Még idén több választást kellene tartani Szerbiában

Kiírják-e a parlamenti és elhalasztják-e a nemzeti tanácsi választásokat Szerbiában?

Állítsd be a Google‑t, hogy a BALK mindig kéznél legyen!

A szerbiai választások körül újabb vita bontakozott ki, miután a CRTA nyilvánosságra hozott egy Banja Lukában rögzített telefonbeszélgetést. Nagyon úgy tűnik, hogy október 25-én tartják majd a parlamenti választásokat Szerbiában, mindezt pedig a kiszivárgott hangfelvétel is alátámasztja. Az eset érdekessége azonban az, hogy a hangelvétel nem Szerbiában, hanem a boszniai Szerb Köztársaságban készült. De ne szaladjunk talán ennyire előre!

Más is utal arra, hogy a parlamenti választásokra esetleg tényleg október 25-én kerül sor, egyre nagyobb a valószínűsége ugyanis annak, hogy Fremond Árpád, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke nem beszélt „hülyeségeket” júliusban, amikor egy sajtótájékoztató keretében elképzelhetőnek tartotta, hogy elhalasztják a nemzeti tanácsi választásokat.

A nemzeti tanácsi választásokat szeptember 19-én kellene kiírni és legkésőbb december 3-án kellene megtartani, de itt fennforog az ütközés az időpontok tekintetében.

Vučićből miniszterelnök lehet, legalábbis ez a haladók terve

Miloš Vučević a K1 televízió Uranak című műsorában nem először beszélt arról, hogy a Szerb Haladó Párt (SNS) azt szeretné, ha Aleksandar Vučić vezetné a Szerb Haladó Párt és a köré tömörülő koalíció listáját, és egyben ő lenne a miniszterelnök-jelölt is, ha nyernek.

Vučević továbbra is úgy beszélt Vučić szerepéről, mintha ez még nem lenne eldöntött dolog. Várják, hogyan dönt Vučić, aki szerinte a legjobb jelölt és a polgárok többsége is őt támogatná. Legalábbis Vučević szerint.

“Ez a mi kívánságunk, de neki (Vučićnak) kell meghoznia a döntést. Úgy gondolom, hogy a listánk az „Egyesült Szerbia – Aleksandar Vučić” nevet viseli majd, ő lesz az első a listán, és egyben a miniszterelnök-jelöltünk is, amennyiben elnyerjük a polgárok bizalmát” – fogalmazott Vučević, aki azt is elárulta, hogy pártja két hét múlva tart ülést, amelyen véglegesítik a választási listát, és az is kiderül, hogy mely koalíciós partnerekkel indulnak együtt a választásokon.

Mi történik, ha Vučić vállalja a listavezetést?

Amennyiben Vučić vállalja, hogy a Szerb Haladó Párt listavezetője, egyben kormányfőjelöltje legyen, lemondana a köztársasági elnöki tisztségről, és bekapcsolódna a választási kampányba, amelyben már egyébként is részt vesz.

Korábban írtuk

Fantompárt: nagy a csend Vučić mozgalma körül

Azt nehéz lenne elképzelni, hogy nem vállalja a listavezető pozíciót, miután fantompártja, a Népért és az Államért Mozgalom csendben jobblétre szenderült, hiába égetett el rengeteg pénzt a népszerűsítésére.

A legvalószínűbb forgatókönyvnek az tűnik, hogy a kormány indoklással ellátott javaslatot nyújt be a köztársasági elnöknek a parlament feloszlatásáról és a kormány megbízatásának megszűnéséről. Ha a kormány lemond, akkor egy meghatározott idő áll rendelkezésre az új kormány megválasztására.

A választások lehetséges időpontjáról szólva emlékeztetett arra, hogy a szerb elnök korábban két lehetséges dátumot említett: október 18-át és október 25-ét. Ez azt jelenti, hogy a választásokat szeptember 3-a és 10-e között kellene kiírni, s Vučićnak azt követően le is kellene mondania.

A haladók a boszniai szerbeket toborozzák

A napokban viszont a Kutatási, Átláthatósági és Elszámoltathatósági Központ (CRTA) az X közösségi oldalon tett közzé egy hangfelvételt, amelyen az hallható, hogy a „Szerb Haladó Párt Banja Luka-i fiókszervezete” Bosznia-Hercegovina és Szerbia kettős állampolgárságával rendelkező polgárokat regisztrál a közelgő szerbiai választásokon való szavazásra.

A CRTA közlése szerint egy Banja Luka-i polgár rögzítette annak a telefonbeszélgetésnek egy részét, amely során egy Sara néven bemutatkozó nő hívta fel mobiltelefonon, és azt mondta, hogy „a Szerb Haladó Párt fiókszervezete nevében” keresi.

