KÖZEL 1000 EURÓS MINIMÁLBÉR: Plenković évet értékelt, az ellenzéknek kiújult a migrénje

Andrej Plenković horvát miniszterelnök ma (kedden) a kora délutáni órákban megtartotta éves beszámolóját a kormány munkájáról a horvát parlamentben. Az esemény rendjét előre meghatározott elvek szabályozták annak érdekében, hogy a vita ne fajuljon zsibvásárrá. A miniszterelnök beszámolója nem haladhatja meg a 60 percet, a képviselők nem kérhetnek szót, csak a klubok vezetői szólalhatnak fel 20 perces időtartamban. A miniszterelnöknek joga van 20 perces zárószót tartani.

Nem mese, nem ámítás

A horvát kormányfő beszámolójában felsorolta a kormány elmúlt évben elért eredményeit, többször hangsúlyozva, hogy ez nem tündérmese, ahogy az ellenzék állítja, hanem folyamatos erőfeszítés és munka eredménye. Plenković nem véletlenül szerezte meg immár harmadik megbízatását, hiszen egyértelműen Horvátország legsikeresebb politikusa – hacsak nem számítjuk Tuđmant sikeresebbnek. Kettejük összehasonlítása azonban nem igazán helyénvaló, mivel Tuđman esetében nagy szerepet játszottak a külső, nagyhatalmi geopolitikai tényezők, amelyekkel Plenkovićnak szerencsére nem kell foglalkoznia.

Plenković kormányzása alatt Horvátország sikeresen megbirkózott komoly belső és világválságokkal, természeti katasztrófákkal, és a drámaian átrendeződő világpolitikai helyzettel. Az EU peremvidékén elhelyezkedő, alig négy milliós lakosságú ország szinte teljesen integrálódott a Nyugat belső köreibe; a boldogsághoz már csak az OECD-tagság hiányzik (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet – Organisation for Economic Co-operation and Development).

A horvát miniszterelnök szerint kormánya stratégiai eredményeket ért el, amelyek hosszú távú változásokat hoznak az ország életében (Forrás: X platform, horvát kormány)

Sokan elfelejtik, hogy Horvátország kiváló kapcsolatokat ápol az Egyesült Államokkal – egyike annak a 39 országnak, amelynek állampolgárai vízummentesen utazhatnak az USA-ba. Ezek a kapcsolatok sokkal szilárdabbak és gyümölcsözőbbek, mint például Szerbia moszkvai „különleges” kapcsolatai. A horvátok annyiban okosabbak a szerbeknél, hogy ezt nem kürtölik világgá, hanem csendben kihasználják az előnyöket.

Bevezetőjében Plenković érdekesnek találta, hogy azok az emberek, akik nem vállaltak felelősséget semmi fontosért Horvátországban, a befektetett erőfeszítéseket és a munkát, valamint a mérhető eredményeket következetesen mesének és csodának nevezik.

– Ma gazdaságilag erősebbek és sikeresebbek vagyunk, mint valaha, ez nem mese és nem csoda, tessék megnézni a számokat

– mondta Plenković. Majd folytatta a felsorolást, aminek következtében az ellenzéknek ismét kiújult a migrénje. Az A- hitelminősítés, az államkötvényekbe való befektetés, az átlag- és minimálbérek növekedése, a valaha volt legmagasabb foglalkoztatottság, a valaha volt legalacsonyabb munkanélküliség Horvátországban…

Plenković a kormányzata alatt elért eredmények között említette a nettó átlagbér 76%-os növekedését 749 euróról 1315 euróra, az átlag nyugdíjak 75%-os emelkedését 355 euróról 620 euróra, a nettó minimálbér 103%-kal történt emelkedését 331 euróról 672 euróra, az A- hitelminősítés elérését két hitelminősítőnél is, valamint a sportra szánt összeg négyszeresére történt növekedését (Forrás: X platform, horvát kormány)

A miniszterelnök felidézte a válságokat, a polgároknak és a gazdaságnak nyújtott 8 milliárd eurós segélycsomagot, valamint a nyugdíjasok, a munkanélküliek, a veteránok támogatását és a társadalmi kohézió megőrzését. Az uniós forrásokról szólva kiemelte, hogy az uniós tagság tizenegyedik évében Horvátország 16,2 milliárd eurós többletet ért el az európai költségvetéshez való befizetéseinkhez képest.

