Sertéspestis Horvátországban, a hazafiak szerint Szerbia az agresszor

Az afrikai sertéspestis (ASP) terjed Kelet-Horvátországban, és a hatóságok arra figyelmeztetnek, hogy ez a betegség eddigi legnagyobb kitörése, ezért mintegy tízezer állatot ölnek le.

Az ASP-járvány elleni védekezésért és annak visszaszorításáért felelős nemzeti válságstáb Eszéken ülésezett David Vlajčić miniszterelnök-helyettes és mezőgazdasági miniszter, valamint Ivan Anušić védelmi miniszter részvételével.

Vlajčić egészen odáig ment, hogy Szerbiát gyanúsította meg az afrikai sertéspestis terjesztésével: még azt sem zárta ki, hogy a szerbek „speciális háborút folytatnak” Horvátország ellen.

Tízezer sertést ölnek le

Vlajčić hivatalosan is megerősítette, hogy újabb gócpontot azonosítottak az afrikai sertéspestis elleni harc során a Belje mezőgazdasági vállalat Sokolovacban található telepén, Baranyában. A fertőzés következtében mintegy tízezer sertést kell eutanáziának alávetni, ami példátlan méretű intézkedés a horvát agrárágazat történetében.

Kapcsolódó cikk

AZ UTOLSÓ DISZNÓVÁGÁS: Szélvész, malacvész, hogy lehet itt normálisnak maradni?

A járvány beljei felbukkanása nem elszigetelt eset: a betegség Eszék külvárosi részén, Nemetinben is megjelent, ahol 1600 sertést tartanak – tájékoztatott Vlajčić a nemzeti válságstáb ülését követően. Mint elmondta, ez a legnagyobb ismert gócpont Horvátországban azóta, hogy a kór megjelent az országban.

– Mindet le kell ölni. Eddig negyvenegyezer sertést veszítettünk el, és ezzel együtt most több mint ötvenezret fogunk. Ez a teljes alap több mint öt százaléka – mondta Vlajčić, aki szerint ez egy fordulópont, és talán a legnehezebb pillanat az ASP elleni küzdelemben.

A miniszter a betegség terjedéséért elsősorban az emberi tényezőt okolta:

– Ez az emberi felelőtlenség és az illegális tevékenységek következménye. Minden óvintézkedés ellenére újabb esetek jelennek meg.

Különleges háború vagy politikai fantazmagória

A legsúlyosabb kijelentés azonban csak ezután következett: Vlajčić ugyanis nem zárta ki, hogy az afrikai sertéspestis elleni küzdelem egyfajta „speciális háború” közepette zajlik Horvátország ellen.

– Egyszerű következtetéseket lehet levonni. Tavaly kontroll alá került a járvány, az ország gyakorlatilag mentes volt a vírustól. Az új gócpontok Szerbiából indultak, majd jelentek meg nálunk is. Nem szeretnék kizárni semmit – fogalmazott a miniszter, utalva arra, hogy a fertőzések esetében akár szándékosság is előfordulhat.

A „speciális háború” teóriáját korábban Vlajčić párttársa, Ivan Penava, a jobboldali Hazafias Mozgalom elnöke is felvetette, különösen a Belje vállalat fertőzött telepének esetében, amelyet a „legszigorúbb bio­biztonsági előírásokat követő farmként ismertek.”

Penava szerint egy ilyen mértékű áttörés csakis szándékos akció eredménye lehet, amely Horvátország agrárszektorát kívánja meggyengíteni. A Hazafias Mozgalom, mára már kissé elfeledett elnöke gyanúját fejezte ki, hogy különleges háború folyik Horvátország ellen.

Davor Božinović belügyminiszter hétfői sajtótájékoztatóján meggyőződését fejezte ki, hogy a válságtörzs, az állatorvosok, a rendőrség, a közszolgálat, az állami felügyelőség és esetleg a katonai logisztika közös koordinációjával a hatóságok képesek lesznek meggátolni a járvány további terjedését.

– A helyzet az, hogy a vírus elterjedt, és valamivel radikálisabb intézkedéseket kell elfogadni – mondta a horvát belügyminiszter.

Arra a kérdésre, hogy a rendőrség vizsgálja-e a speciális háború lehetőségét, Božinović azt mondta, hogy erről nincs módjában beszélni.

