Hatalmas a szakadék tátong a szegények és a gazdagok között Szerbiában

Állítsd be a Google‑t, hogy a BALK mindig kéznél legyen!

Meg tudja-e engedni magának, hogy évente egy egyhetes nyaralásra menjen? Havonta új ruhát, cipőt vásároljon? Le tudja-e cserélni a régi bútorait, ha szükséges, és ha azonnal ki kell adnia 200 eurót, van-e ennyi megtakarítása? Megengedheti-e magának, hogy minden másnap húst vagy halat egyen, és szórakozni is tudjon? Tizenhárom ilyen és ehhez hasonló tétel alapján meghatározhatjuk, hogy fenyeget-e bennünket a szegénység veszélye vagy sem. Szerbiában a lakosság 19,9 százalékát fenyegeti a szegénység, míg további 27,2 százalékuk közvetlenül ki van téve a fenyegetettségnek a Demokráciaközpont Alapítvány adatai szerint. A legnehezebb körülmények között a 65 évnél idősebbek, valamint a munkanélküliek élnek, ami arra mutat rá, hogy nincs rendszerbeli megoldás a szegénység leküzdésére.

Szegénységi kockázati küszöb – mit jelent ez a mindennapokban?

A szegénységi kockázati ráta azon személyek százalékos arányát jelenti, akiknek elérhető jövedelme alacsonyabb, mint a szegénységi kockázati küszöb, amely 2023-ban Szerbiában átlagosan havi 29 100 dinár (247 euró) volt egy egyfős háztartásban, és a mediánbér 60 százalékát teszi ki. Ez az arány nem azt mutatja meg, hogy hány ember valóban szegény, hanem azt, hogy közülük hányan rendelkeznek a szegénységi kockázati küszöb alatti jövedelemmel.

A két felnőttet és egy 14 év alatti gyermeket nevelő háztartás szegénységi kockázati küszöbe 52 380 dinár (447 euró) volt, míg egy négyfős háztartásban, ahol két felnőtt és két 14 év alatti gyermek él, 61 110 dinár (522 euró).

A szerb elnök tavaly olcsó párizsival traktálta a népet (Screenshot)

Odafigyelésre méltó a statisztikai intézet által vizsgált anyagi és szociális rászorultság aránya is, amely azt mutatja meg, hogy a háztartásban élők hány százaléka nem engedhet meg magának az anyagi és szociális rászorultság 13 tételéből legalább ötöt.

Ezek közé tartozik a lakás fűtése, az elhasználódott bútorok cseréje, egy autó fenntartása, nyaralás, illetve egy 24 000 dinár (200 euró) összegű váratlan kiadás fedezése. Ide tartozik az is, hogy ha nem engedheti meg magának, hogy minden második nap húst vagy halat (vagy ezek vegetáriánus helyettesítőjét) fogyasszon.

Emellett ide tartoznak még a lakbér, a lakáscélú vagy fogyasztási hitelek törlesztőrészletei, a közüzemi számlák, új ruhák, két pár időjárásnak megfelelő cipő vásárlása, a személyes szükségletek kielégítése, szabadidős tevékenységek, valamint havi egy alkalommal egy ebéd vagy vacsora a barátokkal és az otthoni internethozzáférés.

Félmillióról 800 ezerre nőtt a szegénységben élők száma

Az UNICEF adatai szerint 2023-ban mintegy 800 ezren éltek teljes szegénységben Szerbiában. 2022-ben az ukrajnai háború okozta gazdasági válság következtében 0,3 százalékkal nőtt az abszolút szegénység, ami azt jelentette, hogy csaknem 630 ezren éltek úgy, hogy nem tudták kielégíteni az alapvető szükségleteiket. 2023-ban ezt a számot körülbelül 800 000-re becsülték.

Kapcsolódó cikk

MIVEL ETETIK A NÉPET? Az olcsó párizsi mellett idén olcsó pástétomot is kínálnak

Ugyanilyen aggasztóak a Köztársasági Statisztikai Intézet kutatásának eredményei, amelyek szerint a szegénységi kockázat tavaly 19,9 százalék volt, és 1,3 millió lakost érintett Szerbiában. Az Európai Unióban ugyanez a mutató 16,2 százalékos átlagot mutatott ugyanekkor.

