Horvátország
Ronaldo büntetője, a vukovári folyami kikötő és horvát rendőrök PárizsbanA Duna-parti főnyeremény mégsem kerül kalapács alá
Horvátországban még mindig a portugálok elleni kiesés és a játékvezetői ítéletek miatt forrnak az indulatok, de a politika és a gazdaság sem maradt események nélkül. Zágráb végül rendőrökkel képviselteti magát a párizsi díszfelvonuláson, a kormány pedig csendben kihúzta a privatizációs listáról a vukovári kikötőt. Ez a döntés talán nem vált ki akkora érzelmeket, mint egy vitatott tizenegyes, de hosszabb távon többet mond arról, hogyan vélekedik Horvátország a Duna menti stratégiai infrastruktúráról és a térségben zajló geopolitikai átrendeződésről.
Horvátország pénteken kialvatlan volt és feltűnően morcos. A fociválogatott befejezte szereplését a VB-n, de a szurkolók csak egy kicsit voltak bánatosak emiatt. Viszont nagyon dühösek és még egy ideig nagyon dühösek lesznek a bíráskodás és a VAR miatt a portugál-horvát meccsen. Ez bizony piszok dolog volt, aki nézte a meccset, nyilván ugyanígy érez.
Mert oké, a fociban a szerencse sokat nyom a latban, s a horvátoktól ezen a mérkőzésen egyértelműen elpártolt a szerencse. De akkor is. Nem a meg nem adott gólokról van szó, s még csak nem is a tizenegyesről, amit a viaszfigura jellegű Ronaldo értékesített.
A norvég bíró egy helyzetet sem ítélt meg a horvátok javára. Pedig, ha a portugáloknak megadta a tizenegyest, ugyanezen az alapon a horvátoknak is meg kellett volna adnia, s ugyanakkor ki kellett volna állítania a „megsárgult” Rúben Diast, aki megütötte Mateo Kovačićot. A meg nem ítélt szabálytalanságokról pedig nem is érdemes beszélni.
Úgy volt, ahogy volt, a portugálok mentek tovább és most mindenki – beleértve e sorok íróját is -, abban reménykedik, hogy a spanyolok darálthúst csinálnak a portugálokból. A fociblokk végén csak annyit, hogy minden arra utal, hogy a horvátoknak a Modrić-korszak lezárultával is félelmetes csapata lesz.
A horvát rendőrök a párizsi díszfelvonuláson
A kormány és a köztársasági elnök közötti vitát végül Plenković miniszterelnök azzal zárta rövidre, hogy a díszzászlóalj katonái helyett, akiket Milanović elnök nem enged Franciaországba, mert szerinte ez nem szolgálja Horvátország érdekeit, a felvonuláson a rendőrség tagjai vesznek részt.
Ez a megoldás nem teljesen logikátlan, mert a háború folyamán a rendőrség különleges egységei is jócskán kivették részüket a harcokból. Meg különben is a lučkoi Alfák – a horvát TEK -, szinte semmiben nem különböznek a hadsereg különleges egységeitől.
A huzavonáról már beszámoltunk, így most nem foglalkozunk tovább vele, az érdeklődők itt mélyedhetnek el az ügy részelteiben.
Végül mégsem adják el a vukovári folyami kikötőt
A nagyközönségnek kevésbé érdekes, de ettől függetlenül fontos hír, hogy a kormány végül mégsem adja el a vukovári folyami kikötőt.
Június közepén az Értékesítési és Átszervezési Központ (Centar za restrukturiranje i prodaju, CERP) igazgatótanácsa a Tengeri, Közlekedési és Infrastruktúra Minisztériumának javaslatára úgy döntött, hogy a tulajdonjogot 100 százalékban átadja a vukovári Kikötői Hatóságnak.

A horvát válogatott az Angliával való mérkőzés előtti napon dallasi szállodájában fogadta Martina Caswellt, Vukovár védőjének, Ivan Senčićnek a lányát, aki az ovčarai áldozatok egyike volt, és akinek maradványait tavaly azonosították. Luka Modrić egy dedikált mezt ajándékozott a lányának (Forrás: X platform, Croatian Football)
Ezzel világos üzenetet küldött arról, hogy Vukovár kikötőjét stratégiailag fontos infrastruktúrának tartja, és hogy a geopolitikai bizonytalanság miatt, illetve az ellátási láncok egyensúlyának biztosítása érdekében az ország keleti határán meg akarja tartani az ellenőrzést a Duna és az ahhoz kapcsolódó vízi útvonalak felett.
Erre az után került sor, hogy a vukovári kikötő privatizációja már több éve szerepelt a CERP terveiben. Egy pillanatban úgy tűnt, hogy a kikötő eladása tiszta sor – és ezt annak idején hírül is adtuk – miután érdeklődőkben nem volt hiány. Osztrák, román, magyar és szingapúri, azaz kínai befektetők jelezték vásárlási szándékukat, de még az adriai Ploče kikötője is látott fantáziát a vállalkozásban.
A kormány időközben úgy látszik további helyzetértékeléseket kapott, mert végül elállt a privatizációtól, és egy „házon belüli” vállalat létrehozása mellett döntött. Más szóval, a kikötői hatóságok, amely a kikötőterületet kezeli, a CERP tulajdonjogának 100%-os átruházásával gyakorolja az irányítást a vukovári kikötő felett.
Az európai szabályzások lehetővé teszik a Kikötői Hatóság számára, hogy közbeszerzési eljárás nélkül Vukovár kikötőjére bízza a kikötői tevékenységek végrehajtását.
A Vukovári Kikötői Hatóság főként az állami költségvetés eszközeire támaszkodik, a bevételeket koncessziós díjakból és kikötői díjakból valósítják meg, de ezeket még „megfejeli” az európai alapokból származó eszközökkel.
Évente körülbelül hatmillió euró bevétele van, amelynek nagy része tőkeberuházásokra, infrastruktúra-fejlesztési projektekre, hajózásbiztonságra, új kikötőhelyekre, digitalizációra és hasonlókra irányul.
A vukovári kikötő tulajdonjogi megoldásának modellje lezárja a március végén lejáró koncesszió kérdését is. Nem hivatalosan, a kormány döntéséhez hozzájárult, hogy a kikötő átveszi a Borovo cipőgyár körletében található nagy elhanyagolt, működésképtelen területet.
Ezzel az ügylettel az állam egyrészt pénzügyi mentőövet biztosítana Borovónak, másrészt pedig a kikötőterületet jelentősen ki lehetne bővíteni, új kapacitásokat teremtve az átrakodásra és tárolásra.
Ez fontos lehet a vukovári kikötő jövőbeni működésére nézve, mert az elvárások szerint a forgalom ezen a fontos pán-európai Rajna-Duna folyosón előbb-utóbb ismét növekszik.
