Albánia és Észak-Macedónia európai útjai elválnak, Várhelyi egy látnok

Várhelyi Olivér, az Európai Unió bővítésért és szomszédságpolitikáért felelős biztosa három évvel ezelőtt, még a maszkos korszakban kijelentette, hogy Brüsszel potenciálisan folytathatja az EU-tagsággal kapcsolatos tárgyalásokat Albániával, ha az észak-macedóniai csatlakozás elakad, illetve lényegben meg sem kezdődik. Albánia és Észak-Macedónia 2022 júliusában együtt kezdték meg a csatlakozási tárgyalásokat, ám most a jelek szerint elválnak az útjaik, az EU tagállamainak nagykövetei ugyanis egyhangúlag úgy döntöttek, hogy Albánia folytathatja a tárgyalásokat, míg Észak-Macedónia továbbra is “blokkolt állapotban marad” a bolgárok által. Miután a bővítési biztos posztját várhatóan Szlovénia veszi át, a szlovén biztos – aki feltehetően Marta Kos lesz, bár erről még nem érkezett hivatalos uniós megerősítés – elég kényelmetlen helyzetbe kerül a nagyköveti döntést követően, neki kell ugyanis majd kommunikálnia és végrehajtania a döntést Szkopje felé.

Várhelyi megmondta

Észak-Macedónia és Albánia esetében mindeddig arról volt szó, hogy a két ország együtt kezdi meg a csatlakozási tárgyalásokat az Európai Unióval. Miután azonban Bulgária folyamatosan blokkolja Észak-Macedónia csatlakozási tárgyalásait, Várhelyi három évvel ezelőtt azt javasolta, hogy módosítsanak ezen a kiindulóponton.

– Ha ismét nehézségekbe ütközünk Észak-Macedónia esetében, ami azt jelenti, hogy ha kudarcot vallunk Bulgária és Észak-Macedónia meggyőzésében a kölcsönösen elfogadható megoldásról, akkor az a kérdés, hogy csak Albániával tudunk-e továbblépni. És ezt a kérdést meg kell fontolnunk

– mondta Várhelyi 2021 májusában, amikor egy kérdésre válaszolva “lehetséges opciónak” nevezte a két folyamat, vagyis a macedón és az albán európai út szétválasztását. A leköszönő bővítési és szomszédságpolitikai biztos tehát úgy vélte, hogy Brüsszel akkor is megkezdhetné az EU-tagsággal kapcsolatos tárgyalásokat Albániával, ha a bolgárok keresztbe tennének Észak-Macedóniának.

Tárgyi akadályai voltak, hogy Ursula nem puszilta meg Zaevet, az őszinte öröm azonban maszkon keresztül is sugárzik belőle (Forrás: X platform, Ursula von der Leyen)

De csak Várhelyi vélte így, sokan mások viszont nem. Például Ursula von der Leyen sem, aki szívélyesen fogadta Brüsszelben Zoran Zaev akkori macedón miniszterelnököt, akivel csak azért nem pusziszkodott össze, mert mindketten maszkot viseltek, a macedón “fekete bárány” feketét, a bizottsági elnök pedig a kosztümkabátjához illő kéket.

Európai Orsolya a szívélyes találkozón megerősítette az unió határozott támogatását ahhoz, hogy az EU megkezdje a csatlakozási tárgyalásokat Észak-Macedóniával, vagyis felülbírálta a bővítési biztosát.

Várhelyi “látnoki kijelentését” követően Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter személyesen utazott el Szkopjéba Teréz anya nagy fanjához, Bujar Osmanihoz, aki macedóniai albánként a külügyminiszteri posztot töltötte be a szkopjei kormányban, hogy exkuzálja magát Várhelyi “meggondolatlan” nyilatkozata miatt.

Kapcsolódó cikk

EXKUZÁLTUK MAGUNKAT: Senki sem ért egyet Várhelyi Olivérrel, a külügyminiszter Szkopjéban tette helyére a dolgokat

Szijjártó elmantrázta azt az unalomig ismételgetett közhelyet, hogy Észak-Macedóniának az Európai Unióban van a helye, és Budapesten azt gondolják, hogy az Európai Unió nem lehet komplett a Nyugat-Balkán nélkül, és legalább annyira az EU érdeke Észak-Macedónia csatlakozása, mint amennyire Szkopjénak érdeke a maga belépése az Európai Unióba, ezt már kívülről tudjuk.

Lehet, hogy Budapesten nem egészen így gondolják, Bulgária állandó uniós szóvivője ugyanis úgy nyilatkozott az Euractivnak, hogy az EU-nagykövetek szerdai ülésén egyhangú döntés született Albánia és Észak-Macedónia szétválasztásáról, vagyis a jelek szerint Magyarország nem “védte meg” a macedónokat, bár a hivatalos magyar álláspont továbbra is minden bizonnyal az a nyilvánosság felé, hogy Budapest mindkét ország uniós csatlakozását támogatja. Arra természetesen nem kell számítani, hogy bárki is megköveti Várhelyi Olivért.

Albánia előre lépése az EU felé

A nagyköveti tanács döntésének értelmében az Európai Unió hivatalosan október 15-én nyitja meg a tárgyalások első fázisát Albániával. A luxemburgi találkozóval Albánia fontos mérföldkőhöz érkezik az EU-s csatlakozási folyamatban, ami komoly politikai és gazdasági előnyöket jelenthet az országnak.

