Sivatagosodó Románia

Összevetve a rendelkezésre álló meteorológiai feljegyzéseket, valószínűsíthető, hogy az idei nyár volt az elmúlt fél évezred legaszályosabb időszaka Romániában. Az aszály, a magas hőmérséklet okozta stressz, az éghajlatváltozás befolyásolja a lakosság életét. S ami régen értéktelen volt: a víz fontos, ám egyre kisebb mértékben elérhető tartalékká vált. Románia azt kérte az Európai Bizottságtól, hogy a növénytermesztésre szánt több mint 75 millió eurós támogatást egészítsék ki más nemzetközi segélyösszegekkel, mert a mezőgazdászok bevételkiesése veszélyezteti az ország biztonságát.

Kiürül Európa gabonaraktára

Romániát Európa gabonaraktárának tartják azóta, hogy a Duna Vaskapu-szorosán megnyílt a kereskedelmi útvonal Nyugat felé. E minősítés azonban már a múlté – vélik a gazdasági elemzők.

A román mezőgazdaság az aszály miatt egyre kevesebb gabonát termeszt. A gabonatermelés idén a tizede az átlagosnak a súlyos szárazság miatt. Csökkent a napraforgó hozama is. Napraforgóból hektáronként mintegy 350 kilogrammot takarítottak be idén, normál körülmények között ez 3-4 tonna szokott lenni.

Minden bizonnyal nem a fenti illusztráció, hanem inkább ez a kép közelíti meg a valóságot, de a jelek szerint már ez sem túl sokáig (Forrás: Internet)

Az idei volt a legkisebb termés azóta, hogy Románia belépett az Európai Unióba, alulmúlva a 2007-es hozamokat is, amikor szintén nagy, de az ideihez mégsem mérhető volt a szárazság.

A nyári hőség és a szárazság miatt legalább 2,5 millió hektáron károsodott a termés: a nagy meleg és aszály által a mezőgazdaságnak okozott károk értéke meghaladja a 2 milliárd eurót.

Nemzetbiztonsági kockázat

Florin Barbu mezőgazdasági miniszter kijelentette: több mint kétmillió hektár kukorica- és napraforgótermés került veszélybe, az átlagveszteséget hektáronként 200-230 euróra becsülik.

Ezért a mezőgazdaság tárcavezetője azt kérte az Európai Bizottságtól, hogy a növénytermesztésre szánt több mint 75 millió eurós támogatást egészítsék ki más nemzetközi segélyösszegekkel. A mezőgazdászok bevételkiesése veszélyezteti Románia biztonságát – hangsúlyozta Florin Barbu.

Az is nemzetbiztonsági kockázatot jelent, hogy a keleti és déli országrészen felgyorsult az elsivatagosodás.

– A leginkább érintett területek a déli és a keleti országrészben vannak: Vaslui, Vrancea, Galac, Konstanca, Călărași, Botoșani, Dolj. Mivel nincs hozzáférésük az országos öntözőrendszerhez, ezek vannak leginkább kiszolgáltatva a csapadékhiánynak és az extrém hőmérsékleteknek

– nyilatkozta Bogdan Chipurici, a romániai farmerek egyesületének agrárpolitikai és mezőgazdasági programokért felelős menedzsere.

Vizet, vizet!

Az országos öntözőrendszer, a víztárolók kiépítése a szocializmus idején, a nyolcvanas években kezdődött. Bátortalanul, fejetlenül ugyan, de kiépülni látszott egy hálózat, amely az akkor még kevésbé valószínűnek tűnő aszály esetén biztosítani tudta volna a mezőgazdaságnak nélkülözhetetlen vizet.

Dăbuleniben, a ‘görögdinnye hazájában’ idén 50 Celsius-fokot is mutattak a hőmérők. A helyiek hozzászoktak a forró levegőhöz és a homokdűnékhez, és azt mondják, hogy „Románia Szaharájában” élnek

A rendszerváltás után azonban felhagytak a „kommunista” tervvel, a már megépített vezetékekre fémtolvajok tették rá a kezüket, és ócskavasként értékesítették.

Ma már szakemberek figyelmeztetnek, hogy az országos öntözőrendszert ki kell építeni. Példaként hozzák fel azokat az országokat, amelyek a sivatagi termelést is lehetővé teszik a korszerű technológiák által, és figyelmeztetnek, hogy a középkori mezőgazdasági termelésnek nincs jövője.

Erre utalt Laurențiu Baciu termelő is:

– Istenre bíztuk a termést, azaz, ha lesz, lesz, ha nem, nem, s lám, mi lett az eredménye: mióta gazdálkodom, soha nem termett ilyen kevés, soha nem buktam ekkorát!

Románia hirtelen arra ébredt, hogy a jövő legfontosabb erőforrásából, a vízből, nem rendelkezik elegendő mennyiséggel.

Nicolae Mărăcine, a Bukaresti Agrártudományi Egyetem talajfeljavítást oktató tanára rezignáltan jelentette ki:

– Számos bővizű tavunk kiapadt. Miért? Mert az éghajlatváltozás miatt, noha mennyiségileg nem csökkent a csapadék mértéke – a különbség 1,52 százalékos, ha többéves időszakot nézünk –, de a csapadék eloszlása ma már más, mint tíz évvel ezelőtt. Ma tavasszal és ősszel hullik a legtöbb csapadék, elsősorban záporok formájában, amelyek nem teszik lehetővé a víz talajba szivárgását.

A talajnak havas telekre és hónapokig tartó lassú esőre lenne szüksége ahhoz, hogy jó termést lehessen elérni. A talajvíz egyre inkább a mélyebb talajrétegekbe húzódik. A román mezőgazdaságnak alkalmazkodnia kell a megváltozott körülményekhez.

Az állam még nem áll készen erre. A gazdák már bőrükön érzik, hogy váltani kell.

Kivi, datolya, pomelo

A Craiova melletti Șimnicen 2020 óta már januárban elvetik a búzát. Nem bolondultak meg a gazdák, csupán több éves tapasztalatuk alapján megváltoztatták a betakarítási ütemtervet.

A globális felmelegedés nyomán ugyanis a rendes vetési időben elvetett gabona kifogta a száraz, forró időszakot, így sokkal gyengébb terméseredményeket értek el. És ez csak egy példa arra, hogyan befolyásolja a hazai mezőgazdaságot a klímaváltozás.

Kapcsolódó cikk

Hatvan éve nem volt ilyen meleg az augusztus Horvátországban, mint idén

A gazdák ezeken a déli területeken búza helyett elkezdtek földimogyorót ültetni. Dăbuleniben pedig, a híressé vált görögdinnyék mellett most már kivit, datolyát és olajbogyót termesztenek.

A Mezőgazdaságtudományi és Erdészeti Akadémia szakértői ilyen körülmények között támogatják ezt a megoldást, sőt, ajánlják a pomelo ültetését is, amely kibírja a mínusz 15 fokot, de akár gyapottal is meg lehetne próbálkozni (amivel egyébként már az ötvenes években is kísérleteztek). Ám megteremhet a rizs is, és ha folytatódik a felmelegedés, szezám termesztésébe is érdemes lenne belevágni.

Mindez azonban nem menti fel az államot a cselekvés alól, a vízgazdálkodás felelőse a kormány.