Európai kézbe európai fegyvert? A SAFE-tortáról szól a vita

Európai vagy amerikai hadiipar: az amerikaiak megpróbálnak minél nagyobb szeletet kihasítani a SAFE-tortából

Állítsd be a Google‑t, hogy a BALK mindig kéznél legyen!

Az olasz Beretta rendkívül szokatlan hangvételű közleményben bírálta áprilisban a román védelmi minisztériumot, amiért hónapokkal az Európai Unió által elindított SAFE-program után sem írt ki átlátható versenyeljárást az új gyalogsági fegyverek beszerzésére.

A világ legrégebbi, ma is működő fegyvergyártója szerint Bukarest nemcsak a saját jogszabályait, hanem az uniós rendelet szellemiségét is figyelmen kívül hagyta azzal, hogy a román beszerzés egyre inkább az amerikai SIG Sauer irányába látszik elmozdulni.

Az EU-s SAFE-rendelet elsődlegesen az európai védelmi ipar megerősítését szolgálja, ugyanakkor bizonyos feltételek teljesülése esetén nem zárja ki a harmadik országbeli tulajdonú vállalatok részvételét sem. Ezért amerikai cégek is indulhatnak a programban, ha megfelelnek az előírt követelményeknek.

Románia az amerikaiakat preferálja

A Beretta emlékeztetett arra, hogy a SAFE-program – teljes nevén Security Action for Europe – 2025 májusának végén lépett hatályba, Románia pedig ezt követően 16,7 milliárd eurónyi kedvezményes uniós hitelkerethez jutott hadipari fejlesztésekre.

Az ország néhány hónappal később elfogadta azt a sürgősségi rendeletet, amely a program hazai végrehajtását szabályozza, az olasz vállalat szerint azonban ezt követően sem történt meg az, aminek egy ekkora értékű beszerzésnél természetesnek kellene lennie: nem írtak ki nyílt és átlátható versenypályázatot.

Kapcsolódó cikk

Állítsátok le a Reuterst! Megvezették a Rókust!

A Beretta közlése szerint ugyan még a román jogszabály elfogadása előtt kapott egy előzetes információkérést Bukaresttől, az új szabályozás hatálybalépése után azonban semmilyen hivatalos megkeresés nem érkezett hozzájuk sem a román hatóságoktól, sem az olasz állami csatornákon keresztül.

A Beretta szerint ez különösen problémás, mert maga a román rendelet és az uniós SAFE-szabályozás is egyértelműen előírja, hogy az ilyen beszerzéseket átlátható, műszaki szempontokon alapuló és versenysemleges eljárásban kell lebonyolítani.

A vállalat hangsúlyozta, hogy ajánlata nem egy egyszerű fegyvereladás volt, Romániában ugyanis helyi gyártást hozna létre, amelyben már az első ütemben 5,56 milliméteres gépkarabélyok, 40 milliméteres gránátvetők és 9 milliméteres szolgálati pisztolyok készülnének.

A későbbiekben a könnyű géppuskák, általános rendeltetésű géppuskák és mesterlövészfegyverek gyártását is fokozatosan Romániába telepítené. A Beretta szerint a projekt lényege nem a fegyverek leszállítása, hanem egy önálló román hadiipari kapacitás kiépítése teljes technológiaátadással, gyártási dokumentációval, ipari berendezésekkel és szakemberképzéssel együtt.

A cél az, hogy Románia hosszú távon külföldi engedélyek nélkül is képes legyen saját fegyvereit előállítani és karbantartani.

Az igazi ellenfél a SIG Sauer

A közleményből ugyanakkor gyorsan kiderült, hogy a Beretta valódi ellenfele nem a román bürokrácia, hanem az amerikai SIG Sauer. A vállalat ugyan elismeri az amerikai gyártó műszaki felkészültségét, mégis kétségbe vonja, hogy egy amerikai tulajdonú cég romániai leányvállalata megfelelhet a SAFE-program stratégiai céljainak.

Az olaszok szerint az európai szabályozás nem csak azt írja elő, hogy a gyártás egy része az Európai Unióban történjen, hanem azt is, hogy a fővállalkozó európai irányítás alatt álljon, és ne függjön harmadik országoktól.

A SIG Sauer egyelőre annyit közölt, hogy a román NATO-kompatibilis egyéni fegyverrendszer-programban vesz részt, és a sajtó, illetve a vállalat kommunikációja alapján az MCX SPEAR/M7 tekinthető a legvalószínűbb platformnak (Forrás: Defence Romania)

A Beretta külön kitért az amerikai ITAR exportszabályokra is, amelyek Washington számára lehetővé teszik bizonyos haditechnikai termékek exportjának vagy módosításának ellenőrzését.

