Erdoğan szoros kapcsolatban Kurtival, Koszovó török védelmi rendszereket szerez be(?)

Recep Tayyip Erdoğan török elnök pénteken Ankarában fogadta Albin Kurti koszovói miniszterelnököt, akivel zárt ajtók mögött tárgyalt, és sajtótájékoztatót sem tartottak a megbeszélés után.

Koszovó és Törökország szoros kapcsolatokat tart fenn: a koszovói parlament május elején jóváhagyta a Törökország és Koszovó között január 29-én aláírt „katonai keretmegállapodást”.

Ezt megelőzően Koszovó öt Bayraktar TB2-es drónt kapott Törökországtól. Az egyezményt hét hónappal ezelőtt írták alá, és a drónok nemrégiben érkeztek meg az országba. Szerbia is szerette volna megszerezni az említett török drónokat, de nem kapott belőlük, pedig Aleksandar Vučić erőteljesen próbálkozott a beszerzésükkel.

Török-koszovói függőségi viszony

Koszovóban ma is élnek törökök, akik szoros kapcsolatokat ápolnak Ankarával, amely az elsők között ismerte el Koszovó függetlenségét 2008-ban, és azóta is folyamatosan támogatja az ország nemzetközi elismerésének ügyét, ami nyilvánvalóan nem tetszik Belgrádnak. A Törökország és Koszovó közötti politikai kapcsolatok erősek, és rendszeres magas szintű találkozókra kerül sor.

Ez azonban csak az érem egyik oldala, Törökország ugyanis erőteljes nyomást gyakorol Koszovóra, hogy adja ki a Gülen mozgalomhoz köthető személyeket. 2018-ban a koszovói hatóságok letartóztattak és Törökországba toloncoltak hat gülenistát, ami jelentős nemzetközi felháborodást váltott ki. Ezt az eseményt széles körben kritizálták a nemzetközi jogvédő szervezetek és a helyi politikai szereplők is, mivel az intézkedés sértette a jogállamiságot és az emberi jogokat.

Kapcsolódó cikk

IDENTITÁSPOLITIKA: Törökország baráti ölelése lehet-e az Európai Unió alternatívája Koszovó számára?

2018-ban, amikor a gülenisták kiadatása történt, Ramush Haradinaj volt Koszovó miniszterelnöke, aki elrendelte a kiadatás körülményeinek kivizsgálását, miután azt állította, hogy az akciót az ő engedélye nélkül hajtották végre.

A török kormány Koszovótól elvárja, hogy támogassa a gülenista hálózatok felszámolására irányuló erőfeszítéseket, cserébe a kétoldalú kapcsolatok és támogatások fenntartásáért. A Koszovóval fennálló szoros gazdasági és katonai együttműködése által, valamint az országban való beruházásai révén Ankara jelentős nyomásgyakorlási eszközökkel rendelkezik Koszovóval szemben.

Albin Kurtit 2021-ben választották meg másodszor miniszterelnöknek, azóta folyamatosan erősítette Koszovó kapcsolatait Törökországgal. A két ország közötti együttműködés jegyében a koszovói iskolákban és egyetemeken török nyelvoktatás is folyik.

A mostani találkozóval kapcsolatban Kurti azt írta az X platformon, hogy ankarai megbeszélései megnyitják a gazdasági és védelmi együttműködés új lehetőségeit.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy hétfőn megrendezésre kerül az első gazdasági fórum a vállalkozások számára, ami szerinte lehetőséget teremt a kapcsolatok elmélyítésére és a beruházások fellendítésére.

Török védelmi rendszerek

Minden eddig elmondottnál fontosabb azonban, hogy Törökország, amely az elsők között ismerte el Koszovó függetlenségét 2008-ban – nem csak az egyik fő befektető Koszovóban, hanem a két ország közötti katonai együttműködésben is jeleskedik.

Albin Kurti koszovói miniszterelnök, aki hivatalos látogatáson tartózkodik Törökországban, ott tanuló koszovói diákokkal és kadétokkal is találkozott

Törökország a NATO által vezetett koszovói erők, a KFOR egyik legerősebb tagja, jelenleg nyolcszáz török katona teljesít szolgálatot a korábban Szerbiához tartozott területen.

Tavaly Törökország tartalékos zászlóaljat telepített az országba az albán többség és az északi szerb kisebbség közötti feszültségek csillapítására. Jelenleg a törökök vezetik a rotációs KFOR-parancsnokságot.

A koszovói parlament május elején jóváhagyta a Törökország és Koszovó között január 29-én aláírt katonai keretmegállapodást a kormánypárti és ellenzéki padsorok szinte egyöntetű támogatásával: a 120 fős parlamentben 85 képviselő támogatta a kormánypárti és ellenzéki frakciókból egyaránt.

A katonai keretmegállapodást Yaşar Güler és Ejup Maqedonci írta alá Ankarában január 29-én. A dokumentum számos területen alapoz meg közös tevékenységeket, beleértve a békefenntartást, a terrorizmus elleni harcot és a humanitárius műveleteket.

Kapcsolódó cikk

SZERB VÉDELMI MINISZTER: Elég egy gyufa, hogy Koszovó lángra lobbanjon

A Törökország és Koszovó közötti „katonai keretmegállapodás” tartalmaz közös fegyvergyártásra vonatkozó együttműködést is. Az egyezmény számos területre kiterjed, beleértve a katonai kiképzést, a védelmi ipart, a katonai hírszerzési értesülések megosztását, a katonai orvostudományt, a terrorizmus elleni harcot és a humanitárius műveleteket.

A koszovói delegációból származó egyes információk szerint az ankarai találkozón az egyik megvitatott téma az volt, hogy Koszovó török védelmi rendszereket kíván beszerezni.

A koszovói média Recep Tayyip Erdoğan török elnök és Albin Kurti pristinai miniszterelnök találkozójának jelentőségét hangsúlyozva külön kiemelte, hogy a két ország közötti diplomáciai és gazdasági kapcsolatok erősítése mellett a felek a régió biztonsági helyzetének javításával is foglalkoztak.

A beszámolók szerint Erdoğan hangsúlyozta, hogy Törökország kész hozzájárulni a párbeszédhez és a feszültségek enyhítéséhez, különösen az északi, szerb többségű területeken.

Az éremnek ezúttal is van egy másik oldala is, Törökország ugyanis mindeközben felturbózza a Koszovói Védelmi Erőket, vagyis a kvázi hadsereget, amelyet OMTAS típusú közepes hatótávolságú páncéltörő, vagyis tankelhárító rakétarendszerekkel szerel fel, amivel megtépázhatják Szerbia „tankhatalmi státuszát”.

A Koszovói Védelmi Erők továbbá PMT-76-57A géppuskákat is kapnak, amelyeket valószínűleg távirányítású fegyverrendszerekben használnak majd, nyilván abban az esetben, ha csődöt mond a diplomácia.