HORVÁTORSZÁGI INFRASTRUKTÚRA: Drágább, mint a pelješaci híd

Horvátország az elkövetkező 10 évben, azaz 2020 és 2030 között mintegy 4,5 milliárd eurót költ a vasutak fejlesztésre. A pénz javarésze uniós alapokból származik, vagyis az Európai Unió nagyban besegít az ország vasúti hálózatának korszerűsítésébe. A tízéves projekt kiemelt fontosságú infrastrukturális létesítményei a Csáktornya- Zágráb gyorsvasút, az országot a szlovén határtól a szerb határig átszelő RH1 korridor teljes mértékű kétpályásítása, és a magyar határtól Fiuméig vezető RH2 korridor ún. síksági vonalának kiépítése, amely gyorsabb és gazdaságosabb közlekedést ígér, mint a 150 éve, még az Osztrák- Magyar Monarchia idején épült, jelenlegi pályatest.

Közvetett haszon

A Csáktornya- Zágráb gyorsvasút fontosságát kiemelték az észak-horvátországi megyék főispánjai is, akik Csáktornyán találkoztak Nataša Tramišakkal, a regionális fejlesztések és az EU-alapok miniszterével.

Radomir Čačić, Varasd megye főispánja arra hívta fel a figyelmet, hogy a gyorsvasút kiépítése nemcsak a Közép- Európába irányuló, illetve az onnan érkező forgalom szempontjából fontos, hanem az Észak- Horvátországi megyék további fejlődésének szempontjából is.

Čačić szerint minden egyes befektetett euró négy euró közvetlen vagy közvetett hasznot jelent számukra.

– Ha csak az utasforgalmat nézzük, jelenleg a Horvát Vasutak évente körülbelül 20 millió embert szállít, ebből évi 2 millió utas jut a mi öt megyénkre. A gyorsvasút megépülése után az utasok száma az előrejelzések szerint évi 12 millióra emelkedik, csak Észak- Horvátországban

– mondta a varasdi főispán.

Ha tudjuk, hogy a horvát fővárostól körülbelül 100 kilométerre lévő Csáktornyáról jelenleg vonattal 2 óra 40 percig tart az út, szemben az új gyorsvasút által elérhető 50 perccel, akkor a Čačić által említett számok egyáltalán nem tűnnek irreálisnak.

A tervek szerint a vonat 160 km/h csúcssebességet terveznek „roboghat” a gyorsvasúton.

Monarchiai örökség

A gyorsvasút új és egyben legdrágább része a mintegy 19 kilométer hosszúságú, ún. lepoglavai bekötő, amelynek Lepoglava és Krapina, illetve Lepoglava és Sv. Križ Začretje között kell megépülnie, nehéz földrajzi körülmények között.

Jobbára ez a bekötő az, ami miatt a gyorsvasút kiépítésének költségei nagyobbak mint a pelješaci hídé, és meghaladják a 450 millió eurót.

A tervezett útvonalon ugyanis számos alagutat vagy vasúti felüljárót kell építeni, és ez jelentős mértékben megnehezíti a munkálatokat, illetve megnöveli a költségeket.

Az észak-horvátországi megyék képviselői egyúttal szorgalmazzák a logisztikai központok kiépítését is, mivel Horvátországban nincs egy sem, amely képes lenne az EU-ban megszokottnak számító 700 méter hosszúságú szerelvények fogadására.

A 160 éves észak-horvátországi vasút még az Osztrák- Magyar Monarchia idejéből származik, és jelenleg igencsak toldozott-foltozott állapotban van, ezért igencsak ráfér már a felújítás.

De igaz ez a horvát vasúti hálózat egészére is, Horvátországban ugyanis az utasforgalom átlagos sebessége nem haladja meg az 58 kilométeres óránkénti sebességet.