Szerbia
Nem kell súlyos büntetésre számítania annak, aki jól fekszik a hatalomnálVučić támogatója lett, ez mentette meg a súlyos vádaktól, ügyét most újratárgyalják
A Belgrádi Fellebbviteli Bíróság megsemmisítette a Dijana Hrkalović elleni elsőfokú ítéletet, és újratárgyalást rendelt el lényeges eljárási hibák miatt. A volt államtitkárt befolyással való üzérkedéssel vádolják, de a háttérben politikai alku és hatalmi védelem gyanúja is felmerül – a kérdés most az, hogy lesz-e valódi elszámoltatás, vagy folytatódik a látszatigazságszolgáltatás?
A Belgrádi Fellebbviteli Bíróság megsemmisítette a belügyminisztérium volt államtitkára, Dijana Hrkalović ellen hozott elsőfokú ítéletet, ami arra utal, hogy ebből már nem lesz súlyos büntetés. A döntés magyarázata: lényeges eljárási hibák, a bíróság ezért újratárgyalást rendelt el.
Öt éve nincs jogerős ítélet
A belgrádi Felsőbb Bíróság első fokon 2025.január 22-én mondta ki az ítéletet Hrkalović ügyében, s akkor 16 hónapos börtönt kapott.
A volt belügyi államtitkár az ítélet szerint hivatalával visszaélve akadályozta több bűnügy felderítését és súlyos bűncselekményekkel vádolt személyek felelősségre vonását.
Az egész ügy ötödik éve húzódik, Hrkalovićot először 2021 októberében tartóztatták le, akkor nyolc hónapot töltött előzetesben.
A nyár folyamán hatalmas felháborodást váltott ki, amikor egy terepjáróból, több testőr kíséretében, hófehérbe öltözve jelent meg Ćacilendben, vagyis a parkban, ahol „a tanulni vágyó diákok táboroznak”.
Az újratárgyalás mellett van, akinek sokszorosára növelték a börtönbüntetését
A Fellebbviteli Bíróság hatályon kívül helyezte az ítélet azon részét is, amellyel felmentették a Belügyminisztérium Különleges Nyomozási Módszerek Szolgálatának volt vezetőjét, Dejan Milenkovićot, így neki is meg kell ismételnie a bírósági eljárást.
Milorad Šušnjić, az újvidéki rendőrkapitányság volt vezetője esetében megerősítették az ítéletet, ráadásul büntetését egy évről négy év szabadságvesztésre emelték.
Dijana Hrkalovićot az elsőfokú eljárásban a Belgrádi Felsőbíróság Szervezett Bűnözés Elleni Különleges Osztálya egy év és négy hónap börtönbüntetésre ítélte befolyással üzérkedés bűntette miatt.
Kapcsolódó cikk
A vádirat szerint három különböző ügyben is befolyásolta Milenkovićot és Šušnjićot, hogy hivatalos beosztásukkal ellentétesen járjanak el.
Milenkovićtól azt kérte, hogy ne továbbítsa a Felsőbíróságnak és az ügyészségnek Veljko Belivuk telefonjának szakértői vizsgálati jegyzőkönyvét, aki ellen akkor a „síneken történt gyilkosság” ügyében ítélkeztek.
Azt is kérte tőle, hogy törölje a meggyilkolt ügyvéd, Dragoslav Ognjanović titkos megfigyelése során készült felvételének egyes részeit. A törölt felvételeken Ognjanović – minő véletlen éppen – Hrkalovićról beszélgetett ügyfelével.
A harmadik ügy Milorad Šušnjićot érinti, aki – a vádirat szerint – Hrkalović utasítására „fiktív megfigyelési intézkedéseket” vezetett be Darko Elez bűnöző ellen, annak érdekében, hogy őt megóvják más rendőri egységek operatív ellenőrzésétől.
