Macedón remények: amerikai nyomás a bolgár blokád feloldására

Észak-Macedónia abban reménykedik, hogy Donald Trump győzelmét követően az Egyesült Államok nyomást gyakorol Bulgáriára, hogy oldja fel a Szkopjéval szembeni blokádot, és tegye lehetővé az uniós csatlakozási tárgyalások megkezdését. Az ország legrégibb lapja, a Nova Makedonija azt latolgatja, hogy befolyásolhatja-e Trump győzelme a bolgár probléma megoldását. A Nova Makedonija hivatalosan függetlenként határozza meg magát, de sokan úgy vélik, hogy az utóbbi években inkább a konzervatív, nemzeti-konzervatív és jobboldali politikai nézetek felé hajlik. A macedónok leginkább Richard Grenellben bíznak, aki a várakozások szerint vagy külügyminiszter, vagy amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó lesz.

Grenellben a bizodalmuk

A lap szerint a republikánus jelölt, Donald Trump győzelme komoly politikai földrengést váltott ki a globális színtéren. A választási eredmények kihirdetése után azonnal megkezdődtek a tervezgetések, hogy egyes országok milyen kapcsolatokat alakítanak majd ki az új amerikai adminisztrációval.

Kapcsolódó cikk

Amerikai politikust tüntetett ki a szerb elnök az államiság napján

Ami Észak-Macedóniát illeti, az ország eddig is kivételesen szoros és baráti kapcsolatokat ápolt az Egyesült Államokkal, tekintettel a stratégiai partnerségre. Most a macedón vezetők reményekkel tekintenek arra, hogy az új amerikai elnök lendületet ad ezeknek a folyamatoknak, és ebben az összefüggésben vizsgálják egy esetleges új amerikai nyomásgyakorlás lehetőségét Bulgáriára, hogy oldja fel Észak-Macedónia európai integrációjának akadályait.

A Nova Makedonija szerint a Trump-adminisztráció szoros kapcsolatban áll az új észak-macedón kormánnyal, amire Richard Grenell augusztusi látogatása is utal. Grenell kétszer is találkozott Hrisztijan Mickoszki miniszterelnökkel, akivel többek között az amerikai energetikai befektetésekről tárgyalt. Washington első jelzései szerint Grenell lehet az új amerikai külügyminiszter, aki rendkívül jól ismeri a balkáni helyzetet.

Az észak-macedón kormány képviselői még az amerikai elnökválasztások előtt találkoztak Trump közeli munkatársaival, ami azt mutatja, hogy Észak-Macedónia Trump visszatérését követően jó eséllyel új, nagy szövetségest nyerhet az amerikai politikában a bolgár kérdés megoldásához.

A két nagy visszatérő: Donald Trump ismét elfoglalhatja az elnöki széket, az interneten pedig felmerült, hogy Richard Grenell visszavehetné a hírszerzési igazgatói posztot (Director of National Intelligence, DNI), ez a harmadik megbízatás, amellyel kapcsolatban összefüggésbe hozzák a nevét (Forrás: Screenshot)

A kapcsolatok kihasználása

Egyes elemzők szerint Trump győzelme jó hír lehet Észak-Macedónia számára, mivel az ország vezető politikusainak szoros kapcsolata van Trump közvetlen környezetével, és ezek a kapcsolatok lobbizásra használhatók Észak-Macedónia érdekei mellett Bulgáriával szemben.

– Jó, hogy korábban történtek találkozások, és hogy a VMRO-DPMNE kétszer is egyeztetett Grenellel, a külügyminiszteri poszt várományosával. Ezért arra számíthatunk, hogy az Európai Unió és néhány fontos ország részéről is érkezhet bizonyos támogatás

– vélte Marko Troshanovszki, a Demokrácia Intézet igazgatója.

Vladimir Bozsinovszki politikai elemző szerint az Egyesült Államok elköteleződése a Balkán iránt a jövőben is folytatódik, célja pedig minden nyitott kérdés lezárása, köztük az Észak-Macedónia és Bulgária közötti vitáé is.