A szegénységi kockázat aránya ugyan csökkent 2022-höz képest, de csak 0,3 százalékponttal. A szegénység vagy a társadalmi kirekesztés kockázatának aránya azt mutatja meg, hogy hány százalékot fenyeget az elszegényedés.

Életkor szerint a 65 év felettiek voltak leginkább kitéve a szegénység kockázatának 2023-ban a Köztársasági Statisztikai Intézet adatai szerint, összesen 23,5 százalékuk, valamint az 55 és 64 év közöttiek – 23 százalék. A 25 és 54 év közöttiek körében volt a legalacsonyabb az elszegényedés kockázata – 16,8 százalék.

Hogy valójában mennyire veszélyeztetettek az abszolút szegénység kategóriájába tartozók, azt mutatja, hogy havi szinten 12 ezer dinárnál (100 eurónál) alacsonyabb jövedelmük van. Nem kell gazdasági szakértőnek lenni ahhoz, hogy arra a következtetésre jussunk, hogy ebből megélni nem lehet.

Évek óta hiányzó szociális védelmi stratégia

Szerbia is aláírta az ENSZ 2030-as fenntartható fejlődési keretrendszerét, amelynek része a szegénység felszámolása 2030-ig. Ennek keretében el kellene fogadni a Szociális Védelmi Stratégiát is, amely tulajdonképpen az alapdokumentuma kellene legyen a terv megvalósításának, és amelyre évek óta csak vár az ország, előrelépés nem történt. A jelenlegi intézkedések bebizonyították, hogy nem megfelelőek és nem nyújtanak megoldást a legveszélyeztetettebbek igényeire.

2022-ben a szegénység leginkább a 65 évnél idősebbeket veszélyeztette, méghozzá a nők 24,6, a férfiak 20 százalékát. A legkevésbé azok voltak kitéve a szegénység veszélyeztetettségének, akik alkalmazottak voltak, a leginkább pedig azok, akiknek nem volt munkájuk, illetve munkahelyük. Az előző évi adatokhoz viszonyítva nőtt a szegénység a nők és a férfiak körében is, előbbieknél kettő, utóbbiak esetében egy százalékkal.

Utcai ételosztás Belgrádban 2020-ban, a helyzet azóta semmit sem változott (Forrás: X platform)

Jelenleg Szerbiában a lakosság 3,5 százaléka részesül szociális segélyben. A szakértők szerint mindenképp módosításra szorul ez a támogatási rendszer, de tény, hogy a nagyobb támogatáshoz több pénzre van szükség. Ennek egyik módja a progresszív adózás bevezetése a lineáris helyett. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a magasabb jövedelműek magasabb adót fizetnének.

A Világbank szakértői legutóbbi, a nyugat-balkáni gazdasági helyzetről szóló jelentésükben a szerbiai szegénység problémája kapcsán optimistán azt jósolják, hogy a gazdasági növekedés folytatódása hozzájárul ahhoz, hogy Szerbia egyre több állampolgára emelkedjen ki a szegénységből. A szakértők szerint viszont nem ad hoc megoldások kellenek, hanem szisztematikusak. Az oktatásba és képzésbe való befektetés hosszú távon is hozzájárul a szegénység mérsékléséhez.

Közgazdász szakértők felhívják a figyelmet arra is, hogy a szegénységi kockázati ráta mellett fontos figyelembe venni más tényezőket is, például a szegénységi küszöböt és a Gini-együtthatót.

A fejlett országokhoz képest Szerbiában alacsonyabb a szegénységi kockázati küszöb, ami az alacsonyabb általános életszínvonal és az egy főre jutó GDP következménye. Azonban önmagában az a tény, hogy a lakosság bizonyos százaléka a szegénységi kockázati küszöb alatt él, nem feltétlenül azt jelenti, hogy az ország „szegény”, hanem azt, hogy jelentős társadalmi egyenlőtlenségek vannak. A Gini-index egy közgazdasági mérőszám, amely a statisztikai eloszlások egyenlőtlenségeit méri. Leginkább a jövedelem és a vagyon eloszlásának mérésére használják.