Az olasz vállalat szerint éppen ezt a függőséget szeretné megszüntetni az Európai Unió a SAFE-programmal, ezért nem lenne célszerű olyan fegyverrendszerekre költeni az uniós forrásokat, amelyek kulcstechnológiája továbbra is amerikai ellenőrzés alatt marad.

A vita azonban azóta új fordulatot vett. A román parlament időközben jóváhagyta a SIG Sauerrel megvalósuló NATO-szabványú kézifegyver-beszerzési program parlamenti szakaszát, ezzel megnyitva az utat a szerződések előkészítése előtt, az amerikai külügyminisztérium pedig engedélyezte a vállalat által ígért technológiatranszfert Románia számára.

A SIG Sauer szerint ajánlata nem egyszerű összeszerelésről szól, hanem teljes romániai gyártókapacitás létrehozásáról, amelynek révén az ország hosszú távon önállóan állíthatná elő a korszerű kézifegyvereket.

Az amerikai vállalat álláspontja szerint ezzel a SAFE-program célkitűzései is teljesülnek, hiszen a termelés Romániában valósulna meg, és a szükséges gyártási technológiát is átadnák.

Nem a gyártási hely a mérvadó

A Beretta ezzel szemben továbbra is azt hangsúlyozza, hogy az európai stratégiai autonómia nem kizárólag a gyártás földrajzi helyétől függ. Az olasz vállalat szerint legalább ennyire fontos a tulajdonosi és irányítási struktúra is: egy amerikai anyavállalat romániai leányvállalata még teljes technológiatranszfer esetén sem tekinthető azonosnak egy teljes egészében európai tulajdonú hadiipari beruházással.

A Beretta ezért úgy véli, hogy a SAFE-program eredeti célja nem kizárólag az új gyártókapacitások létrehozása, hanem az európai hadiipar stratégiai önállóságának megerősítése.

A Beretta részletesebbet ajánlott tett, mint a SIG Sauer. Áprilisi közleményükben konkrétan felsorolták, hogy mit gyártanának Romániában. A kínálat része lehet a Beretta NARP is (Forrás: Wikipedia)

Érvelésének alátámasztására a Beretta felidézte a német Bundeswehr néhány évvel ezelőtti gépkarabély-beszerzését. Akkor a német hadügy olyan feltételeket szabott, amelyek kizárták az ITAR-korlátozás alá tartozó rendszereket, a SIG Sauer pedig végül visszalépett a pályázattól.

A tendert végül egy teljes egészében európai gyártó nyerte meg, amit a Beretta most is a stratégiai autonómia egyik legjobb példájaként említ.

A romániai vita azért is különösen érdekes, mert néhány nappal ezelőtt a Beretta stratégiai megállapodást kötött Horvátországgal egy új lőszergyár létrehozásáról. Ez a beruházás pontosan azt a modellt követi, amelyet korábban Romániának is felkínált: európai tulajdon, helyi gyártás, technológiaátadás és hosszú távú iparfejlesztés.

A horvát projekt így nem elszigetelt beruházásnak tűnik, hanem egy szélesebb európai stratégiába illeszkedik, amelynek célja, hogy az uniós újrafegyverkezésből származó milliárdok elsősorban európai vállalatoknál és európai gyártókapacitásokban hasznosuljanak.

Nem véletlen, hogy a Beretta Horvátországban talált partnerre. Az olasz vállalat szerint Zágráb éppen azt a kiszámítható politikai és jogi környezetet biztosította, amelyet az olasz cég Bukarestben hiányolt.

A Beretta közleményének legfontosabb üzenete végső soron nem is Romániának, hanem Brüsszelnek szól. Az olasz fegyvergyártó szerint, ha az Európai Unió történetének legnagyobb közös védelmi finanszírozási programját indítja el, akkor nemcsak a fegyvereknek kell Európában maradniuk, hanem a technológiának, a munkahelyeknek, a gyártási tudásnak és a stratégiai önállóságnak is.

A Beretta és a SIG Sauer vitája ezért leginkább arról szól, hogy az európai újrafegyverkezésből származó több milliárd eurós megrendelések európai vagy amerikai tulajdonú hadiipari vállalatokban landolnak-e. Ebben az értelemben a horvátországi Beretta-beruházás és a romániai SIG Sauer-program ugyanannak a stratégiai versenynek a két különböző modelljét képviseli.