, de arra a kérdésre, hogy most megfelelő-e az idő a Népért és Államért Mozgalom valódi aktiválására, Petrović azt válaszolja: szerinte igen.

Hozzátette viszont, hogy a mozgalom nem a Szerb Haladó Párt újracímkézése lesz, inkább egy pártokon felüli szervezet, amelyhez pártok is csatlakoznak, ennek ellenére nem gondolja, hogy kiterjedt és mély infrastruktúrája lesz.

Vučić nevére figyelnek, mindegy mi szerepel mögötte

Dejan Bursać, a Filozófiai és Társadalomelméleti Intézet tudományos munkatársa a NIN-nek azt mondta, hogy szerinte a jelenlegi hatalom a jövőbeni választásokon Aleksandar Vučić neve alatt indul majd, mert jelenleg ő a legfelismerhetőbb márka. Véleménye szerint kevésbé fontos, hogy a lista „Aleksandar Vučić – Népért és Államért Mozgalom” vagy „Aleksandar Vučić – SNS és partnerei” névvel szerepel.

Az említett „médiakocsmázáson” a távozó szerb elnök kezet fogott az érkező Vojislav Šešelj csetnikvajdával, a kép alapján nehéz lenne megállapítani, hogy ki büszkébb: a tanítvány a mesterére, vagy a mester a tanítványára

Azzal, hogy kapkodva előtérbe tolták Đuro Macutot, mintha ezzel bevezetnék a Mozgalmat a kormányba, holott mindenki számára világos, hogy ez egy fiktív, nem létező egyesület, valódi támogatás nélkül, el is játszották az esélyét annak, hogy ebből egy önálló “márka” alakuljon ki.

A szavazók csak Vučićra figyelnek, ő pedig mindig újabb és újabb történetekkel és stratégiákkal áll elő. Az „új erőről” és „reményről” szóló narratíva azonban – minden jel szerint – nem vert gyökeret.

Aleksandar Vučić mindenesetre az orthodox karácsony napján az Informer TV-ben arról beszélt, reméli, hogy nem ő lesz a kormányfő, ő fogja majd vezetni a listát, ez biztos, de hogy ismét vállalja-e a kormányfői feladatokat, ez, mint mondta, a közvéleménykutatások eredményeitől függ. Vagyis, ha a nép „nem bír nélküle”, és úgy gondolja, maradnia kell, akkor meghozza ezt az áldozatot.

Magyar is van az alapítók között

Dr. Bálint Béla 1952. július 26-án született Tiszaszentmiklóson. Miután szülei 1956-ban Zentára költöztek, ott végezte el általános iskolai és a gimnáziumi tanulmányait. Az Újvidéki Egyetem Orvostudományi Karán 1978-ban szerzett oklevelet, 1980-ig Zentán élt, majd Belgrádba költözött, ugyanis a Katonai Orvostudományi Akadémián, a Transzfúziós Intézetben kezdett el dolgozni.

Bálint 1983-tól a transzfúzió szakorvosa, 2007-től pedig a hematológia szubspecialistája. 2010-től 2018-ig a Katonai Orvostudományi Akadémia Transzfúziós és Hemobiológiai Intézetének vezetője, majd pedig a Dedinjei Kardiovaszkuláris Intézet transzfúziós osztályának főorvosa volt egészen 2021-ig. Emellett kísérleti hematológusként dolgozott a Belgrádi Tudományegyetem Egészségügyi Kutatások Intézetében is.

2005-től az Orvostudományi Kar Katonai Orvosi Akadémiájának rendes professzora és tudományos tanácsadó, 2022-től pedig a „professor emeritus” címet visel. Tanít a Nišben és a Banja Lukában működő orvostudományi karokon, 2023 óta a Belgrádi Egyetem Orvostudományi Karán a tanács tagja.

Dr. Bálint Béla 2016-ban Pro Urbe-díjat kapott Zentán, a díjat külön megköszönte Pásztor Istvánnak, a Vajdasági Magyar Szövetség 2023-ban elhunyt elnökének. Tavaly februárban a köztársasági elnök a Sretenje- vagyis a Gyertyaszentelő-érdemrend első fokozatával tüntette ki, mindezt fáradhatatlan munkájáért, a transzfuziológia és a hematológia terén elért eredményeiért.

Bálint Béla korábban a BALK megkeresésére annyit mondott, hogy nem vállal interjút, s a kérdésre, miszerint miért döntött úgy, hogy részt vesz a mozgalom alapításában, szavai szerint magától értetődő, majd hozzátette, a mozgalom nevében nem nyilatkozhat, mert erre nem hatalmazták fel.