A magasabb Gini-együttható nagyobb egyenlőtlenséget jelez, Szerbiában az uniós átlaghoz képest viszonylag magas a Gini-együttható, ami azt jelenti, hogy nagyobb a szakadék a gazdagok és a szegények között, mint az unióban. Szerbiában legutóbb 2020-ban mérték a Gini-együtthatót, ami akkor 28,5 volt, míg Németországban, Ausztriában pedig 28 körül alakult.

A foglalkoztatottak számának növelése önmagában nem elegendő megoldás a szegénység elleni küzdelemben, hiszen még ha van is munkája, sok ember még mindig szegény lehet, ha alacsony a fizetése. A szociális védelmi rendszernek támogatnia kell azokat, akik nem tudnak dolgozni vagy nem találnak munkát. Átfogó megközelítésre van szükség, ami olyan egyéb intézkedéseket is magában foglal, mint például a tisztességes bérek, a minőségi munkahelyek és az erős szociális védelem biztosítása – nyilatkozta Lidija Kuzmanov közgazdász a NIN folyóiratnak.

Csak az nem dolgozik, aki nem akar, de nem mindegy, hogy mennyiért

Željko Veselinović, a Szerbiai Egyesült Szakszervezetek elnöke a NIN-nek elmondta, hogy Szerbiában jelenleg minden bizonnyal sokkal magasabb a szegénységi ráta, mint a fejlett országokban. Jugoszlávia felbomlása óta Szerbia lakosai meglehetősen szerényen élnek, sokan pedig nagy szegénységben.

Van munkalehetőség, sok új munkahely nyílt, de ezek a cégek alacsony bért fizetnek, pedig jelentős állami támogatást kaptak új munkahelyek létrehozására.

Veselinović hangsúlyozza, hogy a szerb kormányának fel kell hagynia azzal a gyakorlattal, hogy állami költségvetésből adjon támogatást a befektetőknek, helyette inkább a hazai gazdaság fejlesztési támogatását helyezze előtérbe, elsősorban a mezőgazdaságban és az energiaszektorban.

A lakosság 13 százaléka nagyon nehezen él meg a bevételeiből, 45,6 százaléka pedig azt állítja, hogy bizonyos nehézségek mellett vészeli át a hónapot. Könnyedén mindössze a lakosság 13,4 százaléka jön ki a havi bevételeiből. Jobban élnek ugyan, mint tíz évvel ezelőtt, de továbbra is szerényen vagy nehezen, így ítélik meg az emberek.

És a gyerekek?

Az UNICEF 2022-es adatai szerint több mint 122 ezer gyermek nem tudta kielégíteni alapvető szükségleteit, vagyis olyan háztartásban élt, amelynek jövedelme nem érte el a havi 12 695 dinár (100 euró), ami az abszolút szegénység küszöbértéke volt az országban.

A kormány társadalmi felzárkózási és szegénységcsökkentési munkacsoportjának legfrissebb adatai megerősítik, hogy az abszolút szegénységi ráta a 13 év alatti gyermekek körében a legmagasabb, 10,6 százalék.

Az UNICEF jelentés becslései szerint a gyermekek abszolút szegénysége 2022-ben 3,2 és 5,9 százalék között mozgott (Forrás: UNICEF)

Dejana Kostadinova, az ENSZ Gyermekjogi Ügynökségének (UNICEF) szerbiai igazgatója szerint a gyermekkori szegénység különösen súlyos következményekkel jár a gyermekek fejlődésére és foglalkoztatási kilátásaira nézve.

Az UNICEF jelentés becslései szerint a gyermekek abszolút szegénysége 2022-ben 3,2 és 5,9 százalék között mozgott, azaz 28 000 (a legmérsékeltebb forgatókönyv szerint) és 52 000 gyermek (a legrosszabb forgatókönyv szerint élt abszolút szegénységben.

Szerbiában az emberek valamivel kevesebb, mint negyede él rosszabbul az átlagnál, és nem tud olyan életszínvonalat elérni, amely megfelel annak a társadalomnak, amelynek a tagja. A szegénység növekedése nem egyenletesen oszlik meg az összes társadalmi csoport között; a legkiszolgáltatottabbak a gyermekes családok és a legfiatalabbak.