Hatvan éve nem volt ilyen meleg az augusztus Horvátországban, mint idén

Több mint fél évszázados hőségrekordok dőltek meg Horvátországban, ahol az idei év több hőhulláma és az augusztusi rendkívüli meleg újabb mérföldkövet jelentett a régió időjárási történetében. A horvát meteorológiai intézet (Državni hidrometeorološki zavod, DHMZ) adatai szerint tizenhat horvát városban, például Zágrábban, Eszéken, Fiúméban és Dubrovnikban az idei augusztus volt a legmelegebb 1961 óta, miközben három hőhullám is sújtotta az országot, és ezek hatása szélesebb körben érezhető volt, mint az előző években. Az előrejelzések szerint a globális felmelegedés hatásai továbbra is jelentős hőmérséklet-emelkedéseket eredményezhetnek, ami fokozza a szélsőséges időjárási jelenségek gyakoriságát és intenzitását.

Rekordok dőltek meg augusztusban

Az év első nyolc hónapjában a levegő középhőmérséklete minden meteorológiai állomáson meghaladta az 1991-2020-as referencia-időszak átlagát. Különösen figyelemre méltó Dubrovnik esete, ahol a tenger hőmérséklete is új rekordot döntött: július 16-án 30 Celsius-fok volt.

EGY AMERIKAI NAPLÓJA AZ X-EN : Nagyszerű hely egy bárhoz és egy kis sziklaugráshoz az óceánba (@ Mala Buza Plaža, Dubrovnik)

A DHMZ szerint ez az eddig mért legmagasabb tengerhőmérséklet. Bár ez az adat még nem ment át minden szükséges ellenőrzésen. A meteorológusok szerint a tavalyi 29,1 Celsius-fokos érték még mindig a hivatalosan elismert rekord, amit 2022. július 4-én mértek.

Idén három hőhullám érte el Horvátországot, és az előzetes adatok azt mutatják, hogy az idei figyelmeztetések az ország nagyobb részére terjedtek ki, mint egy évvel korábban.

A horvát szolgálat szerint szinte minden állomáson rekordmeleg volt a július is, a március a három legmelegebb közé tartozott, a február pedig az eddigi legmelegebb volt az átlaghőmérsékletet tekintve, de ugyanez volt a helyzet a levegő maximális hőmérsékleteivel is.

A DHMZ szerint ez a tendencia az egész országban tapasztalható, és a jövőben is folytatódhat, mivel a globális felmelegedés hatásai egyre inkább érezhetők.

Elvben nem kell minden nyárnak melegebbnek lennie, mint az előző volt, a jövőben azonban az elmúlt évtizedekben tapasztaltnál intenzívebb, hosszabb ideig tartó és nagyobb területet érintő hőhullámokra kell számítani.

A meteorológusok úgy vélik, hogy a globális felmelegedés miatt tovább emelkedik a hőmérséklet Horvátországban is, így a levegő minimum- és maximumhőmérsékletének további növekedésére lehet számítani.

Jön a vénasszonyok nyara

Miután az idei nyár különösen forró volt, a DHMZ előrejelzései szerint az őszi hónapok is melegebbek lehetnek az átlagosnál. Szeptember elején az ország belső területein és a tengerparton is folytatódhatnak a meleg időszakok.

Bár az első hét végén némi változékonyság és instabilitás várható a szárazföldön, a hónap közepére valószínűleg ismét melegebb lesz, és az ország legtöbb részét várhatóan az átlagosnál magasabb hőmérsékletek jellemzik majd.

Zágrábban is meleg volt (Forrás: X platform)

Az előrejelzések szerint októberben és novemberben is az átlagosnál melegebb idő várható, ami nem zárja ki az alacsonyabb hőmérsékleteket rövidebb időszakokra.

Ez azt jelenti, hogy a “vénasszonyok nyara” ismét visszatér, azaz hosszabb meleg időszakokkal kell számolni az őszi hónapokban is.

A csapadék tekintetében a meteorológusok átlagosan csapadékos októbert és novembert jósolnak, de nem zárják ki, hogy a csapadékmennyiség meghaladja a többéves havi átlagokat, különösen novemberben.

Korábbi cikk

Hőség a horvát tengerparton és az egész térségben, 40 fok körüli hőmérsékletek várhatók

Az elmúlt évekhez hasonlóan az ősz második felét gyakori esőzések jellemezhetik, ami különösen a mezőgazdaság és az infrastruktúra számára jelenthet kihívásokat.

Fontos azonban megjegyezni, hogy a hosszú távú időjárás-előrejelzések – mint amilyeneket a DHMZ is készít – nem rendelkeznek olyan megbízhatósággal, mint a rövid távú előrejelzések.

Bár ezek az előrejelzések értékes iránymutatást nyújtanak a várható trendekről, mindig kellő óvatossággal kell kezelni őket.

A hosszú távú előrejelzések nagyobb bizonytalanságot hordoznak, mivel számos tényező, például a globális éghajlati változások és az óceánok hőmérsékletének ingadozásai is befolyásolják őket.