Orbán közvetítene a bolgárok és a macedónok között, Szófia máris elutasította

Orbán Viktor közvetítene Bulgária és Észak-Macedónia között, de a bolgárok máris elutasították a kezdeményezést. Az ügy hátterében a két ország közötti történelmi és politikai viták állnak, amelyek hátráltatják Észak-Macedónia európai uniós csatlakozását. Hrisztijan Mickoszki észak-macedón miniszterelnök szerint a két ország közötti bilaterális viták akadályozzák az ország európai integrációját, amelyet a magyar kormányfő megpróbálna feloldani közvetítői szerepkörben. Az észak-macedón miniszterelnök üdvözölte ezt a lehetőséget, mint egy potenciális előrelépést az ország európai útján, ám Bulgária elutasította a közvetítés gondolatát, világossá téve, hogy a kérdést kétoldalúan szeretné rendezni, főleg miután ez már kódolva van az Európai Unió Szkopje iránti elvárásaiban.

A bolgárok elutasították a magyar közvetítést

Az ohridi kétoldalú találkozón az észak-macedón kormányfő kijelentette, hogy Magyarország jelentős támogatója az EU bővítési folyamatának, és segíti hazájuk teljes jogú tagsága iránti törekvéseiket. Hangsúlyozta, hogy az egész Balkán integrációja az európai közösségbe nemcsak politikai és gazdasági, hanem kulturális és történelmi kérdés is, amely kulcsfontosságú a régió stabilitása szempontjából.

Mickoszki optimista volt a jövőt illetően, és bízik abban, hogy Magyarország és más szövetségeseik támogatásával Észak-Macedónia is eléri megérdemelt helyét az Európai Unióban. Orbán Viktor felajánlotta Magyarország közvetítését a Bulgária és Észak-Macedónia közötti vita megoldásában, amely főként történelmi és kisebbségi kérdések körül forog.

Az észak-macedón miniszterelnök üdvözölte ezt a lehetőséget mint egy potenciális előrelépést az ország európai útján, ám Bulgária elutasította a közvetítés gondolatát. Ivan Kondov bolgár külügyminiszter kijelentette, hogy „Bulgáriának nincs szüksége közvetítőre a folyamat során”, mert az Európai Unióval kötött megállapodások egyértelmű iránymutatást nyújtanak.

A helyzet különösen problémás Észak-Macedónia számára, mivel a Bulgáriával fennálló vita miatt az EU úgy döntött, hogy külön kezeli Észak-Macedónia és Albánia csatlakozási tárgyalásait. Világossá vált, hogy a bolgárok követeléseinek teljesítése macedón szempontból az önfeladással lenne egyenlő, és ezeket “tette magáévá” Brüsszel.

Albánia – mint arról a BALK már beszámolt – ezáltal tovább tud lépni a tárgyalási folyamatban, míg Észak-Macedónia elakadt, ami tovább bonyolítja a régió integrációs folyamatát. Hrisztijan Mickoszki szerint ez a megközelítés nemcsak hazájára nézve igazságtalan, hanem káros az egész Nyugat-Balkán stabilitása szempontjából is.

A macedón miniszterelnök sajnálatát fejezte ki, hogy az EU döntése értelmében Észak-Macedónia kénytelen lemaradni Albánia mögött, és hangsúlyozta, hogy ez a döntés kizárólag két félnek kedvez: Bulgáriának és az észak-macedóniai ellenzéknek.

Mickoszki kijelentette, hogy kormánya továbbra is elkötelezett marad a szükséges reformok végrehajtása mellett, hogy az országot végül a koppenhágai kritériumok teljesítése alapján ítéljék meg, és ne a történelmi bilaterális viták miatt maradjon ki az európai közösségből.

Kapcsolódó cikk

Albánia és Észak-Macedónia európai útjai elválnak, Várhelyi egy látnok

Orbán Viktor élesen bírálta az Európai Unió döntését, amelyet „történelmi hibának” nevezett, és amely szerinte negatívan befolyásolja a Nyugat-Balkán stabilitását. A magyar miniszterelnök szerint sürgősen szükség van a viták lezárására, hogy Észak-Macedónia is haladhasson az EU-tagság felé.

A magyar miniszterelnök úgy vélte, hogy az integrációs folyamat lelassítása nemcsak Észak-Macedóniának árt, hanem az egész Nyugat-Balkán jövőjét is veszélyezteti. Kiemelte, hogy Magyarország kész minden segítséget megadni annak érdekében, hogy Észak-Macedónia előreléphessen az európai úton, és hangsúlyozta a gyors megoldás fontosságát a régió stabilitása érdekében.

A találkozó során Mickoszki és Orbán Viktor közös víziójukról is beszéltek, amely szerint a Balkán minden országának az Európai Unió részévé kell válnia. Az európai integráció nemcsak politikai és gazdasági szempontból fontos, hanem kulturális és történelmi szempontból is kulcsfontosságú a régió stabilitásának fenntartásához. Orbán Viktor kiemelte, hogy Magyarország mindig is támogatta a Balkán országainak európai törekvéseit, és a jövőben is mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy ezek az országok elérhessék céljaikat.

Magyar-macedón partnerség

Mickoszki a találkozón kiemelte, hogy a két ország közötti kapcsolatok nemcsak politikai, hanem gazdasági és kulturális szempontból is folyamatosan erősödnek. Magyarország, mint az EU egyik tagállama, példaként szolgál arra, hogyan lehet sikeresen egyensúlyt tartani a nemzeti szuverenitás és a globális integráció között.