– Az Egyesült Államok továbbra is jelen lesz a Balkánon, ez biztos. Úgy gondolom, hogy a Trump-adminisztráció egyik prioritása lesz lezárni az összes lehetséges konfliktusforrást Európában, beleértve a Balkánt is, ami azt jelenti, hogy megpróbálnak minden megoldatlan kérdést rendezni

– jelentette ki Bozsinovszki, aki szerint a legnehezebb ügy Koszovó kérdése, de létezik a boszniai Szerb Köztársaság ügye is, és persze Észak-Macedónia is ide tartozik a „bolgár probléma” miatt.

– Úgy vélem, hogy Észak-Macedónia és Bulgária problémája könnyen megoldható, mivel valójában csak a bolgárok makacsságáról van szó

– tette még hozzá a macedón elemző, aki reméli, hogy Trump új adminisztrációjának segítségével megtalálható a megoldás.

Bozsinovszki egy tévéműsorban elmondta, hogy Trump előző ciklusában rendkívül pragmatikus politikát folytatott, ezért azt gondolja, hogy az Egyesült Államok baráti, szövetséges hozzáállása Észak-Macedóniához ebben az új elnöki ciklusban is folytatódik, ugyanakkor azt is meg kell érteni, hogy Észak-Macedónia mégsem „kiemelt prioritás” az USA számára, viszont része a Balkánnak és az amerikai Balkán-politikának.

Szinisa Pakevszki politikai elemző szerint Trump megválasztása ugyan bizonyos mértékben segíthet a bolgár kérdés rendezésében, de nem szabad azt várni, hogy ez azonnal megtörténik.

– Reálisan nézve, Trump győzelme segíthet a bolgár probléma megoldásában, de csodát nem várhatunk, és gyors megoldásra sem számíthatunk

– nyilatkozta Pakevszki, aki szerint Trump előtt két nagy globális kihívás áll (Oroszország és Kína), és ezekre fókuszál majd, nem beszélve arról, hogy erősíteni akarja az amerikai gazdaságot.

– Ezért nem számítok sem gyors amerikai elköteleződésre, sem jelentős előrelépésre a közeljövőben

– hangsúlyozta a macedón politikai elemző.

Hrisztijan Mickoszki a térségben kialakuló „szuverenista tömbhöz” tartozhat (Screenshot)

Be vannak csatornázva

Vaszko Naumovszki korábbi európai integrációs miniszterelnök-helyettes és nagykövet szintén egy tévéműsorban szerepelt, és örvendetesnek tartotta, hogy az észak-macedón kormánynak jó kapcsolatai vannak Trump legközelebbi munkatársaival.

– Üdvözlendő, hogy van kommunikációs csatornánk az amerikai elnökhöz legközelebb álló emberekhez. Ebből csak pozitívum származhat a kétoldalú kapcsolatainkra, a gazdaságunkra, politikai stabilitásunkra nézve, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy az új amerikai adminisztráció nagyobb figyelmet szentel majd a kétoldalú kapcsolatokra az egyes országokkal

– vélte Naumovszki, aki azt reméli, hogy az új amerikai adminisztráció szélesebb figyelmet szentel a Balkán problémáira, és ez megkönnyíti Európa egyesítését, ami az amerikai külpolitika hosszú távú célja, bár azt egyelőre nem tudta megmondani, hogy ez a Fehér Házból közvetlenül, vagy a külügyminisztérium kezdeményezései által valósul-e meg.

– Amikor a világ legnagyobb hatalmának elnöke vagy, akkor valószínűleg minél kevesebb problémát szeretnél látni, az EU bővítése pedig úgy kell, hogy működjön, ahogyan kell, hogy az amerikai külpolitika és minden érintett szereplő más problémákkal tudjon foglalkozni a világ más részein

– mondta Naumovszki, aki szerint ha Ukrajna vagy Moldova EU-csatlakozása kerül szóba, akkor világos, hogy nem lehet figyelmen kívül hagyni a Balkán elakadt problémáit sem, amelyek akadályozzák a régió teljes jogú uniós tagságát.