– Ennyit azokról a varázslókról, akik nem csatlakoznának az EU-hoz vagy a NATO-hoz, de felhívnák amerikai nagybátyjukat, hogy pénzt küldjön

– tette hozzá Plenković.

Megjegyezte továbbá, hogy a földrengés sújtotta Zágráb és a Banovina újjáépítése jelentősen felgyorsult, és büszkén említette az egészségügybe történt 2,4 milliárd eurós beruházásokat, valamint a védelmi és tűzoltási fejlesztéseket.

– A mi mesénkben a kormány megépítette a Pelješac-hidat és az Učka-alagút második járatát is

– mondta a horvát kormányfő, aki a demográfiai újjáélesztést nevezte a legnagyobb szerkezeti problémának, ezért a kormány létrehozta a demográfiai minisztériumot és elfogadta a népesedési stratégiát.

Csillog-villog a szebb jövő

Plenković beszámolójában ismertette a kormány terveit és további prioritásait is. Elsőként a nyugdíjasokat említette, meghirdetve az idősekről szóló nyilatkozat és az idősekről szóló törvény megalkotását, amely szabályozná az egyén, a család és az állam felelősségét.

A miniszterelnök kormányzati prioritásként említette a nyugdíjak további emelését is, hogy a mandátum végére az átlagos teljes nyugdíj elérje a 800 eurót. Bejelentette, hogy megváltoztatják a nyugdíjak kiigazításának képletét is, amely a 85:15 arányt követi, kedvezőbben számítva a bérek és a megélhetési költségek növekedését.

Kapcsolódó cikk

Horvátország a Fitch-nél is A- osztályos

Plenković azt is bejelentette, hogy mandátuma végéig az átlagos nettó fizetést 1600 euróra szeretné emelni, míg az újévtől a minimálbért 970 euróra növelik.

A horvát gazdaság ellenálló képességéről szólva a miniszterelnök elmondta, hogy a válság arra kényszerítette a kormányt, hogy az állami intervencionizmus politikáját alkalmazza, emlékeztetve az állampolgároknak és a gazdaságnak nyújtott, összesen mintegy 8 milliárd eurós segélycsomagokra. Az erőteljes és időszerű intézkedések megőrizték a társadalmi kohéziót, miközben az energiaválság gyakorlatilag nem volt érezhető az országban. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az infláció jelenleg 2% alatt van, és a kormány ezt a kérdést is kezeli, illetve kezelni fogja.

Plenković elmondta, hogy Horvátország ma gazdaságilag erősebb és sikeresebb, mint valaha; idén várhatóan 3,6%-os GDP-növekedést ér el, ami jelentősen magasabb, mint az EU és az eurózóna átlagos növekedése, amely körülbelül 1%.

Nyolc évvel ezelőtt a GDP abszolút értéke 47 milliárd euró volt, az év végére pedig várhatóan eléri a 84,7 milliárd eurót. Ráadásul az egy főre jutó GDP nyolc évvel ezelőtt az uniós átlag 62%-a volt, idén pedig 78%-nak kell lennie.

Ennek eredményeként Horvátország megelőzi Görögországot, Lettországot és Szlovákiát, eléri Magyarország szintjét, és egyre közelebb kerül Lengyelországhoz és Észtországhoz. A cél az, hogy 2028-ra az egy főre jutó GDP elérje az uniós átlag 82-83%-át, ami jelenleg Portugália szintje.