Az albániai politikai elit üdvözölte a fejleményt, hiszen az Európai Unióhoz való csatlakozás évek óta központi szerepet játszik az ország külpolitikájában. Az albán kormány optimista abban a tekintetben, hogy gyorsan lezárhatják a tárgyalásokat, és az ország az EU teljes jogú tagja lesz.

Ezzel teljesülhet Edi Rama albán miniszterelnök elképzelése, amelyet Várhelyi után szabadon fogalmazott meg, miszerint a csatlakozási folyamatban Albánia elszakadhat Észak-Macedóniától, és egyedül kezdheti meg a csatlakozási tárgyalásokat az Európai Unióval.

Rama jó két évvel ezelőtt úgy nyilatkozott, hogy Albánia nem várhat tovább arra, hogy két szomszéd ország – vagyis Bulgária és Észak-Macedónia – megoldja az egymás közötti vitáját, és ebben a tekintetben változásokra van szükség.

Az albán miniszterelnök ezt megelőzően többször is kifejezte elégedetlenségét a csatlakozási folyamattal és az Európai Unió “tehetetlenségével” kapcsolatban, bírálta Bulgáriát is, amely a Szkopje elleni vétóval, gyakorlatilag kizárta Albániát is a bővítési folyamatból.

A macedónok lemaradnak

A nagyköveti döntést követően Észak-Macedónia még inkább lemarad a csatlakozás terén, miután a görögök helyett most a bolgárok rúgnak beléjük, ami komoly frusztrációkat okozhat a macedón társadalomban, amely még inkább jobbra sodródhat, miután akadályokba ütközik az EU felé vezető úton.

A legfőbb problémát a bolgár vétó jelenti, amely a két ország közötti történelmi és kulturális vitákból ered. Bulgária a tárgyalási folyamat során követelte, hogy Észak-Macedónia ismerje el a bolgár kisebbség jogait és módosítsa alkotmányát, hogy a bolgár kisebbség szerepe egyértelműen felismerhető legyen.

Vágyakozó tekintetek, Bojko Boriszov, a GERB (Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért) párt vezetője és Ylva Johansson, svéd uniós biztosa látható, aki a belügyekért és a migrációért volt felelős a 2019-2024-es időszakban (Forrás: Facebook, Bojko Boriszov)

A bolgár politikai vezetés, különösen Bojko Boriszov, a GERB-SDS párt elnöke, és Tósko Jordanov, a „Van Ilyen Nép” párt alelnöke, egyértelművé tette, hogy Észak-Macedónia nem haladhat tovább az EU-csatlakozási folyamatban, amíg nem teljesíti a Bulgária által támasztott feltételeket.

Ez a helyzet már eddig is komoly belpolitikai feszültséget szült Észak-Macedóniában, és sokak szerint negatív üzenetet küld az ország állampolgárainak, akik több mint két évtizede várják az EU-hoz való csatlakozást.

Hrisztijan Mickoszki macedón miniszterelnök, az Észak-Macedóniai Belső Forradalmi Szervezet, a VMRO-DPMNE vezetője is megszólalt az ügyben. Azt nyilatkozta, hogy brüsszeli látogatása során (nyilván az Európai Orsolyával folytatott múltheti pusziszkodás után) már értesült arról, hogy Albánia előreléphet a tárgyalásokban, és hogy Észak-Macedónia továbbra is az uniós előszoba előszobájában marad.

Mickoszki szerint az ország „példátlan” helyzetben van, mivel bilaterális megállapodások kerültek be az uniós tárgyalási keretbe, amelyek jelentősen akadályozzák a haladást.

Az EU-s tárgyalási keret feltételei

Ahhoz, hogy Észak-Macedónia tovább tudjon lépni az EU-s csatlakozási folyamatban, a bolgárok által támasztott alkotmánymódosítási követelményeket teljesítenie kell. A tárgyalási keretbe foglalt feltételek értelmében az ország addig stagnál a csatlakozási folyamatban, amíg nem teljesíti ezt a feltételt.

2024 09 26 190808

Kapcsolódó cikk

Az Európai Unió tényleg komolyan gondolja a 2030-as bővítést?

Simónida Kacarszka, a szkopjei Európai Politikai Intézet (European Policy Institute, EPI) igazgatója a macedón médiában arra figyelmeztetett, hogy az alkotmánymódosítás elmaradása további késedelmeket eredményezhet, vagyis a bolgárok Brüsszel hallgatólagos beleegyezésével tovább revolverezhetik a macedónokat.

A bolgár politikai elit különösen élénken reagált az eseményekre, a bolgár politikusok, mint például Bojko Boriszov, nem haboztak kritizálni Észak-Macedóniát a bolgár kisebbség alkotmányos elismerésének elmaradása miatt, és többször is egyértelművé tették, hogy az ország addig nem folytathatja a tárgyalásokat, amíg nem teljesíti a bolgár feltételeket.

A bolgár belpolitikai helyzet is hozzájárul a feszültség fokozódásához. Bulgáriában politikai válság van kialakulóban, illetve permanens politikai válság van folyamatban, és hamarosan új választásokra kerül sor, ahol Észak-Macedónia kérdése ismét központi témává vált.

A már említett „Ima Takov Narod” (Van Ilyen Nép) párt különösen éles kritikával illette Észak-Macedóniát, hangsúlyozva, hogy az ország soha nem fog csatlakozni az EU-hoz, amíg nem változtat a hozzáállásán, és nem fogadja el a bolgár kisebbség követeléseit.