Az SNS aktivistája azt kérdezte tőle, érdekli-e az a lehetőség, hogy a „mobilcsapat munkatársai” felkeressék, és leolvassák a szerbiai személyi igazolványának adatait annak érdekében, hogy regisztrálják a választásokon való szavazásra.

A CRTA felhívja a figyelmet, hogy a rögzített beszélgetés több lehetséges törvénysértésre és választási manipulációra utal. Felmerül, honnan vannak ennek a »fiókszervezetnek« adatai a kettős állampolgársággal rendelkező polgárokról, és honnan szerezték meg a telefonszámaikat?

A hölgy, nevezzük Sanjanak, egy olyan irodából telefonál, ahol a Szerb Haladó Párt logója mellett olyan jelszavak olvashatók, hogy „Együtt építjük Szerbiát”, hogy a „Jövő a te kezedben van” vagy hogy a „Gyerekeinkért!”. Ilyen álmokba kergetné Sanja azokat, akiket felhív. A Sanja név megközelítő jelentése „álmodozó” (A kép illusztráció, a történet viszont igaz, bár abban a telefonáló hölgy Saraként mutatkozott be, de ebben az esetben nem a név/álnév a fontos.)

Hogyan lehetséges, hogy egy politikai párt személyes adatokat vesz át a polgároktól, majd a nevükben „regisztrálja” őket egy külföldi szavazóhelyen történő voksolásra, ráadásul olyan választásokra, amelyeket hivatalosan még ki sem írtak.

A CRTA emlékeztetett arra is, hogy a 2023-as belgrádi választások idején bizonyítékokat gyűjtött a Bosznia-Hercegovinából érkező több tízezer választópolgár szervezett „migrációjáról”.

A felvételen egyébként a hívott fél rákérdez arra, hogy a hölgy kinek a nevében telefonál, vagyis ki végzi a regisztrációt, amely kérdésre a telefonáló nyíltan megmondja, hogy a Szerb Haladó Párt végzi el a feladatot, természetesen meghagyva a lehetőséget arra, hogy a polgár önállóan menjen el a konzulátusra, vagy akár Szerbiába szavazni. Elmondja azt is, hogy a választásokat, nagyon úgy tűnik, október 25-én tartják majd.

Nemzeti Tanácsok választása legkésőbb december 3-án

Kisebbségi szempontból a helyzet pikantériája, hogy a nemzeti tanácsok mandátuma idén decemberben lejár, ami azt jelenti, hogy a Szerbiában élő nemzeti kisebbségeknek szavazniuk kellene a kisebbségi önkormányzataik jövőjéről. Így azonban, hogy a parlamenti választásokat minden bizonnyal október második felében tartják, a határidők tulajdonképpen egybeesnek majd a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsainak rendes választásaival, amelyeket december elejéig kellene megtartani.

A legutóbbi rendes választást 23 nemzeti tanács esetében 2022. november 13-án tartották. A közvetlen választáson akkor 456 199, a külön választói névjegyzékben szereplő polgár rendelkezett szavazati joggal.

A nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsairól szóló törvény értelmében valamennyi nemzeti tanács tagjainak rendes választását legkésőbb 90 nappal annak a nemzeti tanácsnak a mandátuma lejárta előtt kell kiírni, amelyik utolsóként alakult meg. Ez a goráni nemzeti kisebbség nemzeti tanácsa volt, amely 2022. december 18-án alakult meg négyéves mandátummal.

Fremond Árpád az „Európai Nemzeti Tanácsban”, ott kisebb az összhang, mint az MNT-ben

Ennek alapján a választások kiírásának határideje 2026. szeptember 19. A választásokat legkésőbb 15 nappal az utolsóként megalakult nemzeti tanács mandátumának lejárta előtt meg kell tartani, ami ebben az esetben december 3-át jelent.

A Szabad Választások és Demokrácia Központjának (CeSID) ügyvezető igazgatója, Emilija Orestijević a Savremena politikának megerősítette, hogy ezek a nemzeti tanácsok rendes választásának törvényben meghatározott határidői.

Amennyiben a parlamenti választásokat október végén tartják meg, az azt jelentené, hogy a parlamenti választási kampány egy része egybeesne a nemzeti tanácsi választások kampányával. Orestijević szerint nehéz elképzelni, hogyan lehetne ezt logisztikailag megvalósítani.

A nemzeti tanácsi választások elhalasztásához a jelenlegi határidők mellett módosítani kellene a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsairól szóló törvényt, egyelőre azonban semmi nem utal arra, hogy erre sor kerülne.

Erre utalt viszont Fremond Árpád, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke is, július 22-én megtartott sajtótájékoztatóján, amikor azt mondta, egyetlen törvénymódosítás elég ahhoz, hogy elhalasszák a nemzeti tanácsi választásokat.