Az elsőfokú eljárásban Hrkalovićot és Šušnjićot elítélték, míg Milenkovićot felmentették. A bíróság most Hrkalovićra és Milenkovićra vonatkozó ítéletrészeket lényeges eljárási hibák miatt hatályon kívül helyezte, Šušnjić ítéletét azonban megerősítette.
Mindenki tagadta a vádakat
A januári ítélethirdetésen Hrkalović, valamint ügyvédje és meghatalmazott képviselői nem voltak jelen, miközben Milenković és Šušnjić részt vettek a tárgyaláson. A bírósági eljárás kezdete óta mindhárman tagadták az ellenük felhozott vádakat.
Hrkalović korábban tagadta, hogy bármilyen kapcsolatban állt volna Veljko Belivukkal, és hogy köze lett volna Vlastimir Milošević 2017. január 30-i, belgrádi meggyilkolásához.
Az ügyészség egyébként két rendbeli, meghosszabbított időtartamú befolyással való üzérkedéssel vádolta Hrkalovićot, és ötéves börtönbüntetést javasolt. Milenković számára egyéves, Šušnjić számára pedig kétéves börtönbüntetést indítványoztak. Ehhez képest az első fokú ítélet igencsak enyhe volt.
Már írtunk róla, hogy a KRIK oknyomozó portál kiderítette, hogy a volt belügyminisztériumi államtitkár ügyét eleve úgy irányították, hogy elkerüljék a komoly vádakat, ezért a bizonyítékok, amelyek Dijana Hrkalović súlyos bűncselekményekben való részvételére utaltak, sosem kerültek be a hivatalos vádiratba.

A szerb elnök kedvenc lapja, a (DEZ)Informer annakidején azt írta, hogy Hrkalović embereket ölt szexi szelfik és jakuzzik miatt. Dragan J. Vučićević, az Informer főszerkesztője a Pink Televízióban nyilvánosan azt állította, hogy Hrkalović napi kapcsolatban állt a montenegrói kavači klánnak dolgozó szerbiai személyekkel (Forrás: X platform)
A KRIK munkatársa emlékeztetett arra, hogy amikor Hrkalovićot először meggyanúsították, a kormányzat és a rezsimhű bulvársajtó egy bűnszervezet tagjaként ábrázolta, aki több gyilkosságban is érintett lehetett, végül azonban jelentéktelen bűncselekményekkel vádolták meg.
Most van-e félnivalója, vagy megússza a súlyos büntetést?
Hrkalović végül lecserélte az ügyvédjét, és a Szerb Haladó Párt (SNS) egyik ellentmondásos alakját, Vladimir Đukanovićot választotta a maga védelmére, amit sokan úgy értelmeztek, hogy a volt államtitkár kiegyezett a hatalommal, ezért megfelelő helyen az egész ügyet jelentéktelen apróságokra redukálták, ettől kezdve nyilvánvalóvá vált, hogy komolyabb büntetés nélkül megússza.
Attól a pillanattól kezdve, hogy Đukanović átvette az ügyét, a volt államtitkár Aleksandar Vučićról dicsérőleg nyilatkozott, és gyakorlatilag a Szerb Haladó Párt aktivistájává vált. Akkor úgy tűnt, jelentéktelenné válik az ügy.
A kérdés viszont most az, hogy a Fellebbviteli Bíróság döntése nyomán esetleg komolyan veszi-e a bíróság a Hrkalović ügyet, vagy még enyhébb büntetésre számíthat? Šušnjić büntetésének szigorítása esetleg utalhat arra, hogy Hrkalovićnak lehetnek még álmatlan éjszakái. Vagy talán mégsem, mert annyira jól fekszik a hatalomnál.
Hrkalović korábban a biztonsági apparátus egyik legbefolyásosabb embere volt, most viszont a rendszer újra kalibrálja a szerepét. A hatalomhoz való viszony, a vádak jellege és a bírósági eljárás alakulása alapján úgy tűnik, az ügy nem a jog, hanem sokkal inkább politikai szándék mentén dől el.

