Hazafias kampány: ha dolgozni akarsz, tanulj meg horvátul

Zágráb belvárosában és több forgalmas útvonal mentén új, szembetűnő óriásplakátok jelentek meg, amelyek azonnal felkeltették a járókelők figyelmét. A plakátokon horvátul, tagalogul (közép-fülöp-szigeteki nyelv) és nepáli nyelven is ez az üzenet olvasható: „Szeretnél Horvátországban dolgozni? Tanulj meg horvátul!”. A kampány egyértelműen a külföldi munkavállalókat célozza meg, akik az utóbbi években egyre nagyobb számban érkeznek Horvátországba, hogy a szolgáltatóiparban és az építőiparban dolgozzanak.

Hazafias akció

A plakátokat a horvát jobboldali Hazafias Mozgalom (Domovinski pokret) követte el, vagyis helyezte ki több stratégiai helyszínen, és a kezdeményezés mögött meghúzódó szándékot hivatalosan is kommunikálta. Ivica Kukavica, a párt parlamenti frakciójának elnöke ezzel kapcsolatban kifejtette, hogy a kampány célja nemcsak a figyelemfelkeltés – hanem jogi és politikai állásfoglalás is egyben.

– A többnyelvű nyilvános közlésekre vonatkozó törvényi előírások szerint minden tartalmat először horvát nyelven kell közzétenni, ezt követhetik más nyelvek – nyilatkozta Kukavica, aki szerint vették a bátorságot, hogy ezzel a plakáttal példát mutassanak a törvény gyakorlati betartásában is.

Ivica Kukavica rendezett piaci viszonyokat szeretne, hogy a horvátok a saját anyanyelvükön kommunikálhassanak azokkal, akik a szolgáltatásokat nyújtják

Kukavica azt mondta, hogy erre azért van szükség, mert tapasztalatuk szerint egyes cégek ezt figyelmen kívül hagyják, ami szerintük nemcsak szabálytalan, hanem a nemzeti identitás szempontjából is problémás.

A Hazafias Mozgalom a közösségi médiában is hangsúlyozta a jogszabály betűjének betartását. Facebook-bejegyzésükben külön idézték a horvát nyelvről szóló törvény 11. cikkének 5. bekezdését, amely kimondja: a többnyelvű közlések – beleértve a hirdetéseket, útbaigazító és turisztikai táblákat – minden esetben először horvát nyelven kell megjelenniük.

Nem csak gyáva mellébeszélés

A plakátkampány azonban túlmutat a nyelvi szabályozáson. Kukavica úgy fogalmazott, hogy a plakát egyúttal politikai üzenet is, szerinte ugyanis a külföldi munkavállalóknak nemcsak joguk, de kötelességük is beilleszkedni, amihez elengedhetetlen a horvát nyelv elsajátítása.

A munkaadóknak és az államnak támogatnia kell ebben őket, különösen olyan ágazatokban, ahol a közvetlen kommunikáció elengedhetetlen. A Hazafias Mozgalom ezzel a kampánnyal azt szeretné elérni, hogy a nyelvtanulás gyakorlata beépüljön a munkavállalási rendszerbe, akár jogszabályi eszközökkel is.

A párt korábban már fellépett más reklámkampányokkal szemben is, amikor úgy ítélték meg, hogy azok nem felelnek meg a nyelvhasználati törvénynek.

Egy kereskedelmi lánc például a hindi nyelvet helyezte előtérbe a horváttal szemben egy reklámban, ami miatt a jobboldali párt hivatalos bejelentést tett, és az állam beavatkozását kérte.

A kampány mindenképp új dimenzióba helyezi a nyelvpolitikai kérdéseket Horvátországban.

A horvát belügyminisztere kilátásba helyezte az idegenrendészeti törvény módosítását (Forrás: Nova)

Egyesek szerint az integráció elősegítése és a nemzeti identitás megőrzése jogos célkitűzés, mások azonban bírálják a kezdeményezést, és úgy vélik, a plakátkampány valójában politikai szimbolizmus, amely a bevándorlók integrációja helyett inkább az elhatárolódást erősíti, Tena Šimonović Einwalter ombudsman szerint pedig még a türelmetlenséget is fokozza a külföldről érkezőkkel szemben.

