Európai Unió
UNIÓS PÉNZEKET NYÚLTAK LE: Merről van a tehén eleje, avagy biogazdaságok helyett bozótosok
A horvátok is értik a módját az uniós pénzek elsíbolásának. Már az Európai Uniónak is feltűnt, hogy sumákolnak a mezőgazdasági támogatásokkal. Elkezdődött ugyan a visszaélések felszámolása, de igencsak nyögvenyelősen halad, a legelőtámogatások reformjába például már egy miniszter is belebukott.
Biogazdaságok helyett bozótosok
Az Európai Bizottság ellenőrei idén jelentős visszaéléseket tártak fel a horvát mezőgazdaságban. Az ellenőrök jelentése szerint sok gazda van, aki csak formálisan állt át a biogazdálkodásra, felvette ugyan a magas támogatást, a földet viszont elhanyagolta.
A mezőgazdasági tárca adatai szerint Horvátországban 2007-ben 7 577 hektáron folyt biogazdálkodás, ez a szám mára 103 166 hektárra nőtt, ami az ország termőföldjeinek mintegy 7%-ka.
A növekedés leginkább a legelők területének kiterjedésével magyarázható, de a csonthéjas gyümölcsösök, azon belül is a bio dióültetvények is elszaporodtak.
A természetbarát gazdálkodás robbanásszerű növekedés ellenére azonban a biogazdaságokban előállított termékek mennyisége drasztikusan csökkent.
Bio dióültetvényből 2012-ben 3 748 hektár volt az országban, és összesen mintegy 890 tonnányi csonthéjas termést takarítottak be a gazdák.
Tavaly ellenben a már több mint 7000 hektárnyi ültetvényről mindössze 400 tonna diót gyűjtöttek be, pedig nem is volt rossz év. Ez pedig már felkeltette Brüsszel figyelmét is.
Jó üzlet a biogazdálkodás
Horvátországban az állam minden hektár bioművelésű „diósföld” után 8 000 kunás (370 000 forint) kiegészítő támogatást ad.
Ezt azért adják, mert a vegyszerek és mesterséges tápanyagok nélkül történő termesztés kisebb hozamokat eredményez, ezért az elmaradt profitot kompenzálja az állam.
A kormány ezen felül, hogy ösztönözze a termelőket a biogazdálkodásra, jelentős kezdő támogatásokat is folyósít, amelyekből be lehet „indítítani” akár egy dióültetvényt is.
A szemfüles gazdálkodók hamar rájöttek, hogy ha van némi földjük, akkor ahelyett, hogy megművelnék, „átállnak bió üzemmódba”, a támogatásokból beültetik a földet dióval, és többet a tájára sem mennek, csupán felveszik a kiegészítő támogatásokat.
Ez főleg azoknak érte meg, akik eddig bérbe adták a földjeiket, hiszen a bérleti díjak a támogatások összegénél jóval alacsonyabbak.
Ez oda vezetett, hogy a termékeny földterületek sokszor bozótossá, sőt már-már erdővé váltak, amit a bizottság ellenőrei a helyszíni szemlék során meg is állapodtak.
A legelőkkel is nagyot kaszálnak
Hasonló a helyzet a legelőkkel is, ami még nagyobb üzlet, mivel nem tisztázott, hogy a legelő fogalmába mi fér bele.
Ez a gyakorlatban úgy néz ki, hogy a sziklás hegyoldalak és az erdők kivételével minden megműveletlen földterület szolgálhat legelőként.
A bioművelésű legelők esetében az elhelyezkedésük függvényében a tulajdonosuk vagy bérlőjük akár 6000 kunás (280 000 forint) támogatást is kaphat az államtól.
Az pedig már a „balkáni abszurd” fogalmát súrolja, hogy ez a támogatás akkor is jár, ha az igénylést benyújtó személy azt sem tudja, hogy merről van a tehén eleje, vagyis egyáltalán nem foglalkozik állattenyésztéssel.
Vizsgálatot követelnek
Az Európai Bizottság a helyszíni szemlét követő jelentésében felszólította Horvátországot a kialakult helyzet rendezésére, miután a „gazdáknak” kifizetett pénz többnyire uniós forrásokból származik.
A jelentés nyomására a mezőgazdasági tárca szigorúbb ellenőrzéseket jelentett be, és felszólította a lebukott áll gazdákat, hogy önként mondják fel a támogatásokról kötött szerződéseket, amit idén még következmények nélkül megtehetnek.
Erre azonban már nincs sok idejük, ahogy a naptárt elnézzük.
A legelők kérdése azonban továbbra sem oldódott meg, miután igencsak befolyásos üzleti és politikai körök érdekeit sérti.
Egy évvel ezelőtt például az akkori mezőgazdasági miniszter, Tomislav Tolušić, aki miniszterelnök-helyettesként az ország egyik legnépszerűbb politikusa volt, éppen a legelőtámogatások reformjába bukott bele, és tűnt el a politikai süllyesztőben, nyilván sokak megelégedésére.