Fremond akkor azt mondta: szinte lehetetlen, hogy a parlamentivel együtt tartsák meg a nemzeti tanácsi választásokat. Magyarázata szerint “a nemzeti tanácsi választásokon a választóhelyek száma és a választókörzetek száma nem egyezik meg az országos választóhelyek számával és az országos választói körzetek számával.

Ez az egyik komoly probléma, amely miatt nem lehet ugyanabban az időben, ugyanúgy megszervezni egy nemzeti tanácsi választást, akár egy elnökválasztással, vagy egy rendkívüli parlamenti választással, de még egy önkormányzati választással, vagy egy helyi közösségi választással sem. Sok esetben kevesebb, sokkal kevesebb a választóhely és az a körzet, ahol az emberek szavazhatnak”, magyarázta Fremond.

Másrészről, emelte ki, ugyanazon a szavazóhelyen nem csak egy nemzeti tanácsra lehet szavazni, – akár egy helyen a magyar mellett a horvát, a bunyevác, a roma, a szlovák kisebbség is szavaz a saját nemzeti tanácsára – így nem egy szavazóurna van egy szavazóhelyen. Vagyis bármilyen más országos tartományi vagy helyi szintű választásokkal rendkívül bonyolult lenne egy időben megszervezni egy nemzeti tanácsi választást.

Fremond akkor azt mondta “vannak ugyan bizonyos határidők, amelyeket tartani kell. De az igazság az, hogy egy törvénymódosítással ezek a határidők módosíthatók. A szerb képviselőház akár meghosszabbítja a jelenlegi mandátumát, külső okokat figyelembe véve olyan döntést hoz, hogy nem legkésőbb november 29-én tartja meg a választást, hanem esetleg később.”

Jó-e a VMSZ-nek, ha halasztják a választásokat?

Amennyiben a parlament mégis módosítaná a törvényt, talán egy rövid, néhány hetes csúszás még nem okozna akkora kárt a VMSZ-nek, egy több hónapos halasztás viszont inkább a Vajdasági Magyar Újrakezdésnek (VMÚ) kedvezne.

A VMÚ új szervezet, amelyet csak idén nyáron jegyeztek be, júliusban alakította meg a 11 tagú elnökségét, és saját meghatározása szerint elsődleges politikai célja kifejezetten az MNT-választás megnyerése.

Ezzel szemben a VMSZ-nek kész infrastruktúrája, helyi szervezetei, aktivistahálózata és jelentős intézményi-politikai beágyazottsága van. A VMÚ-nak viszont idő kell ahhoz, hogy ismertséget építsen, embereket találjon a településeken, aktivistahálózatot szervezzen, eljusson a szórványba, felépítse jelöltjeit, és főként ahhoz, hogy a választók fejében rögzüljön: létezik alternatíva a VMSZ-Magyar Összefogás listájával szemben.

Azonban akármennyire új kezdeményezés is a VMÚ, már elkészítette részletes, 16 pontos programját, amelyben azokat a pontokat dolgozták ki részletesen, amelyek az MNT hatáskörei. Minél tovább tart a kampány előtti időszak, annál több lehetősége van arra, hogy ezeket az üzeneteket közismertté tegye.

Egy hosszabb kampányidőszak viszont akár lehetőséget adhatna a VMSZ-nek, hogy reagáljon az új kihívóra. Például intenzívebb terepmunkával, személycserékkel, új MNT-jelöltekkel, népszerű intézkedésekkel vagy az elmúlt négy év eredményeinek hangsúlyozásával.

A VMSZ jelenleg már teljes erővel készül az október 18-ra vagy 25-re várt parlamenti választásra. Teljes, 250 fős listával készül, kampánystábot állított fel, és mind a 137 helyi szervezetét mozgósítja.

Ha az MNT-választás közvetlenül ezután következik, a VMSZ gyakorlatilag egy már mozgósított gépezettel fordulhat rá a második kampányra. Másrészt viszont a parlamenti választás egyfajta felmérésként is működhet a vajdasági magyar közösségen belül: megmutathatja, mennyire sikerül a VMSZ-nek mozgósítania saját szavazótáborát 2026-ban.

Ha a VMSZ eredménye erős, az lendületet adhat neki az MNT-választás előtt. Ha viszont látványosan gyengébb lesz a korábbi eredményeinél, az éppen a VMÚ legerősebb kampányérvévé válhat, miszerint „a közösség változást akar”.

Ami viszont elkerülhetetlen kockázat a VMSZ számára, hogy 2022-ben nem volt ellenfelük. A VMÚ-nak nem feltétlenül kell megnyernie a nemzeti tanácsi választásokat ahhoz, hogy politikai sikert könyvelhessen el.

Már az is látványos változás lenne, ha érdemi számú mandátumot szerezne, és ezzel megszűnne az MNT egypólusú politikai szerkezete. A VMSZ számára viszont ez már vereség lehet, akárhány mandátumot is veszítenek.