Kapcsolódó cikk

Ingyenes nyelvtanfolyamokat vezetnek be a külföldi munkavállalók számára Horvátországban

Davor Božinović belügyminiszter ugyanakkor jelezte, hogy módosítások várhatók az idegenrendészeti törvényben a nyelvtanulást illetően, miután az eddigi tapasztalatok szerint a munkáltatók nem mutatnak túl nagy érdeklődést az iránt, hogy az alkalmazottaik megtanuljanak horvátul.

Eddig az ezer darab éves nyelvtanulási utalványból (voucher) 170 kelt el, amelyet 140 személy használt ki sikeresen.

Akárhogy is értelmezzük, a horvát Hazafias Mozgalom lépése ismét napirendre tűzte a nyelvhasználat és az integráció kérdését a horvát közéletben – olyan témát, amely a munkaerőpiac átalakulásával egyre sürgetőbbé válik.

Hiába ontották a vérüket?

A Hazafias Mozgalom Facebook-bejegyzéséhez mintegy félszázan szóltak hozzá. Az egyik kommentelő szerint nem kell ide lakosságcsere ahhoz, hogy a horvátok kisebbséggé váljanak a saját hazájukban. A bejegyzés szerzője fel is teszi a kérdést, hogy tényleg annyi vérnek kellett-e elfolynia azért, hogy a horvát nép eltűnjön, mint nemzet?

Egy másik hozzászóló arról számol be, hogy ő Németországban él és dolgozik, és neki is németül kell beszélnie, „hála Istennek”. Ez a befogadó ország iránti tiszteletből fakad.

Egy harmadik hozzászóló már erősen belpolitikai húrokba csapott. A bejegyzés szerzője szerint egy csapat Boszniából származó írástudatlan, kockafejű pávián rátámadt az indiaiakra, miközben rokonaik migránsokat csempésznek át a határon, maga a Hazafias Mozgalom pedig koalícióban van a Horvát Demokratikus Közösséggel, amelyet „elítélt bűnszervezetnek” nevez, mert nagyobb népességcsökkenést hozott Horvátországnak, mint a tatárok, a törökök, a pestis és a fasiszták együttvéve.

A kommentelő szerint aki erre a szellemileg alultáplált jobboldalra szavazott, megérdemel minden sz*rt, amit el fog fogyasztani ebben a szánalmas, agyilag vákuumozott létben.

Ez a bejegyzés eléggé felkavarta az indulatokat, több hozzászóló is megjegyezte, hogy mindenekelőtt azoknak kellene letenniük a horvát nyelvvizsgát, akik a 90-es években Boszniából érkeztek Horvátországba, nekik alaposan ellenőrizni kell a diplomáikat is.

A Hazafias Mozgalom akciója egy komplex és érzelmileg érzékeny témát feszeget. Plakátkampányát a nyelvhasználat és a nemzeti identitás védelmével indokolja, miközben a bírálók szerint ez valójában idegenellenes politikai szimbolizmus.

A Hazafias Mozgalom bejegyzése etnikai feszültségeket is felszínre hozott, például a boszniai horvátokkal szembeni bizalmatlanságot.

Összességében ez a történet jól mutatja, hogy a hazafiasok hogyan használják a nyelvpolitikát a bevándorlás- és identitáspolitika eszközeként, miközben régi belső ellentétek is újraélednek a közéletben.

Boszniai horvátok

Egyes becslések szerint több százezer boszniai horvát él Horvátországban, részben mint állandó lakosok, részben pedig szezonálisan ingázók vagy munkavállalók.

A boszniai horvátok a háborús évek alatt, különösen az 1990-es évek elején a háború és azt kísérő etnikai tisztogatások elől nagy számban menekültek Horvátországba, amely mint anyaország fogadta be őket.

A horvát állampolgárság megszerzését megkönnyítette számukra, hogy nemzetiségileg horvátnak vallják magukat, és így a horvát állam különös figyelmet fordított az integrációjukra. Sokan közülük ma már teljes jogú horvát állampolgárok, akik részt vesznek a politikai, gazdasági és társadalmi életben.

A boszniai horvátok jelenléte politikailag is jelentős: egyes pártok – köztük a Hazafias Mozgalom – számítanak a támogatásukra, különösen a horvát nemzeti identitás és a konzervatív értékek hangsúlyozásakor.