A magyar miniszterelnök hangsúlyozta, hogy Észak-Macedónia és Magyarország együttműködése nemcsak a kétoldalú gazdasági kapcsolatokban nyilvánul meg, hanem számos stratégiai projekt révén is. Ezek közül kiemelkedik az „Észak-Dél” közlekedési és energetikai folyosó, amely a Balkánt köti össze Magyarországgal. Ez a projekt kulcsfontosságú lehet a régió gazdasági növekedése és energetikai biztonsága szempontjából, és Magyarország készen áll arra, hogy támogassa a megvalósítását.

A macedón miniszterelnök szintén beszélt arról, hogy az infrastruktúra fejlesztése az egyik legfontosabb terület, amely hozzájárulhat Észak-Macedónia gazdasági stabilitásához és fejlődéséhez. A közös projektek lehetővé teszik, hogy a régió országai még szorosabbra fűzzék gazdasági kapcsolataikat, és megteremtsék az alapot a hosszú távú együttműködéshez.

Mickoszki hangsúlyozta, hogy a magyar miniszterelnök látogatása megerősítette a két ország közötti partnerséget, és új lehetőségeket teremtett a jövőbeni együttműködés számára. A találkozó során mindkét fél egyetértett abban, hogy a közös projektek és a kétoldalú kapcsolatok további erősítése kulcsfontosságú a régió fejlődése szempontjából. A politikai és gazdasági kapcsolatok erősítése mellett a kulturális és történelmi kapcsolatok is fontos szerepet játszanak a két ország közötti együttműködésben.

Orbán és Mickoszki egyetértettek abban, hogy a két ország közötti stratégiai partnerség nemcsak a gazdasági együttműködésre terjed ki, hanem a közös politikai célok megvalósítására is, aminek része az egész Nyugat-Balkán európai integrációja. Mickoszki külön köszönetet mondott Orbán Viktornak Magyarország támogatásáért, és reményét fejezte ki, hogy ez a barátság és együttműködés a jövőben is új lehetőségeket teremt az észak-macedón nép számára.

Nagysebességű vasút

Orbán Viktor és Hrisztijan Mickoszki találkozójáról Észak-Macedóniában több helyi hírportál is beszámolt, az együttműködés gazdasági, kulturális és infrastrukturális aspektusaira fókuszálva. A macedón média szerint a találkozón fontos szerepet kapott a kétoldalú gazdasági együttműködés erősítése, különösen egy nagysebességű vasútvonal kiépítése, amely Macedóniát kötné össze Közép-Európával, beleértve a görög kikötőket is.

Orbán és Mickoszki közösen megkoszorúzta Szent Cirill és Metód emlékművét Ohridban, és bejárták a város kulturális és vallási nevezetességeit (Forrás: X platform, Христијан Мицкоски)

Ez a projekt kulcsfontosságú lenne a régió gazdasági fejlődése és az európai közlekedési hálózathoz való kapcsolódása szempontjából. A macedón közlekedési miniszter, Alekszandar Nikoloszki és Lázár János, a magyar beruházási miniszter hangsúlyozta az EU támogatásának fontosságát a projekt megvalósításában, mert az jelentős mértékben javítaná a térség infrastruktúráját és közlekedési kapcsolatát.

Mindkét fél elkötelezte magát a közös politika fejlesztése és a regionális összekapcsolódás előmozdítása mellett, amelyet a magyar kormány által biztosított hitel is támogat. Nikoloszki macedón közlekedési miniszter hangsúlyozta, hogy a magyar támogatás már elérhető, és elosztásra került a helyi önkormányzatok számára az infrastrukturális projektekhez.

Miután az 500 millió eurós kölcsönből 250 millió eurót közvetlenül a macedón gazdaság támogatására fordítanak, Mickoszki miniszterelnök megjegyezte, hogy a magyar hitel fontos szerepet játszik Észak-Macedónia gazdasági növekedésének ösztönzésében, és reményét fejezte ki, hogy ezek a pénzügyi eszközök már a következő hónapokban a vállalkozások rendelkezésére állnak, hozzájárulva az ország fejlődéséhez.

Kapcsolódó cikk

Észak-Macedónia januárban újabb 500 millió eurós hitelt vesz fel Magyarországtól

A helyi tudósításokban az is szerepel, hogy várhatóan intézkedéseket hoznak az ilyen együttműködés, mármint a hitelezés folytatására. Varga Mihály magyar és Gordana Dimitrieszka-Kocsoszka macedón pénzügyminiszter találkozóján megemlítésre került, hogy egy feltehetően újabb hitelszerződés aláírására várhatóan október első felében kerül sor.

A macedón pénzügyminiszter július második felében a szkopjei Fokusz című hetilapnak nyilatkozott arról, hogy Észak-Macedóniának januárban esedékes egy 500 millió eurós kötvény visszafizetése, amit újabb hitelből vagy más forrásból történő kölcsönfelvétellel tudnak csak fedezni.

Dimitrieszka-Kocsoszka akkor azt mondta, hogy új eurókötvények kibocsátása magas kamatlábakat vonna maga után, ezért ezt a szkopjei kormány szeretné elkerülni, ehelyett a kedvezőbb kamatú magyar hitel mellett döntenének, amely “jobban illeszkedik az ország pénzügyi stratégiájához”. Egyelőre csak feltételezni tudjuk, hogy ez is szóba kerülhetett az ohridi találkozón.