– Még, ha rendelkeznék is ilyen információval, ezt nem tudnám megosztani Önökkel. Jelenleg ezzel kapcsolatban semmilyen információm sincs – mondta a horvát belügyminiszter.

Ezzel kapcsoaltban Radimir Čačić, korábbi gazdasági miniszter, kemény kritikával illette Vlajčićot a kijelentése miatt.

– Lehet, hogy minden elképzelhető, de az, hogy valaki így támadja meg Horvátországot, az csak a Hazafias Mozgalom „politikai fantazmagóriája”.

Milorad Pupovac, a horvátországi Szerb Független Demokrata Párt (SDSS) elnöke és parlamenti képviselője kijelentette, hogy a jobboldali Hazafias Mozgalom (DP) hisztériát kelt az afrikai sertéspestishez kapcsolódó „különleges háborúról” szóló kijelentéseivel, amivel hozzánemértését igyekszik leplezni.

Nagy lesz a szigor

Az ezer sertést meghaladó kapacitású, nagyobb gazdaságok a nap 24 órájában szigorú rendőri felügyelet alatt állnak, mivel ezek a gazdaságok adják Horvátország teljes sertésállományának kétharmadát.

A fertőzött gazdaságokat is megfigyelés alá helyezik, és időben tájékoztatják a nyilvánosságot a további intézkedésekről az illegális kereskedelem felszámolása érdekében.

– Ez az egész horvát sertéstenyésztés és az állam élelmezésbiztonságának szándékos veszélyeztetése – mutatott rá a miniszter.

A válságtörzs ülésén elfogadott intézkedések közül a „fent elmondottak szellemében” megemlítette az államhatár fokozott ellenőrzését, hogy megakadályozzák a szomszédos országokból érkező betegségek átjutását és az illegális állatkereskedelmet.

Jelezte továbbá a mozgás figyelését végző rendőrségi ellenőrző pontok felállítását, különösen Eszék-Baranya és Vukovár-Szerém megyében a betegség illegális állatkereskedelem útján történő esetleges terjedésének megakadályozása érdekében.

A hadsereg is segít

A válságtörzs ülésén részt vett Ivan Anušić miniszterelnök-helyettes és honvédelmi miniszter is, aki bejelentette, hogy a védelmi minisztérium a fegyveres erők egy zászlóalját bocsátja rendelkezésre a fertőzött vagy fetőzőttgyanús létesítmények fertőtlenítésére.

– Ennek a válságnak a kimenetele nem lesz könnyű, mert egy körülbelül 10 000 sertésből álló eutanáziát és sertésgondozást kell szervezni, de a Honvédelmi Minisztérium itt is támogatást nyújt, mert a hadmérnöki egységek is rendelkezésre állnak – mondta Anušić.

Tatjana Karačić, a mezőgazdasági minisztérium Állategészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Igazgatóságának igazgatója arról számolt be, hogy az eszék-baranyai polgári védelmi központ megkezdte az előkészületeket a szükséges intézkedések végrehajtására a Sokolovac farmon.

A Sokolovac farmon is felütötte a fejét az afrikai sertéspestis, ami komoly csapás a horvát mezőgazdaságra. További problémát jelent a fertőzött állatok leölésére vonatkozó szigorú előírások következetes alkalmazása (Forrás: tportal)

– Elegendő számú engedéllyel rendelkező állatorvosunk és technikusunk van azzal szemben, amennyi a 2023-ban, a Vukovár-Szerém megyében kitört nagy ASP-járvány idején volt – mondta Karačić, utalva arra, hogy akkor Horvátország más részeiről irányították át ideiglenesen az állatorvosokat a járvány sújtotta területre.

– Ha szükséges lesz, kollégáink már most rendelkezésre állnak – tette hozzá.

Eszék-Baranya megye főispánja, Nataša Tramišak riasztónak nevezte a helyzetet, és ő is szigorúbb határellenőrzést szorgalmazott:

– A vírust júliusban importálták a szomszédos országokból. Szankcionálni kell az illegális kereskedelmet, és a sertések bejelentésének elmulasztását – mondta a főispánasszony.

Mindeközben hazafias és többé-kevésbé hazafias körökben tovább erősödnek az összeesküvéselméltek is, és egyre hangosabb a sajnálkozások amiatt, hogy Szlavónia töpörtyű és kulen nélkül nem is igazi Szlavónia.