A macedónok és az albánok történelmi szimbólumok miatt feszülnek egymásnak

Állítsd be a Google‑t, hogy a BALK mindig kéznél legyen!

Pedagógiai és etikai, de mindenekelőtt etnikai kérdések merültek fel egy iskolai ünnepséget követően a Tetovo közelében lévő Cselopek faluban. A múlt héten a cselopeki Március 7-e Általános Iskolában az albán zászló napjának megünneplése során a diákok a kilencvenes évekből ismert Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UÇK) emblémáival díszített egyenruhákban és műanyag fegyverekkel léptek fel egy iskolai előadás során. Az eset felháborodást váltott ki mind a macedón közösség, mind az állami szervek körében, és kérdéseket vetett fel az oktatásban közvetített értékekkel kapcsolatban.

A minisztérium határozottan elítélte

Veszna Janevszka oktatási miniszter mély csalódottságának adott hangot, és az eseményt „pedagógiailag hibásnak, embertelennek, etikátlannak és törvénybe ütközőnek” nevezte.

Veszna Janevszka macedón oktatási miniszter

A miniszter elmondása szerint a felelősség az iskola vezetését és a tanárokat terheli, akik megengedték, hogy ilyen jellegű előadás létrejöhessen. A szülők szerepe szintén kritika tárgyává vált, hiszen „tapsukkal támogatták gyermekeik szereplését”.

Janevszka kijelentette, hogy az ügyben szigorú eljárás indul az iskola vezetése és az esemény szervezésében részt vevő tanárok ellen. A miniszter szerint az ilyen események nem csupán az oktatás értékeit rombolják, hanem negatív üzenetet is közvetítenek a jövő generációi számára.

Az Észak-Macedóniai Állami Oktatási Felügyelet már megkezdte a vizsgálatot a Március 7-e Általános Iskolában. A minisztérium arról is értesült, hogy más iskolákban – köztük szkopjei és sztrugai intézményekben – is történt hasonló esemény.

Janevszka hangsúlyozta, hogy minden érintett helyszínen szigorú vizsgálatokra lehet számítani, és az ilyen gyakorlat felszámolására határozott intézkedéseket léptetnek érvénybe.

Történelmi szimbólumok használata

A botrány során felmerült egy másik kérdés is: a történelmi szimbólumok szerepe az oktatásban. Egyes politikai szereplők az UÇK szimbólumainak használatát a macedón komiták emlékének megőrzésével hasonlították össze, amely az ország történelmének szerves része.

A „macedón komiták” kifejezés a 19. és 20. század fordulóján tevékenykedő forradalmárok és szabadságharcosok csoportjára utal, akik a Balkán-félszigeten, különösen az Oszmán Birodalom fennhatósága alatt álló területeken küzdöttek a szabadságért és függetlenségért.

Janevszka hangsúlyozta, hogy míg a komiták – macedónok, albánok és más etnikumok – a szabadságért küzdöttek, és helyük van a tantervben, az UÇK-nak és az ahhoz kapcsolódó szimbólumoknak „nincs relevanciája” Észak-Macedónia történelmében.

Kapcsolódó cikk

Magyarország és Észak-Macedónia koordináltan lép fel a bolgár tranzitdíjak emelése ellen

A macedón oktatási miniszter hangsúlyozta, hogy az iskoláknak a tudás és a tolerancia értékeit kellene képviselniük, nem pedig a militarizmust vagy a politikai megosztottságot.

A májusi macedóniai választásokat megnyerő nacionalista VMRO–DPMNE (Belső Macedón Forradalmi Szervezet – Demokratikus Párt a Macedón Nemzeti Egységért) párt koalícióra lépett az albán VLEN párttal (Testvériség, Szabadság, Igazság és Egyenlőség – Albán nemzeti párt Észak-Macedóniában), amelyet a koszovói miniszterelnök, Albin Kurti támogat, lehetővé téve a kormányalakítást, miután a VMRO–DPMNE csak 58 mandátumot szerzett a 120 tagú parlamentben, ezért szüksége volt a VLEN 13 mandátumára.

Kurti korábban kritikusan viszonyult a másik jelentős észak-macedóniai albán párthoz, amely a Demokratikus Unió az Integrációért (DUI) nevet viseli, és amely korábban a kormánykoalíció részeként a külügyminisztert adta. Kurti és a DUI vezetője, Ali Ahmeti között nézeteltérések voltak, különösen az egy időben a szerbek által nyomatott „Open Balkan” kezdeményezés kapcsán, amelyet Kurti ellenzett.

Fegyveres harcok is voltak

Tetovo környéke igencsak neuralgikus terület, 2001-ben fegyveres összecsapások zajlottak Észak-Macedóniában, különösen Tetovóban és környékén. Ez az időszak az ország egyik legnehezebb és legmeghatározóbb időszaka volt, amikor az etnikai feszültségek fegyveres konfliktusokhoz vezettek.

A konfliktusok az albán és macedón közösségek közötti mélyen gyökerező társadalmi, gazdasági és politikai feszültségekből fakadtak.

Az 1990-es években, Jugoszlávia szétesését követően, Észak-Macedónia ugyan békés úton vált függetlenné, de a különböző etnikai csoportok közötti egyenlőtlenségek fennmaradtak. Az albán közösség, amely az ország lakosságának jelentős részét teszi ki (a 2021-es népszámlálás szerint 24,3%-át), régóta sérelmezte az oktatáshoz, munkához és politikai képviselethez való korlátozott hozzáférést.

A macedón Hazafias Társaság november elején jelezte az X platformon, hogy a tetovói egészségügyi iskolában is az UCK jelképei jelentek meg

Az albán fegyveres csoportok, különösen az UÇK (Koszovói Felszabadítási Hadsereg) macedóniai ága, a Nemzeti Felszabadítási Hadsereg (NLA) 2001-ben fegyveres akciókat indított az állami erőkkel szemben.

A harcok elsősorban Tetovóban és környékén zajlottak, de más régiókat is érintettek, mint például Kumanovót és a Šar-hegységet. A lázadók célja az volt, hogy az albán közösség számára nagyobb jogokat és autonómiát harcoljanak ki Észak-Macedónia állami struktúráján belül.

A fegyveres összecsapások több hónapon át tartottak, mígnem nemzetközi közvetítéssel – mindenekelőtt az Európai Unió és az Egyesült Államok részéről – 2001 augusztusában aláírták az Ohridi Keretmegállapodást.

Ez az egyezmény az albán közösség számára nagyobb jogokat biztosított az albán nyelv hivatalos használatában és az albánok nagyobb arányú politikai képviseletében az állami intézményekben, de egyúttal nagyobb önállóságot biztosított az önkormányzatoknak is.

A mostani vita, amely az UÇK szimbólumainak megjelenésével kapcsolatos egy iskolai rendezvényen, különösen érzékeny, mert a régió lakói közvetlenül emlékeznek a konfliktusra és annak következményeire.

Sokak számára az UÇK szimbólumai még mindig a megoszlást jelképezik, mivel a múltbeli harcok emlékét idézik fel. Az ilyen események ezért nem csupán nevelési, hanem politikai és történelmi kontextusban is komoly vitákat generálnak.